A parvenü

A parvenü

Mostanában egyre gyakoribbak találkozásaink a mindennapi életben, a médiafelületeken, a politikában, a hétköznapi és éppen csak futólagos ismeretségekben, vagy akár a munkahelyi együttélésekben, vagy a kórházakban, rendelőkben egy egyre növekvő létszámú újfajta embertípussal. No, nem a szocialista embertípusra gondolok, azt a korszakot nagyjából túléltük. Ám talán annak egy vadhajtása, vagy belőle egy egészében kiújuló sarjadzása ez az új, nem tudom pontosan megmondani, hogy milyen kategóriájú embertípus: ők a duzzadó halmazatú parvenü kategória.

Mostanában egyre gyakoribbak találkozásaink a mindennapi életben, a médiafelületeken, a politikában, a hétköznapi és éppen csak futólagos ismeretségekben, vagy akár a munkahelyi együttélésekben, vagy a kórházakban, rendelőkben egy egyre növekvő létszámú újfajta embertípussal. No, nem a szocialista embertípusra gondolok, azt a korszakot nagyjából túléltük. Ám talán annak egy vadhajtása, vagy belőle egy egészében kiújuló sarjadzása ez az új, nem tudom pontosan megmondani, hogy milyen kategóriájú embertípus: ők a duzzadó halmazatú parvenü kategória.

Tetemes mennyiségben úgy húsztól felfelé. Olyan fellökősök, orrukat fennhordók, lenézőek, cipőtörölgetők – lehetőleg az ötven hatvan felettiekbe bele. Udvariatlanok (van még ez a szó?), segítségnyújtásra abszolút érzéketlenek.

Ők azok a hirtelen felkapaszkodott és meggazdagodott ifjú személyek, akik nagyságukat az ölükbe könnyen hullott pozíciójukkal, fontosságukat cím és rangkórsággal, hitelességüket nagy (máskor durva obszcenitással trillázó) hangzuhataggal, ellentmondást nem tűrő parancsolgatással, a náluknál kvalitásukban sokkal különb embereket megalázó hanghordozással és szóáradattal illetik.

Uram bocsá`, még sok négyzetméteres kertjüket is a görög-római kori művészet látszatát keltő másolatokkal díszítik, mert már az is van nekik. Tympanonok és oszlopcsarnokok adják a saját lábukon – jobb helyeken – megállni sem képes stabilitásukat. A többiről már szót sem érdemes ejteni.

Hírdetés

Marad a hétköznapok öregecskedő gombócnyelőinek valami másfajta, acélosan híres-hírhedt, modern 3 T-je: TÁMOGAT, TŰR, TILT.

A „TILT” azt hiszem, ez esetben merőben anakronisztikussá vált kifejezés.

Azért van némi reményem! Vidéken voltam és jóval kevesebb korinthoszi oszlopfőt és kiműveltnek csak önmaga által képzelt emberfőt láttam. Ja, és nem csapták rám az ajtót és mintha az erőegyensúly egészségesebb lett volna: EGYFORMA önbizalommal rendelkező társakkal találkoztam.

A zömmel fővárosi politikum parvenüiről most nem kívánok értekezni, de …..hajjjjajjjjj! No ez a firkálmány most arról jutott eszembe!

Gundy Sarolta – Hunhír.info


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »