Sebastian Kurz osztrák kancellár azon kevés ismert politikusok egyike, akik egyértelműen ki merik mondani, hogy mi lehet a következménye annak, ha az Európai Unió nem képes, vagy éppen nem akarja megvédeni a külső határait. Nemsokára egyértelművé válik, hogy az EU elég erős-e, képes-e irányítani az eseményeket. Eldől majd az is, hogy egyáltalán fennmarad-e Európa, vagy megkezdődik a végjáték. Az osztrák kancellár legutóbb kijelentette: ha a görög-török határon felgyülemlett, részben erőszakos emberek végül megérkeznek Közép-Európába, számuk nem áll meg 13 ezernél, hanem nemsokára százezrek, s később talán milliók követik őket – írja a gmx.ch svájci hírportál.
Az Európai Unióban sajnos nincs svájci mintájú direkt, azaz közvetlen részvételen alapuló demokrácia, miszerint a polgárok népszavazással dönthetnének arról, hogy a vezetők milyen lépéseket tegyenek, például a mostanihoz hasonló sorsdöntő kérdésekben, és ne egy maroknyi, magát elitnek tartó csoport dönthessen, határozhasson a fejünk fölött, s persze a mi kárunkra.
Sebastian Kurz legutóbb felszólította az uniót, hogy a migránsok Európára szabadítása ügyében ne menjen bele a törökök diktálta játszmába, magyarán, ne engedjen Recep Tayyip Erdogan elnök zsarolásának. Kurz ezzel szöges ellentétben áll elődjével, Werner Faymannal, aki 2008-tól nyolc esztendőn keresztül volt osztrák kancellár. Jól emlékszünk még arra, hogy Faymann idejében még egészen más szelek fújdogáltak sógoroknál.
Amikor Angela Merkel 2015-ben szinte meghívta a Magyarországon, főleg a Keleti pályaudvaron és közvetlen környékén feltorlódott migránsokat, Werner Faymann szó szerint ezt mondta: „Kontinensünk legsötétebb időszakát idézi az, hogy a menekülteket abban tudatban rakják szerelvényekre, hogy ők máshova érkeznek meg.” Az történt ugyanis, hogy a Bécs felé haladó vonatot a magyarok Bicskénél megállították, majd a több száz migránst menekülttáborba akarták irányítani. A migránsok viszont nem voltak hajlandók menekülttáborba vonulni, mert ők mindenáron az ígéret földjére, Németországba vagy Ausztriába kívántak eljutni. Néhány napig a bicskei vasútállomáson maradtak, éhségsztrájkot folytattak, miközben a nyugati médiának arról panaszkodtak, hogy nem kapnak ellátást, és a magyarok úgy bánnak velük, mint az állatokkal. Ezután gyalog megindultak Bécs felé.
Sebastian Kurz most úgy véli, ha nem sikerülne megvédeni az EU külső határait, akkor sürgősen vissza kell állítani az uniós belső határokat. Ezzel szemben Werner Faymann, volt osztrák kancellár 2015 októberében kemény szavakkal bírálta Magyarországot a déli határkerítés építése miatt. A megállíthatatlannak látszó migránsáradat és valószínűleg az ébredező belső elégedetlenség Faymannt mégis rákényszerítette bizonyos óvintézkedések megtételére, bár kijelentette, hogy a menekülthullám ellenőrzése terén nem határzárra, hanem szigorúbb szabályozásra van szükség. Nemsokára egy megmosolyogtató retorikai fordulattal élve Faymann bejelentette: Magyarországgal ellentétben az osztrákok nem kerítést építenek az osztrák-magyar határon, hanem mindössze oldalsó szárnyakkal ellátott kaput…
Az osztrák kancellár jól sejti, hogy a török-görög határon már most erőszakosan viselkedő migránsok száma nem sokáig marad 13 ezer, hanem majd százezrek, talán milliók követik őket, és a helyzet olyan lesz, mint amilyen 2015-ben volt. Ahogyan a józanul gondolkodók, Kurz is úgy véli, hogy a Törökországból érkezőket már nem lehet menekülteknek tekinteni, hiszen ott évek óta biztonságban éltek, s ezért nem jogosultak menekültstátuszra. Ha pedig a határvédelem a jelenlegi erőkkel nem biztosítható, akkor a rendőrség mellett be kell vetni a katonaságot is.
Georg Albrecht
Baden-Württemberg
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
