Valószínűsíthető: nem Árpád fejedelem népe hozta be a magyar nyelvet a Kárpát-medencébe, miközben persze azt nem lehet kizárni, hogy legalábbis egy részüknek anyanyelve volt a magyar – olvasható a a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos főmunkatársával készült interjúban.
Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének docense és a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa egy erdélyi térségi hetilapnak nyilatkozva erősítette meg ezt a tudományos feltételezést – jelezve azt is, hogy ezt a megállapítást leginkább a honfoglalók alacsony létszáma valószínűsíti.
A genetikai adatokból is hasonló nagyságrendű becslés adódik – jelezte az MKI kutatója, hozzátéve: ez a lélekszám nemigen haladta meg a helyben lakók létszámának 10-20%-át. Eredményeik ezért arra utalnak, hogy
Igaz, hogy döntő szerepük volt a magyar állam megteremtésében, de kulturálisan is sokkal inkább ők olvadtak be a helyi népességbe, mint fordítva. Másrészt a honfoglaló elit genetikai összetétele leginkább mai török népekéhez hasonlít, ami jól megfelel annak, hogy a korabeli források is türk néven emlegették őket.
Ez azonban óriási térséget jelent, és ha a származásukat pontosabban sikerül behatárolni, az komoly előrelépést jelent az őstörténetünk kutatásában. Török Tibor és kutatótársai eredményei alapján szerintük biztosan kijelenthető, hogy a honfoglalók csaknem fele belső-ázsiai eredetű távoli felmenőkkel rendelkezett, akik később Közép-Ázsiába, a mai Kazahsztán területére kerültek, és innen érkeztek Európába.
Az Ural-Kaukázus vidéken ismét huzamosan időztek, ahol helybeli nomádokkal keveredtek. Így Árpád népe egy genetikailag igen heterogén népesség képét mutatja, amely valószínűleg több etnikumból állhatott. Mindennek ismeretében Török Tibor szerint legelőször is azt kell tisztáznunk, hogy kit tekintünk eleinknek. Az államalapítás okán Árpád népét joggal tekinthetjük ennek, akikre ezért büszkék lehetünk. Azonban ahogy egy fának sok gyökere van, így van ez a népünk eredetével is.
Eddig abban az óriási félreértésben éltünk, hogy csak egyetlen, ráadásul nem is a legvastagabb gyökérre koncentráltunk.
– fejtette ki Török Tibor, aki nyelvünk finnugornak hirdetett rokonsága kapcsán szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy
– hangoztatta Török Tibor.
Interjújában utalt arra, hogy a jelenleg elfogadott elmélet egyértelműen Árpád népéhez kapcsolja a székelyek származását. Emögött az a megfontolás húzódik, hogy
Ezzel szemben saját hagyományuk és írott krónikáink szerint már a honfoglalást megelőzően itt voltak, amit többek között Hóman Bálint történész is elfogadott, szerinte „az avarokkal idesodródott valamelyik bolgár vagy onogur-magyar népcsoportnak, avagy ilyen, egykoron Attila hun birodalmába tartozott bolgár vagy magyar elemekkel keveredett avaroknak voltak az ivadékai.”
Mindez Török Tibor megállapítása szerint tökéletesen beleillik abba a történeti képbe, amelyet ő kifejtett, s amely szerint a honfoglalók itt már korábban érkezett magyar nyelvű tömegeket találhattak.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
