A későbbiekben felsorolt szempontokat azért is fontos előzőleg szemügyre venni, hogy elkerülhessük a nem várt többletköltségeket és kellemetlenségeket, amikre csak akkor derülne fény, amikor a telepítők átveszik a munkaterületet. A rendszer méretének meghatározásához szükség van egy szakemberek általi helyszíni szemlére. Ekkor nem csak az kerül megállapításra, hogy hány darab panel fér fel a tetőre, hanem maga a rögzítési lehetőség is felmérésre kerül. Az épületnek és a tetőszerkezetének alkalmasnak kell lennie arra, hogy elviselje a napelemek okozta többletterhelést. Emellett a telepítőknek ismerniük kell az épület előző évi áramfogyasztását is, hisz legtöbb esetben a pályázati úton történő fejlesztések (MFB, GINOP pályázatok) nem teszik lehetővé, hogy a fotovoltaikus rendszerek által megtermelhető elektromos áram mennyisége meghaladja az épület fejlesztés előtti fogyasztását. Ez azt jelenti, hogy nem lehet jövedelemtermelő a beruházás. Természetesen a napelemekkel foglalkozó cégeknek is az az érdeke, hogy az adott épület energiaigényét minél nagyobb arányban az új rendszer lássa el, viszont ez nem jelenti azt, hogy 100%-ban mentesülhetünk a villanyszámla fizetéstől, minimális összeggel így is szükséges számolni. A szakembereket érdemes tájékoztatni arról is, ha a telepítést követően egy nagyobb fogyasztó is beszerzésre kerül, mivel ezzel is szükséges kalkulálniuk a rendszerméret meghatározásakor.
VILLAMOS HÁLÓZATI SZEMPONTOK ELLENŐRZÉSE
A villamos hálózati szempontok ellenőrzésére érdemes felfogadni egy villanyszerelőt, aki meg tudja állapítani, hogy a meglévő hálózat a jelenlegi fogyasztáshoz képest korszerű-e vagy sem. Előbbi esetre kitűnő példa, ha az épület villamossági rendszere már rézkábelekkel van ellátva, utóbbi, rosszabbik esetre pedig, ha a falban lévő kábelezés még alumínium vezetékekkel készült el. Az ellenőrzés során ki kell térni arra is, hogy a kötődobozokban a kötések miként készültek el. A legtöbb esetben ezek forrasztva, kötőelemmel kötve, vagy összesodorva vannak. Ezek közül pedig egyik sem megfelelő! Az egyetlen opcionális megoldás, ha oldható fémes kötéssel vannak ellátva. Fontos, hogy az épületben legyen áramvédelmi kapcsoló (ÁVK), enélkül ugyanis a szolgáltató nem cseréli le az ad-vesz mérőórát. Ezzel összefüggésben ugyancsak nélkülözhetetlen, hogy legyen megfelelő földelés.
Ellenőrizni szükséges még, hogy a villanyóra és a lakáselosztó között milyen keresztmetszetű vezeték található. A szabványsorozatban rögzítve van, hogy a legkisebbelmenő keresztmetszetű vezeték minimum 10mm2 lehet. Az ettől kisebb átmérőjű vezeték esetén az épület nem lesz alkalmas a rendszer befogadására. A villanyórához tartozó kismegszakítók sem lehetnek túl régiek, mert az veszélyeztetheti a teljes hálózatot. Amennyiben nem korszerűek, akkor ezeket az áramszolgáltatóval díjmentesen cseréltetni szükséges a fejlesztést megelőzően. A kismegszakító esetében érdemes egy fázis esetén a lehető legnagyobb teljesítményt megkérni a szolgáltatótól. Ez jelenleg 32A mérőhelyenként. Amennyiben 3 fázisú a villanyóra, akkor a 3x16A-t szokás kialakítani.
Csak a fent leírt szempontok megléte esetén jelenthető ki, hogy az ingatlan alkalmas a napelemes rendszer felszerelésére. Ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság túlnyomó részének a villamos hálózata igen rossz állapotban van, mivel a fejlesztések folyamatosan elmaradtak. Ezek miatt pedig a legtöbb háztartás – kiemelten, ahol a földelés is hiányzik – fokozottan tűzveszélyesnek és kevésbé biztonságosnak minősíthető. Az ilyen épületek napelemes rendszerrel történő fejlesztése csak fokozza a kockázatot, ezért is javasolt az ellenőrzés és a hálózati fejlesztés megelőző elvégzése.
0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
