Így néz ki a klímavészhelyzet Budapesten: utasok nélkül „pöfögnek” a taxik Ferihegy és a főváros belső kerületei között, mert két magáncég tulajdonosai még tovább akarják hizlalni a vagyonukat
Tavaly november elején elfogadta az új Fővárosi Közgyűlés a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztést. Karácsony Gergely főpolgármester korábban arról beszélt, hogy a klímavészhelyzet kihirdetése alatt azt érti: „a főváros vezetése kinyilvánítja, hogy érzi ennek a súlyát, illetve ez egyfajta iránymutatás arra, hogy minden döntésük a klímával kapcsolatban a jövőben a klímaváltozás elleni küzdelmük alá van rendelve”. Valóban?
A közlekedés a fővárosi üvegházhatású gáz-kibocsátások 20 százalékát adja, és ez az arány folyamatosan növekszik. Az utóbbi években átlagosan évi 4 százalékkal nőtt az autók száma a fővárosban és Pest megyében. Minden városlakó, autósok, tömegközlekedők és gyalogosok számára jól érezhető, hogy a jelenlegi közlekedési rendszer elérte a korlátait, több autó már nem fér be a városba, és folyamatosan rossz a főváros levegője. Ennek következményeként az Európai Bizottság perbe fogta Magyarországot a légszennyezettségi határértékek rendszeres túllépéséért. Ezért mind a klímavészhelyzet, mind a levegőtisztaság, mind a zajvédelem egyértelműen az autóhasználat radikális visszaszorításáért kiált.
Ennek egyik fontos eleme lehet a budapesti taxiközlekedés racionalizálása, hatékonyabbá tétele. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről naponta, átlagosan 2200-2500 fuvart teljesít a Budapest Airport által kiválasztott, kizárólagos taxiszolgáltatásra jogosult Főtaxi. A társaság mintegy 350-360 autóból álló reptéri flottát működtet.
Ezek a taxik ugyan utasokkal közlekednek Budapest (és környéke) különböző pontjaira, de a reptérre történő visszautat 90-95 százalékuk már üresen teszi meg. Ugyanez a helyzet azokkal a nem Főtaxi gépkocsikkal is, amelyek Ferihegyre szállítanak utasokat, ahonnan viszont már kihasználatlanul, üresen gurulnak vissza a főváros belső kerületeibe, ugyanis a reptéren – a Főtaxi kizárólagos helyzete miatt – nem vehetnek fel utasokat (kivéve, ha rendelésre érkeznek, de ilyen esetekben meg az oda utat kénytelenek üresen megtenni). Tehát naponta, átlagosan, összesen több mint 2000 alkalommal autókáznak utasok nélkül a taxisok Ferihegy és a főváros különböző pontjai között (vagy fordítva). A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől nagyjából 25 kilométert kell megtenniük a gépkocsiknak, hogy elérjék Budapest belvárosát. Ezt naponta több mint 2000 alkalommal teljesen kihasználatlanul teszik meg, ami mintegy 50 000 kilométer felesleges „pöfögést” jelent. Azaz egy hónapban közel 1 millió 500 ezer kilométernyi teljesen értelmetlen autóhasználattól lehetne megóvni az agyonszennyezett levegőjű Budapestet, ha két gazdasági társaság – a Budapest Airport Zrt. és a Főtaxi Zrt. – profitéhsége nem előzné meg mintegy 2 millió ember – azaz a KÖZ – érdekét.
Nézzük, miről is van szó! A Főtaxi sofőrjei a reptérről induló fuvarok esetében úgynevezett leadót fizetnek a cégnek, amely átlagosan 2000 forint. Napi 2200-2500 fuvarral számolva az úgynevezett leadóból származó bevétel egy évben 1 milliárd 600 millió és 1 milliárd 800 millió forint közötti összegre tehető. Úgy tudni, az így befolyt pénz felét a Főtaxi a Budapest Airport Zrt.-nek utalja át, annak ellentételezéseként, hogy a repteret üzemeltető társaság kizárólagosságot biztosít a legnagyobb taxiscégnek, azaz más fuvarszervezőkhöz tartozó sofőrök és független szolgáltatók – az előzetes rendelést kivéve – nem vehetnek fel utast a légikikötőben. A Budapest Airport és a Főtaxi között érvényben lévő szerződés jogi szakértők szerint aggályos, támadható, hiszen sérti az utasok szabad választáshoz fűződő jogát, és nincs összhangban a fővárosi taxirendeletben foglaltakkal.
Egy magáncég évi 1 milliárd 800 millió forintos pluszbevétele fontosabb érdek, mint a klíma védelme, a fővárosban élők egészsége? Kiknek? És miért?
Van valami, ami még tovább rontja az amúgy sem túl vidám képet. Budapesti taxisok nehezményezik, hogy sokszor hiába érkeznek előzetes rendelésre Ferihegyre, azokat az utasokat, akik nem a Főtaxi, hanem más társaság szolgáltatását kívánják igénybe venni, a biztonsági őrök egy elkerített területre terelik (akár a birkákat), és ott kell várakozniuk addig, amíg a megrendelt, az úgynevezett puffer parkolóban várakozó autó felhajt értük a terminálhoz. Ez általában 10-12 percet vesz igénybe, amely idő alatt a türelmetlenebb utasokat a Budapest Airport által megbízott biztonsági cég (ez a társaság látja el egyébként a Főtaxi védelmét is) emberei rábeszélik arra, hogy várakozás helyett válasszák inkább a Főtaxit, amelynek autói kint sorakoznak. Így aztán az előzetesen megrendelt taxik oda is és vissza is üresen kénytelenek megtenni az utat (összesen 40-50 kilométert).
Aligha vitatható, hogy egy olyan világvárosban, ahol a főpolgármester kezdeményezésére kihirdették a klímaveszélyt, közérdek fűződik ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyék a taxiközlekedést (is), akár annak árán is, hogy két magáncég tulajdonosai a jövőben kevesebb pénzt vághatnak zsebre.
Mindazonáltal amennyiben nem lenne klímaveszély, a józan ész akkor is azt diktálná, hogy ne szennyezzék a főváros levegőjét kihasználatlanul ide-oda „pöfögő” taxik. Budapest Airport ide, Főtaxi oda.
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
