Először vegyük szemügyre a reinkarnációra utaló biblikus részeket, majd lássunk néhány példát a félrefordításokra. Végül figyeljük meg, hogy milyen következményei lettek vagy nem lettek a félrefordításoknak és a hamisításoknak.
Olvassuk el a következő, gyakori hivatkozásokat a Bibliából, majd tegyük fel a helyénvaló kérdéseket!
A Bibliában maradtak utalások a reinkarnációra vonatkozóan.
Máté evangéliumában Jézus így szól: „Mert minden próféta és a törvény János ideéig prófétált. És ha el akarjátok fogadni: Ő Illés, aki eljövendő volt. Akinek füle van a hallásra hallja meg!” (11:13-15)
Jézus később így folytatja: „Mondom néktek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit akartak: így fog szenvedni tőlük az Emberfia is.” (17: 12)
János evangéliumában arról olvashatunk, hogy Jézust a tanítványai faggatják egy vak ember bűnével kapcsolatban: „Mester, ki vétkezett, ez, vagy a szülei, hogy vakon született?” (János 9.2)
Jézus így válaszolt: „Nem ez vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy láthatóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.” (János 9.3)
Messzire vezet annak elemzése és firtatása, hogy miért „kellett” kihagyni a Bibliából a reinkarnációra vonatkozó tanításokat, de most próbáljuk meg e fondorlatoknak legalább a főbb pontjait érinteni.
Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy vajon kinek vagy minek a malmára hajtotta a vizet, hogy a Könyvek Könyvéből kitörölték a reinkarnációt?
Kézenfekvő dolog, hogy az újra testet öltés tanításának az eltörlésével lehetett a legkönnyebben elhitetni az emberekkel a bűnös mivoltukat. Hiszen ha csak egy életem van, akkor csak egyetlen esélyem van arra, hogy javítsak. Ha azonban több élet áll lelkem rendelkezésére, akkor valamivel lazább az erkölcsi gyeplő, ami egyfelől további eltévelyedésre is okot szolgáltathat, másfelől megnyitja az utat az isteni kegyelem gyakorlás előtt. A kvintesszencia pedig az isteni irgalmasságban rejlik. Ugyanis ha több élet van, akkor több esély is adott, mi több, számos vallási út kínálkozik az ember előtt. Kinek nem áll érdekében az, hogy más vallási irányzatok felé kacsintgassanak a hívei, vagy más felekezetekhez csábuljanak el? Valószínűleg ez a térítő vallásoknak nem áll érdekében. Mert akkor elveszítenék népes táborukat, sőt anyagi bevételeik forrásait is, hiszen a bűnre hivatkozva a bűnbánás szentségét lebegtetve a hívők előtt eme irányzatok komoly bevételre tesznek/tehetnek szert.
Első helyen szerintem ez áll ama ranglistán, hogy miért kellett eltitkolni, illetve átírni bizonyos, a Bibliában szereplő tanításokat. Ha van bűn és büntetés a világképünkben, akkor legyünk tisztában azzal, hogy az nem Istentől ered, hanem az embertől, mitőlünk. Nem Isten áll bosszút rajtunk, hanem mi vágjuk a fát magunk alatt.
Isten számtalan alkalommal figyelmeztetett minket arra, hogy rossz nyomon járunk, amikor kisajátítjuk a vallás dolgait, amikor elzárjuk a tiszta tudást mások elől, amikor a kinyilatkoztatások szavait emberi fecsegésre és mesékre cseréljük fel, de mi valahogy mintha nem értettünk volna a szép szóból.
A szenvedésünk okai a hamisításokban, az életünk meghamisításaiban keresendők. Lehet ebben szándékosság? Nos, a kérdés költői.
Azután ott vannak a fordítási hibák, a tévesztések és a félreértések, melyektől egyáltalán nem mentes az amúgy már átszerkesztett Biblia sem.
Klasszikus művészettörténeti példával élve, a Mózes Második Könyvének 34. fejezetében szereplő „karan” kifejezés eredetileg azt jelentette, hogy fényleni. Ehhez képest a „szarv” szóval ültették át latinra. Azért nem mindegy, hogy Mózes feje fénylik, vagy szarvak vannak rajta. Michelangelo világhírű Mózes szobrán éppen ezért látható két apró szarvacska Mózes homlokán. Utólag ugyan kinek lenne joga ahhoz, hogy kijavítsa a reneszánsz egyik legnagyobb szobrászának alkotását? Pedig a helyzet úgy áll, hogy Michelangelo is hozott anyagból dolgozott, ami jelen esetben egy félrefordítás. Szent Jeromos ehelyütt tévedett, amikor héberről latinra ültette át a Bibliát.
A jeruzsálemi Zohary professzor szerint Jónás háta mögött nem tök, hanem ricinus „szökött szárba”, de más fordításokban ez a tök szőlő, illetve füge. Azért ennyi fordítói szabadságot mégsem kéne megengedni a Biblia esetében. Tegyük fel a kérdést: mi mire jó?
A kutatók sokat vitatkoztak azon, hogy vajon a Szentlélek fordítása helyes-e. Egyes szakértők hajlanak afelé, hogy a Szentlélek szót a „Szent Szellemek” kifejezéssel helyettesítsék. Ezáltal a Teremtő szellemi lényeire lehetne asszociálni. Ez azonban sok további félreértésre adhat okot, illetve feltételezi, hogy részletesebben és spirituálisabban kellene ismerni a teremtést és a teremtő lények arcképcsarnokát, de ennek ismerete ugyebár megint csak egy szűk körnek a privilégiuma, ha a Biblia tanításait vesszük alapul.
Újabb felfedezés, hogy Krisztus keresztje aleppoi fenyőből, és nem olajfából készült. További apróságnak tűnik, hogy az akáciát összetévesztették az akáccal. Az akácfa ugyanis mediterrán környezetben nem honos. A héber akácia fa pedig a mi aranyvesszőnk. Sok ilyen és ehhez hasonló apróságot nyomoztak már ki a kutatók, de ezek kétségtelenül nem olyan főbenjáró bűnök, mint Mózes felszarvazása.
Az azonban már roppant jelentőséggel bír szerintem, hogy Ádám és Éva történetében az Úr a férfi oldalbordájából alkotja meg Ádám párját, az első nőt. Ki hinné, hogy ez is egy fordítási hibára vezethető vissza. Rendszeres olvasóink azon már aligha lepődnek meg, hogy ez az őstörténeti epizód több ősi mitológiában szerepel és nagyon valószínű, hogy a Bibliába a sumérből került át.
Itt jön a bökkenő: sumér nyelven ugyanis megegyezik az oldalborda és az életenergia jele. Vagyis eredetileg és helyesen úgy kellett volna lefordítani, hogy az Úr Ádámból életenergiát vett ki, és annak felhasználásával alkotta meg az asszonyt. Nem beszélve arról, hogy ez egy okkult aktus, amit hétköznapi jelképrendszerrel próbáltak felruházni, így óhatatlanul adódtak és fognak is adódni félreértések.
Boldog napot!
The post Félreértések és félrefordítások a Bibliában appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
