Lippai Marianna úgy döntött, végleg felhagy a coach-kodással, a lánya halálával értékesített mörcsöndájsz-kegytárgyak értékesítésével és a hasonló tematikára épülő előadásokkal. Alábbi soraival búcsúzik a Bors szerint:
Ülök a laptopom előtt, és az ujjaimat most is a lelkem vezeti. Amit most szeretne veletek tudatni, hozzátok szól és nektek. (…) Hét évig igyekeztem erősíteni az olvasóim hitét. Úgy érzem, sikeresen. Boldog voltam ettől. (…) Fél éve azonban valakiknek nem tetszett ez a Lippai Marianna. Ezért megpróbáltak bemocskolni, megalázni és nyilvánosan lejáratni az egész ország előtt. Túléltem. Miért is ne éltem volna túl? Ha abba nem haltam bele, hogy egyetlen kislányom meghalt, akkor pont egy ilyenbe fogok? Nem! (…) Hittem, hogy ennek a rémálomnak idővel vége lesz. Nem adtam fel. Tudtam, hogy sokan számítanak rám. Nem hagyhattam cserben őket. Most 2020. január 17-ét írunk. Én azóta is minden áldott nap valamilyen formában kapom a gyűlöletet, a mocskot, a bántást azoktól, akiknek nem tetszett Lippai Marianna. És már a szeretteimet bántják. Amit nem hagyhatok.(…) Méltósággal és büszkén hagyom el ezt a közösségi felületet, ahol a hétköznapi Lippai Marianna lesz csak jelen. Mindent köszönök. Isten áldjon benneteket! Ölelésem! Lippai Marianna.
Mi pedig a figyelmet a ténykedésére ráirányító Tibi atya soraival búcsúzunk tőle:
A megvetés ellenére pislákol bennem a perverz csodálat is: ez a nő még most, az elsüllyedt hajó kilógó tatján sem látja be, hogy valamit rosszul csinált. Akár a zenészek a jéghegy árnyékában, tölt egy pohár pezsgőt, és mielőtt végleg elnyeli a mélység, utoljára rázendít: az ő lelke teljesen tiszta, csupán a rosszakarói magyarázzák félre. Hogy mit, az most nem érdekes, de félremagyarázzák! Ezt persze túléli, de a szerettei! Na, őket sosem keverné a közéleti munkásságába, soha!
Dacolva a gyűlölettel, az irigységgel, a sorban lemondott, nem egyszer közpénzekből fizetett fellépésekkel, Lippai Marianna számvetést végzett: már nem éri meg többet ÉLETKEdv-es bögréket és tolltartókat értékesíteni. Hiába az évtizedes médiakapcsolatok, ha a lányod halálával és rákosokkal árulsz mörcsöt, akkor egy idő után a bulvárlapoknak is ciki lesz behívni mosdatni.
Azt gondolom, hogy ez igenis eredmény, amit együtt értünk el. Nem jelentgetéssel, nem perrel, csupán a közvélemény erejével. Jó látni, hogy sikerült összefogni egy halott lány szellemének elengedéséért, és kiűzni a nyilvánosságból a profitmohó anyját, aki mérgező egysorosaihoz még a sírkövet is reklámfelületként használta. Lippai Mariannával nincs több dolgunk, dicstelen távozásával oda vonult vissza, ahol senkit sem szabad zargatni többé: az immáron nyilvánosságtól mentes magánéletébe.
Már csak az élő gyerekeket kell megmentenünk hasonlóan profitéhes szüleiktől, akik válogatás nélkül teszik reklámfelületté az intimitásukat! Előbb-utóbb összejön az is! Dicsértessék!
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
