Nem csak a Kovászna megyei Ozsdola Láros Közbirtokosság tulajdonában lévő 2900 hektár erdőre vetett szemet a román állam, hanem a Hargita megyei Lövéte Közbirtokosság 1416 hektárára is. Ennyit vennének vissza ugyanis az összesen 2300 hektárt kitevő erdővagyonukból.
A pénzügyminisztérium által Ozsdola ellen indított perben arra hivatkoznak, hogy a vitatott erdőrészt a román állam már a kommunizmus bevezetése előtt kisajátította, és kárpótlást fizetett érte. Az érintettek viszont dokumentumokkal tudják igazolni, hogy ez a folyamat elkezdődött ugyan, de nem fejeződött be; vagyis az erdő a közbirtokosság tulajdonában maradt, és ezt telekkönyvi bejegyzés is bizonyítja.
Lövéte esetében viszont abba kötöttek bele, hogy a telekkönyvben az erdő öt magánszemély nevén szerepel. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azokat a dokumentumokat, amelyek a közbirtokosság tulajdonjogát igazolják, a Magyar Királyi Törvényszéknek ezeket 1942-ben elismerő és megerősítő végzését, valamint azt, hogy a per tárgyát képező erdők 1948-ban történt államosításuk pillanatában is a közbirtokosság tulajdonát képezték.
Mindkét eljárásban tetten érhető az ellentmondásokban is megnyilvánuló rosszhiszeműség, hiszen míg Ozsdola esetében semmibe veszik a tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzést, addig Lövétén éppen ennek a hiányát kérik számon. És ezzel újra bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarokat érintő kérdésekben a román hatóságok eltekintenek a tényállástól. Így próbálnak újra kisemmizni az egykor elorzott, elkobzott és ellopott vagyonunkból, és mindezt a szülőföldünkről történő elűzésünk immár 100 esztendeje kitűzött céljának a megvalósítása érdekében teszik.
A lövétei és ozsdolai közbirtokosságok ellen folyó perek nem csak azok tagjait érintik tehát, hanem az erdélyi magyarok egészét, illetve rajtunk keresztül az összmagyarságot is. Éppen ezért nemzeti ügyként kell kezelni, ki-ki a maga helyén és módján cselekedvén az igazság, valamint a jog érvényesítése érdekében. Politikai pártjaink egyértelmű állásfoglalással és az anyagi háttér biztosításával, ügyvédeink a felkészültségükkel és tudásukkal, a civil társadalom pedig a tömegmegmozdulások és tüntetések formájában is megnyilvánuló kiállásával.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
