2020. február elsejével, 47 év tagság után, Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Három és fél év tárgyalások, belső viszályok, előrehozott választások és elhúzódó viták sorozata után, a brit alsó- és felsőház valamint az Európai Unió vezetői és az Európai Parlament is jóváhagyta a kilépési egyezményt, így a britek Boris Johnson miniszterelnök vezetésével valóban elhagyták uniónkat.
Minden éremnek két oldala van. Egyrészt a több, mint három éves brexit körüli bizonytalanság már nem volt fenntartható. Ennek egyértelműen legnagyobb vesztesei a versenyszféra és a pénzügyi piacok voltak. A kilépéssel azonban biztossá vált, hogy így vagy úgy, de a brexit megtörténik.
Másrészt azonban, a legfontosabb megállapodások még messze vannak, és az EU-n kívüli jövő továbbra is ködös, a legkevésbé sem kecsegtető perspektívákkal.
A kilépéssel egyelőre nem sok minden változik, az élet a megszokottak szerint megy tovább Nagy-Britanniában. Az Európai Uniós állampolgárok továbbra is utazhatnak az országba, és letelepedhetnek ott, úgy, ahogy eddig is. A változás főként a politikai szinteken mutatkozik meg. A brit politikusok elvesztik mandátumukat Brüsszelben, így a brit biztos és az Európai Parlament brit képviselői is kénytelenek hazatérni vagy más munka után nézni. A brit politikai vezetés az Európai Unió belső körén kívül találja magát egyik napról a másikra. Tagság nélkül nem vehetnek részt semmilyen EU-s szintű tárgyaláson vagy döntéshozatalban, csak az olyan eseményeken, ahol más nem EU tagok is jelen lehetnek. Ezzel egy kicsit megtapasztalhatják, mit is jelent a „puha” brexit, melynek a lényege az egységes piac tagságának megtartása.
Tehát az ország ugyan élvezheti az egységes piac előnyeit, de minden azzal kapcsolatos döntésből ki van zárva.
A brit politikusok tehát elhagyják korábbi pozíciójukat, és megkezdődik egy rendkívül izgalmas 11 hónap. Aki azt hiszi, hogy ezzel a brexit körüli huzavona véget ért, téved. A neheze csak most következik. A brit miniszterelnöknek kevesebb mint 11 hónapja marad arra, hogy egy minden szektort átfogó kereskedelmi megállapodást üssön nyélbe az Európai Unióval. Egy ilyen rendkívül sokrétű megegyezés a szakértők szerint legalább 7 évet vesz igénybe, így mindenki kíváncsian várja, milyen eredménnyel zárul az idei év.
A legfőbb problémás terület a halászat, de kérdéses még az energetika és a pénzügyi szektor jövője is.
A világ egyik legnagyobb pénzügyi központja London, de ezt a státuszt csak a tőke és információ szabad áramlását biztosító, úgy nevezett „útlevél” birtokában tudja megtartani. Ez azonban az EU-s tagság és az egységes piac tagságából származó előny, melyet a britek, külön megállapodás hiányában, elvesztenek 2020 után. Mindezek mellett meg kell egyezniük arról is, hogyan fognak együtt dolgozni olyan kulcsfontosságú területeken, mint a biztonság és védelem, az információcsere és annak védelme vagy a légi közlekedés. Mindent újra kell írni és újra kell tárgyalni. Ez nem lesz egyszerű. Boris Johnson miniszterelnökre és csapatára kemény tárgyalások várnak. Bízzunk benne, hogy az Európai Unió kemény, de fair tárgyalópartner lesz!
Rácz Orsolya, a Magyar Közösségi Összefogás jelöltje, az Összefogás külpolitikai szakértője
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
