Nem lesz "melegházasság" Oroszországban, amíg Vlagyimir Putyin az államfő – ezt maga Putyin szögezte le csütörtökön Moszkvában.
Az orosz államfő az ország alkotmányának tervezett módosításával kapcsolatos ülésen vett részt, amelyen ő elnökölt. Ennek a munkacsoportnak jogászok, aktivisták, politikusok, sportolók, valamint a kultúra egyes szereplői is tagjai.
Több résztvevő is saját kezdeményezésekkel állt elő az ülésen. Egyikük például azt javasolta, hogy az alkotmányban egy férfi és egy nő házasságaként határozzák meg a család fogalmát. Helyi sajtóbeszámolók szerint Putyin erre azt mondta, hogy ez sértené az egyedülálló szülők jogait, azonban kiemelte, hogy továbbra is erősen ellenzi az azonos neműek "házasságát".
"Amíg én vagyok az elnök, itt nem lesz egyes számú szülő és kettes számú szülő. Anya és apa lesz" – fogalmazott. Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a változtatások csakis akkor fognak hatályba lépni, ha az állampolgárok jóváhagyják azokat egy megerősítő népszavazáson.
A Putyin által január 15-én előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.
Számos szakértő szerint ezen kezdeményezések egy jelentős része azt célozza, hogy 2024-ben lejáró elnöki mandátumát követően is valamilyen formában megőrizhesse hatalmát.
Támogatja az orosz területek elidegenítésének tilalmát
Támogatásáról biztosította az orosz területek elidegenítése tilalmának alkotmányban történő rögzítését csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin az alkotmánymódosítások szövegezésével megbízott munkacsoport tagjaival találkozva beszélt erről a Moszkvához közeli Novo-Ogarjovóban.
A témát Vlagyimir Meskov színművész vetette fel, aki azt mondta, az országban olyan félelmeket tapasztalt, amelyek szerint a hivatalban lévő elnök távozását követően felmerülhet egyes területek – egyebek között a Kuril-szigetek, a Krím félsziget vagy Kalinyingrád – elidegenítésének lehetősége.
Meskov hangoztatta, hogy területek átadásáról még tárgyalni sem szabad. "Tárgyalások folynak partnereinkkel egyes kérdésekről, de maga az elgondolás tetszik nekem. Bízzuk meg hát a jogászokat, hogy ezt megfelelő formába öntsék" – nyilatkozott az orosz vezető.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy az alaptörvény preambulumában a nemzeti identitással kapcsolatban rögzíteni kellene, hogy Oroszország a második világháborúban győztes hatalom, az elnök rámutatott: "a nácik célja akkor az orosz etnikum megsemmisítése volt".
"Ma egyszerűen senki sem élne közülünk. Ezt sohasem feledhetjük, és ezért mindig hálásak leszünk azoknak, akik kiharcolták a győzelmet. Hogy ezt alkotmányba kell-e foglalni? És ha igen, akkor hol? Ezt át kell gondolni. Maga az elgondolás természetesen jó" – mondta.
Elvetette viszont Zahar Prilepin írónak azt a felvetését, hogy alaptörvénybe foglalják Oroszország atomhatalmi státusát. Indoklása szerint Moszkvának mindig egy lépéssel a többi ország előtt kell járnia a legújabb fegyverrendszerek terén, de ezeknek nem feltétlenül kell nukleárisnak lenniük, mert más fizikai elveken is alapulhatnak.
Putyin szerint ilyen alapon a nukleáris hatalmi státus nem tarthat örökké. "Ahogy azt egy energiaügyi szakértő mondta, a kőkorszak nem azért ért véget, mert elfogyott a kő, hanem mert új technológiák jelentek meg" – fogalmazott.
Az orosz vezető ezzel kapcsolatban megismételte korábbi állítását, miszerint az új orosz hiperszonikus fegyverek értelmetlenné tették az amerikai rakétavédelmi rendszert.
Talija Harbijeva, az orosz kormány törvényhozási és összehasonlító jogi intézetének igazgatója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a jogászok között egyelőre nem alakult ki egyetértés azzal kapcsolatban, hogy hozzá kell-e nyúlni az 1993-ban elfogadott alkotmány preambulumához.
Mint mondta, az illetékes munkacsoporthoz eddig több mint 500 módosítási javaslat érkezett be, amelyek feldolgozásához további 10-14 napra lenne még szükség.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke bejelentette, hogy a képviselők jövő hétfőn döntenek majd a változtatási javaslatok benyújtási határidejének módosításáról. Ez egyébként pénteken jár le.
A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres inflációhoz igazítását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.
Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne lehessenek állampolgárai, és ne lehessen külföldi lakhatási engedélyük sem.
A külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztenék.
Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának, miután 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.
A módosítási vitában egyébként megfogalmazódtak olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvény preambulumában meg kellene határozni az államideológiát, és meg kellene tiltani a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást.
Többen úgy vélik, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kellene Istenre való utalást, a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.
Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek. Mások azt javasolják, hogy az állam kötelezettségei közé vegyék fel az a történelmi egyházak és az ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és támogatását is.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
