A koronavírussal kapcsolatban sok hiedelem, féligazság terjed, de számtalan érdekes kérdés is felvetődik. A szakemberek egyebek mellett keresik a választ arra, miért fertőződnek meg gyakrabban férfiak, mint nők, milyen sokáig marad fertőzőképes a vírus a tárgyakon, továbbá hogy vajon fertőzhetnek-e a kigyógyult betegek?
A kutatók a járvány kínai terjedésének idején azt tapasztalták, hogy a vírus gyakrabban fertőz meg férfiakat, mint nőket. Ugyanakkor a férfiaknál fertőződés esetén valamivel nagyobb volt a halálozási arány, mely a Kaiser Health News (KHN) szerint eléri a közel 2,8 százalékot, a nők 1,7 százalékos halálozási arányával szemben.
A férfiak vírus iránti nagyobb fogékonyságának okát a tudósok többféleképpen magyarázzák, egyrészt a férfiak és a nők ellenállóképességének eltéréseivel, a női ösztrogénhormon immunerősítő szerepével, vagy azzal, hogy a kínai férfiak között magasabb a dohányosok aránya.
A talányra magyarázatot adhatnak a férfiak higiéniai szokásai is. A kutatók nemrég megállapították, hogy
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegséget azok is terjeszthetik, akik az illemhely használata után nem mosnak kezet.
A Businessinsider.com portál szerint a megelőző intézkedéseket inkább a nők tartják be. Ez a tény adhat magyarázatot arra, hogy több férfi fertőződik meg a koronavírussal. A portál által a múlt héten az Amerikai Egyesült Államokban végzett felmérésből kitűnik, hogy a nők gyakrabban mosnak kezet. A fertőzést alapos kézmosással és fertőtlenítéssel a nők 65 százaléka, míg a férfiak mindössze 50 százaléka igyekszik megelőzni.
A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a személyi
Egy 2016-ban végzett londoni kutatás eredménye szerint a rendszeres kézmosás a fertőző betegségek terjedésének esélyét 16 százalékkal csökkenti.
A tapasztalatok alapján
A WHO adatai szerint a fertőződöttek többsége felnőtt, húsz év feletti, s csak az esetek két százalékát képezik ennél fiatalabb betegek.
Az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központ (CDC) megállapítása ugyancsak az, hogy gyermekeknél ritkább a koronavírus-fertőzés és könnyebb lefolyású a betegség, mely általában köhögéssel, náthával és lázzal jár.
A Livescience.com szerint
Kínai tudósok ugyanis megállapították, hogy a virionok részecskéinek bizonyos koncentrációját a fertőzött személyek némelyike még gyógyulás után két héttel is kibocsáthatja a szervezetéből. Hasonló jelenség tapasztalható a Zika- vagy az Ebola-vírus esetében is.
A koronavírus további különlegessége, hogy egymás után kétszer is megfertőződhetünk általa. Erre utal annak a japán nőnek az esete, akinél a betegség tünetei a gyógyulását és a kórházból való elbocsátását követően ismét megjelentek.
Egy tudományos feltevés szerint
A vírus ugyanis egy ideig életképes marad olyan felületeken is, amelyekkel előzőleg egy fertőzött vagy vírushordozó személy kapcsolatba került. A Japantimes.co.jp szerint más koronavírusok, mint a SARS vagy a MERS elméletileg szobahőmérsékleten, illetve kedvező feltételek mellett 9-10 napig is képesek életben maradni. Magasabb hőmérsékleten vagy fertőtlenítőszer használata esetén azonban elpusztulnak. Ennek azonban nem kell vonatkoznia a Covid-19-re.
A tudósok feltételezik, hogy fém-, acél- vagy réztárgyakon megközelítőleg két óráig élhet, műanyag tárgyakon tovább, a külső feltételek függvényében. Szerencsére ebben az esetben
Kínai kutatók legfrissebb kutatási eredménye alapján mutálódott a koronavírus, aminek nyomán két különböző törzse jött létre. A tapasztalatok szerint az emberek többsége az agresszív változatot kapta el, azonban nagy valószínűséggel az enyhébb szimptómákat okozó törzs fog nyerni az evolúciós versenyben.
Idáig nagyjából 93 ezer embert betegített meg a kórokozó, közülük 50 ezren már meggyógyultak, a halálos áldozatok száma csaknem elérte a 3 200 főt. Az új kutatásban résztvevő pekingi és sanghaji tudósok szerint az eddigiek során az emberek többsége az agresszívabb vírustörzzsel fertőződött meg, most azonban az enyhébb tünetekkel járó változat kerekedik felül. Ennek ismeretében könnyebben magyarázható, hogy a gyógyulást követően miért fertőződtek vissza szinte azonnal egyesek, viszont a vírus visszaszorítása is körülményesebbé válhat.
A Pekingi Egyetem és a Sanghaji Egyetem szakértői összesen 103 genetikai mintát vizsgáltak, s azt a következtetést vonták le, hogy a SARS-CoV-2-nek két törzse van: az agresszív és gyorsabban terjedő L törzs, valamint a kevésbé súlyos megbetegedéseket előidéző S törzs. A tudósok kiemelték, hogy bár becslések alapján az emberek 70 százalékát az L törzs fertőzte meg, ez a változat egyre inkább visszaszorulóban van, és a járvány későbbi szakaszában az S törzs válik a főszereplővé. Nagy valószínűséggel az S törzs volt az, ami az állatról emberre terjedt át; később egy mutáció révén belőle vált ki az L változat.
Ezt a szelekciót az emberi beavatkozás is befolyásolja, hiszen az L törzs terjedését eredményesebben gátolni lehet.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
