Bruno Forte teológus, a chieti-vastói egyházmegye érseke jelentette be a hírt: húsvét után jelenik meg az új misekönyv a módosított szöveggel. A változás a „ne vígy minket kísértésbe” kifejezést érinti, ami helyett „ne hagyj el a kísértésben”; „ne engedj át minket a kísértésnek” áll majd. A liturgiában november 29-től, advent első vasárnapjától mondják majd így a Miatyánkot Olaszország-szerte.
A Vatican News olasz munkatársa kérdezte Bruno Forte érseket.
– Miért döntöttek úgy az olasz püspökök, hogy módosítják az egyik legrégibb, legismertebb keresztény imádság szövegét?
– Azért, hogy hűségesek legyünk a Jézus imájában kifejezett szándékhoz és az eredeti görög szöveghez. Valójában az eredeti görög egy olyan igét használ, amely szó szerint azt jelenti: vinni, vezetni. A latin fordításban az inducere ige lehet a görög megfelelője. Az olasz indurre azonban azt jelenti, ösztönözni, hajtani valami felé, vagyis lényegében tenni annak érdekében, hogy valami megtörténjen. És furcsa, hogy Istennek ezt mondhatjuk: „ne ösztönözz arra, hogy kísértésbe essünk”. Vagyis az olasz fordítás: „non indurci in tentazione” nem volt szöveghű fordítás.
– Az olasz püspökök tehát úgy döntöttek, készítenek egy jobb fordítást…
– Ezt a kérdést az egész világon több püspöki kar feltette magának. Spanyolul például, ami a világ katolikusainak nagy része által beszélt nyelv, azt mondják: „add, hogy ne essünk kísértésbe”. Franciául fáradságos munka eredményeként megváltozott a fordítás: „ne vess alá minket a kísértésnek” volt a régi formula, a jelenlegi pedig: „ne engedd, hogy kísértésbe kerüljünk”. A mögötte lévő elgondolás tehát ez: Istenünk, aki jó és nagy a szeretetben, „úgy tesz, hogy mi ne essünk kísértésbe”. Mivel azonban az Olasz Püspöki Konferencia bibliájában azt a fordítást választották, hogy „ne engedj át a kísértésnek”, a püspökök végül ez utóbbi mellett döntöttek, hogy tiszteletben tartsák a hivatalos bibliai szöveg és a liturgia közötti egyezést.
– Sok teológus és lelkipásztor megjegyezte, hogy a régi kifejezés, a „non ci indurre in tentazione” azokra a próbatételekre utal, amelyeket Isten megenged az életünkben…
– Egy dolog a próbatétel, általában, a Miatyánkban található kifejezés azonban ugyanaz, mint amit Lukács evangéliuma használ Jézus megkísértésével kapcsolatban, ahol valódi kísértésekről van szó. Nem egyszerűen az élet valamilyen megpróbáltatásáról van itt tehát szó, hanem igazi kísértésekről. Valamiről vagy valakiről, aki arra ösztönöz, hogy rosszat tegyünk, vagy el akar választani az Istennel való közösségtől. Ezért helyes a kísértés kifejezés, és a kapcsolódó igének olyannak kell lennie, amely megérteti, hogy Istenünk olyan Isten, aki a segítségünkre siet, segít nekünk, hogy ne essünk kísértésbe. Nem olyan Isten, aki valamiképpen csapdát állít nekünk. Ez az elgondolás teljesen elfogadhatatlan.
– Ez a változás gondot jelenthet majd néhány hívőnek, akik hozzászoktak a régi verzióhoz.
– A módosítás lényegében nagyon kicsi, nem hiszem, hogy nagy gondot jelenthetne. Segítenünk kell az embereknek, hogy megértsék, nem öncélú változtatásról van szó, hanem az a célja, hogy még tudatosabban imádkozzunk, még közelebb legyünk az imádságunkban Jézus szándékaihoz.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
