Az év végén jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományának tagjai egyszeri (bruttó) félmillió forintos juttatást kapnak, emellett a kormányfő feladatul szabta a nemzetbiztonsági kabinetnek, dolgozzák, ki, hogy ez a személyi kör az idei évtől háromévente további hathavi illetményükre is jogosult legyen. A bruttó félmilliós egyszeri juttatás a központi költségvetésben 49 milliárd forintnyi kiadást jelent. A kormányhatározat kiterjed – mások mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fegyveres állományára is.
A rendelkezés azonban – úgy tűnik nagyon összecsapottra sikeredett. Lapunk elsőként számolt be arról, hogy a Honvédkórház honvédelmi alkalmazotti (ez a Magyar Honvédség civil munkavállalóiból áll, ezt az alkalmazási formát 2019 elején vezették be) státuszba kényszerített szakápolói nem részesültek a félmilliós juttatásból, miközben ugyanezt a munkát végző hivatásos kollégáik igen. Ugyancsak kimaradtak a pénzosztásból a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban (Riasz) dolgozók. Ez a megkülönböztetés az egy munkahelyen, de más jogállásban dolgozók között bérfeszültséget okozott.
Ugyanez a feszültség alakult ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) a munkahelyi jogállási megkülönböztetés miatt. A NAV megalakulása 2011-ben történt meg, mégpedig az adóhivatal (APEH) és a vámhivatal (Vám- és Pénzügyőrség) összevonásával. Jelenleg a kb. 20 ezer NAV-foglalkoztatottból nagyságrendileg 5 ezer fő a vámos és 15 ezer a civil. Viszont míg előbbiek alkalmazottai zömmel kormánytisztviselői, kisebb részt ügykezelői vagy munkavállalói státuszban állnak, a vámosokra a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) vonatkozik. Vagyis pontosan ugyanazzal állunk szemben, mint a Honvédkórház esetében: mi is beszéltünk olyan NAV-os kormánytisztviselővel, aki
pénzügyőr kollégájával egy szobában ül, pontosan ugyanazt a munkakört látja el, csak épp a munkaviszonyukra vonatkozó törvények különbsége miatt nem jogosult az egyszeri félmilliós fegyverpénzre,
és az ő esetében eddig fel sem merült a háromévente hathatvi juttatás. Ők a kormánytisztviselőkről szóló törvény értelmében úgynevezett jubileumi jutalomra jogosultak, melyet először 25 év után kapnak, mértéke egyszeri kéthavi illetmény, ami ötévente nő egyhavi illetménnyel. Nem kell matematikus professzornak lenni, hogy lássuk: ez nagyságrendekkel alacsonyabb, mint az egyenruhás kollégáiknak háromévente várható félévnyi pénz.
A fenti példa nem egyedi, amit alátámaszt az a lapunk birtokába került emlékeztető is, ami Sors László NAV-vezetőnek és Nemes Istvánnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országos Szakszervezete (NAVOSZ) elnökének január 17-i találkozójáról készült. A dokumentumból kiderül, a kormánytisztviselői státuszban álló, „civil” NAV-osok részéről a félmilliós fegyverpénz kihirdetésekor
indulatos, esetenként szélsőséges megnyilvánulások (sztrájkhangulat, demonstráció követelése stb.)
voltak tapasztalhatók, ezek később enyhültek. A NAV-osok végső „álláspontja” az lett, hogy a félmilliós fegyverpénz kormányzati kiosztása „örvendetes”, de az eltérő foglalkoztatási jogviszony miatt az valamennyi foglalkoztatottnak járt volna.
Hogy mennyire összecsapott volt a fegyverpénz kiosztásáról szóló kormányzati döntés, azt az is alátámasztja, hogy a szakszervezetet az igazgatók – közvetetten – úgy tájékoztatták,
csak a médiából értesültek a kormány döntéséről.
Az ellenérzések civil és hivatásos állomány közt a fegyverpénz és a háromévente járó hathavi juttatás ígérete miatt csak növekedtek, ahogy az emlékeztető fogalmaz:
(…) e kellően át nem gondolt kormányzati intézkedés hatására tovább fokozódik a feszültség.
A bérfeszültség ugyanis a NAV-on belül gyakorlatilag a hivatal megalakulása óta jelen van. Ennek forrása ugyancsak az eltérő foglalkoztatási szabályokban található. Az adóág ugyanis hátrányban érzi magát a közszolgálati pótlék mértéke (hiánya), a besorolási kategóriák elosztása, az elismerések adományozása, valamint a táppénz eltérő mértéke (a hivatásos állománynak 100 százalék táppénz jár), illetve a ruhapénz hiánya miatt is.
Sors László NAV-vezető számára sem jelentett újdonságot a NAV-osok közti feszültség, ugyanakkor ő maga is két tűz közé került. Ugyanis – mint az emlékeztetőből kiderül – a kormányzatnak a rendvédelmi ágazat és a NAV (azaz a rendőrök, katonák, illetve a pénzügyőrök) közti feszültségeket is kezelnie kellett, ezért terjesztették ki a félmilliós fegyverpénzt a NAV hivatásosaira.
Kiderül az is, a szervezeten belüli feszültség csökkentése érdekében Sors még a fegyverpénzről szóló december 27-i döntés előtt, 2019. december 11-én átiratban kérte a Pénzügyminisztériumtól az idei bérmaradvány egyszeri juttatásként történő kifizetését a személyi állománynak. A fegyverpénzről szóló döntést követően, 2020. január 10-én ismét átiratot küldött a pénzügyi tárcának, ahol Sors már meg is jelölte „nem titkolt célként” a szervezeten belüli feszültség csökkentését.
A Pénzügyminisztérium azonban eddig Sors egyik levelére sem válaszolt.
Az Országgyűlés honlapján elérhető a Ház 2020. tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja. Ebben utolsó, 20. pontként szerepel – a Pénzügyminisztériumra – kiszignálva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállásáról szóló törvényjavaslat, melynek célja, hogy önálló státuszt biztosítson a NAV-osoknak. Mint a dokumentum fogalmaz, az állomány „jelenleg több státusztörvény hatálya alá tartozik. A javaslat ezt a helyzetet kívánja megszüntetni és ezzel egységesíteni az állomány státuszát.”
Ezzel kapcsolatban Nemes István NAVOSZ-elnök azt kérte Sorstól, a szakszervezet
érdemben vehessen részt a jelenleg aktuális NAV-törvénnyel NAV SZMSZ-szel kapcsolatos tárgyalásokon.
Még a hétfői nap során kerestük az adóhatóság irányító szervét, a Pénzügyminisztériumot. Szerettük volna megtudni, hogy Varga Mihály tárcavezető engedélyezi-e a bérmaradvány kifizetését a fegyverpénzben nem részesült dolgozóinak, illetve a pénzügyminiszter egyáltalán kíván-e válaszolni a NAV vezetőjének levelére.
Azt is megkérdeztük, a foglalkoztatási jogviszonyok egységesítéséről szóló törvénytervezet milyen fázisban tart, hogyan fogják megszüntetni a civil és hivatásos alkalmazottak juttatásai közti, cikkünkben is felvázolt különbségeket, valamint bevonják-e a szakszervezetet a törvénytervezet egyeztetésébe.
A több mint 15 ezer foglalkoztatottat érintő kérdéseinkre választ a minisztériumtól természetesen 24 óra elteltével sem kaptunk.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
