„Az első napokban, a karantén kihirdetése után olyan volt, mint a filmekben, mindenki lerohanta az üzleteket, üresen álltak a polcok. Jelenleg a legrosszabb a bizonytalanság: nem tudjuk, meddig tart ez az állapot, mire számítsunk” – tájékoztatta a Krónikát a koronavírus sújtotta Olaszországban élő, egészségügyi asszisztensként dolgozó Szinte István. Elmondása szerint települése határában nomád táborokban laknak román állampolgárok, akik tömegesen, romániai rendszámú gépkocsikkal indulnak haza.
„Úgy telnek a hétköznapjaink, mint annak, aki mankóval jár, hiszen sok korlátozásba ütközünk” – mondta el a Krónikának az olaszországi Reggio Emilia megyében élő Szinte István. A sepsiszentgyörgyi születésű egészségügyi asszisztens már évtizedek óta él feleségével Olaszországban: egy magánkórházban dolgoznak. Emellett István magánvállalkozásban is foglalkozik betegellátással, idősotthonokba, a páciensek lakhelyére jár.
Az Emilia-Romagna tartomány, melynek Reggio Emilia megye, illetve város is része, a koronavírus miatt elsőként lezárt Lombardia és Veneto régiókkal szomszédos, és bár érzik a karantén, a megszorítások hatását, az mégsem olyan mértékű, mint északi szomszédaiknál.
Az utóbbi huszonnégy órában ismét majdnem kétszázzal, 1016-ra emelkedett az új típusú koronavírus-fertőzés (Covid-19) halálos áldozatainak száma Olaszországban a polgári védelmi hatóság csütörtök esti tájékoztatója szerint, eközben a diagnosztizált fertőzöttek száma több mint kétezerrel 15 113-ra
István elmondta, nyolcadikos osztályos lánya már közel egy hónapja nem jár iskolába, hiszen a tanítást felfüggesztették, míg egyetemista fiának csak az egész országra kiterjesztett karantén után kellett otthon maradnia. Tízezer lelket számláló településen élnek, ahol már most több a koronavírus-fertőzött, mint egész Romániában, de a betegeket név szerint nem ismerik. A megyét csak engedéllyel hagyhatják el, folyamatosak az igazoltatások, a harminc kilométerre fekvő Parma vagy Modena városába sem mehetnek.
A falvakon, a városokban „vasárnapi üzemmódban” zajlik az élet, kevés a gépkocsi az utakon. A kisboltok egyik napról a másikra bezárnak: egyszerűen kiírják, hogy „én otthon maradok”.
Szinte István elmondta, az első pánikon túl vannak, most már sokat csillapodtak a kedélyek, mindenki folyamatosan követi a híreket. „Az első napokban, a karantén kihirdetése után olyan volt, mint a filmekben, mindenki lerohanta az üzleteket, üresen álltak a polcok. Aztán megtapasztalhatta mindenki, hogy a készleteket feltöltik, a kisebb boltokban roham sem volt. Jelenleg a legrosszabb a bizonytalanság: nem tudjuk, meddig tart ez az állapot, mire számítsunk” – mondta. Az emberek féltik a bevételeiket, hiszen sok a kis- és közepes vállalkozás, de a nagy gyárak beszállítói is attól tartanak, ha a lánc megszakad, megszűnik a tevékenységük, cégek mennek tönkre.
Egész Olaszországban bezárják a kereskedelmi egységeket a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be szerda este Giuseppe Conte olasz kormányfő, kivételt csak az élelmiszerüzletek és a gyógyszertárak jelentenek. A tömegközlekedést nem állítják le.
István aggasztónak tartja, hogy nem mindenki tartja be a szabályokat. Lombardia és Veneto tartományokból menekültek az emberek, így továbbhurcolták a fertőzést. Dél-Olaszországban viszont sokkal fejletlenebb az egészségügyi infrastruktúra, mint északon, így valószínűleg nehezebben birkóznak meg a járvánnyal, és nem kizárt, hogy akik oda menekültek, megpróbálnak majd hazatérni. Arra is kitért, hogy
a település határában nomád táborokban laknak romániai állampolgárok, akik tömegesen, román rendszámú gépkocsikkal indulnak haza. Ilyen körülmények között a hatóságok majd nehezen tudják kiszűrni, hogy honnan – éppenséggel Olaszországból – érkeznek.
Bár Reggio Emiliában nem olyan súlyos a helyzet, mint a szomszédos Lombardiában, itt is „kiesnek” egészségügyi alkalmazottak, mert ha kiderül, hogy kapcsolatba kerültek fertőzött személlyel, nem engedik dolgozni őket. Tartják a kapcsolatot a Lombardiában dolgozó kollégákkal: ott előfordul, hogy az egészségügyi alkalmazottak negyven órát kénytelenek dolgozni egyfolytában, mert nincs ki felváltsa őket. Ezekbe a kórházakba állandóan keresik az alkalmazottakat, és bár a szokásos órabér többszörösét ajánlják, nem akad jelentkező. A kórházakban, egészségügyi intézményekben egyetemisták, orvostanhallgatók végzik a szűréseket a belépéskor, az ott dolgozóknak is megmérik a testhőmérsékletét, kérdőívet töltetnek ki velük, hogy érintkeztek-e fertőzött beteggel, voltak-e betegségre utaló tüneteik. Sok kórházat katonai felügyelet alá vontak.
A kórházak ellátása nehézkesen zajlik. István elmondta, korábban minden kórteremben, a folyosókon is volt kézfertőtlenítő, egészségügyi maszk, ám azokat pillanatok alatt ellopták a látogatók, a betegek, amikor kiderült a járványveszély, így most kulcs alatt tartják, és csak kérésre adnak.
Nem tudják, hogy ki esett át tünetmentesen a betegségen, hiszen a szűrések nagyon drágák, csak indokolt esetben végzik el, különben a gyanús eseteket pusztán megfigyelés alatt tartják.
„Mindenki aggódik, attól is tart, hogy házi vesztegzár alá kerül, hiszen ha nem tudunk dolgozni, az pótolhatatlan bevételkiesést jelent. Erre a forgatókönyvre senki nem számított” – fogalmazott Szinte István.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
