Cikkünk folyamatosan frissül.
A felhatalmazási törvény árnyékában hétfőn megkezdődött a parlament hétfői ülése. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában az eddigi intézkedéseket sorolta fel, illetve a mai bejelentését ismertette.
Ennek részleteit ebben a cikkünkben olvashatja, (új információ nem hangzott el):
Ezután a parlamenti frakciók vezetői reagálhattak az elhangzottakra.
Jakab Péter,
a Jobbik frakcióvezetője többek között arra figyelmeztetett:
„Ma ennek az országnak a megmentői nem itt ülnek ebben a teremben. Ma ennek az országnak a megmentői nem azok, akik korlátlan felhatalmazást kérnek saját maguknak arra, hogy királykodjanak az ország felett. Nem, miniszterelnök úr, ma ennek az országnak a megmentői ott vannak a kórházakban, ott vannak a határon, ott vannak a boltok polcai mellett, ott vannak a buszvezető fülkében, és még sorolhatnám”
– tette hozzá.
Majd a jobbikos politikus arra kérte az országgyűlési képviselőket és a kormánytagokat, hogy „felállva és tapsolva mondjuk köszönetet ezeknek az embereknek azért, mert védik a hazát, és bízom benne, hogy egyszer majd eljön az az idő, hogy nemcsak tapssal, vállveregetéssel, hanem igazi béremeléssel, és minőségi munkakörülményekkel tudunk köszönetet mondani ezért az áldozatvállalásért.”
A felszólításnak azonban csak az ellenzéki képviselők tettek eleget, a kormánypárti padsorok mozdulatlanok, és csendesek maradtak.
Jakab Péter egyébként az együttműködés képességéről beszélt, és felhozta az eddig a kormány által elfogadott jobbikos javaslatokat, például az iskolák bezárását, és a közegészségügyi határzárat, azonban a jobbikos politikus szerint a felhatalmazási törvény azt mutatja, nem akarnak senkivel együttműködni, hanem ismét jön a gyűlöletpropaganda.
Példaként felhozta, hogy Gulyás Gergely miniszter azt mondta, az ellenzék egy része a vírusnak szurkol.
Pedig a valóságban mindenki Magyarországnak drukkol, hogy legyőzzük ezt a nyavaját, és a gazdasági válságot – tette hozzá.
Arra is emlékeztetett, hogy csak most jutottunk el oda, hogy speciális maszkokat fognak kapni a kritikus állapotú betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók.
Felhozta, hogy a WHO is további teszteket akar, illetve Jakab Péter rögzítette: „kijárási tilalomra van szükség” a járvány lassítása érdekében.
Jakab Péter továbbá felhívta a figyelmet, hogy meg kell teremteni a gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az otthon maradó munkavállalók ne haljanak éhen, ezért munkahelyvédelmi alapot kell létrehozni.
Szabó Tímea,
a Párbeszéd társelnöke azt mondta, a védelmi és gazdasági intézkedésekkel egyet tudnak érteni a kormánnyal, és abban is partnerek, hogy ehhez nagyobb jogosítványt kapjanak. Az ellenzék konstruktív volt, minden egyeztetésen részt vett és olyan ajánlásokat tett, amiket végül Orbán Viktor is megfogadott és bejelentett, ilyen például az iskolabezárás, a határlezárás, vagy a törlesztőrészletek moratóriuma, vagy a kilakoltatások leállítása.
A Párbeszéd ugyanakkor kevesli az eddigi lépéseket, és azoknak kér segítséget, akik elvesztették az állásukat, nekik olyan alapjövedelmet szeretnének bevezetni, ami havonta 100 ezer forinttal segíti a bajba jutott családokat.
Ugyanakkor hiába partnerek, azzal nem tudnak egyetérteni, hogy időkorlát nélküli felhatalmazást kapjon a kormány, főleg, hogy erre egész Európában nincs példa.
„Önnek az elsődleges ellenfele nem a vírus, hanem az ellenzéki pártok”
Szabó Tímea szerint már a hétfői hétpárti egyeztetésen is kiderült, hogy a kormánypártok nem akarnak engedi az ellenzéknek. Külön bírálta azt a törvénymódosítást, melynek értelmében rémhírterjesztésért 1-5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetnek bárkit, aki „nem ért egyet a kormánnyal”, legyen akár orvos, újságíró vagy ellenzéki politikus. A párt szerint a magyar országgyűlésben is gond nélkül meg lehetne oldani a szavazásokat online úton, ezért nem kell felfüggeszteni a működését.
Tóth Bertalan,
a szocialista párt elnöke azt javasolta, a kormány működjön együtt a szakszervezetekkel a munkavállalók érdekében, a nyugdíjkiegészítést pedig az inflációs hatás miatt hozzák előre.
Tóth úgy gondolja, az nem tekinthető együttműködésnek, hogy a kormánypártok a hétpárti egyeztetéseken kijelentenek valamit, és mást nem akarnak elfogadni azon kívül.
A politikus szerint az ellenzéki pártok mindent felajánlottak a tárgyalásokon, ezért arra kéri Orbán Viktort, tíz év után tegye meg azt a gesztust, hogy végre együtt tud működni a többi párttal.
Hangsúlyozta, a korlátlan hatalomra azért sincs magyarázat, mert az online szavazást több helyen is megoldották, elég akár csak Romániáig menni.
Keresztes László Lóránt,
az LMP frakcióvezetője szerint nem is tudjuk még, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk, sem egészségügyileg, sem gazdaságilag. Az biztos, hogy itt őszinteségre és fegyelemre van szükség, a kormánynak határozott döntéseket kell hoznia – mondta.
Szerinte az elmúlt tíz évben mocsárba süllyedt a magyar politika, de a kormány jogköreinek bővítésében ettől függetlenül is konszenzus van, tehát nem ezzel van gond, a döntések is jó irányba mutattak. A baj az, hogy nyugtalanító számukra a felhatalmazási törvény, ami időkorlát nélkül biztosítana jogköröket a kormánynak.
Keresztes szerint a kérdés most az, hogy sikerül-e még konszenzussal meghozni egy komoly lépést. Úgy véli, üzenetet kell mutatni a társadalomnak arról, hogy mind a kormány, mind az ellenzék képes megegyezni minimumkérdésekben.
Kellenek a fontos döntések, de kellenek garanciák is – mondta azzal indokolva, hogy a társadalomban lévő bizalomhiány ezt megigényli. Ő is gesztust kért a kormánytól arra, hogy konszenzusos törvényjavaslat szülessen, ne a jelenlegi formájában szavaztassanak róla hétfőn.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
