Áttörést jelent a Parkinson-kór kezelésében az az új eljárás, amit a világon ötödikként Magyarországon, Szegeden alkalmaztak egy betegen. Az agyi peacemaker továbbfejlesztett változata olyan mértékben képes csökkenteni a Parkinson-kórban szenvedő beteg tüneteit, hogy a páciens akár újra munkaképessé válhat – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.
Az idegrendszeri stimuláció, vagy neuropacemaker már évtizedek óta használatos eljárás az orvostudományban, többek között a Parkinson-kór kezelésében is. Ám míg eddig csak stimulálni tudták az agy egyes területeit az elektródokkal, most már az agy hullámainak elvezetését is képesek detektálni – magyarázta az InfoRádióban Klivényi Péter professzor. Idáig ez csak nagyon válogatott esetekben, egy-két betegnél történhetett meg mélyagyi EEG elektródákkal, hosszútávon, nagy betegszámmal azonban nem. Az agyi peacemaker továbbfejlesztett változata azonban már 24 órától akár 60 napon át is képes a napi igényeknek megfelelő agyi elektromos tevékenység-változást regisztrálni.
A Parkinson-kor alapvetően egy gyógyszeres kezelést igénylő korállapot, megfigyelések szerint azonban az évek múltával, 5-8 év után már nem hatnak megfelelően, ilyenkor jönnek képbe az eszközös terápiák – magyarázta a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója. Ennek az egyik típusa a mélyagyi stimulációs eljárás, amelyek során azt szokták tapasztalni a betegeknél, hogy megfelelően beállított ingerlés esetén
hasonlóan jól lesznek, mint korábban a gyógyszeres kezelés alkalmával. Sőt, az esetek egy részében gyógyszermentessé is tehetők az érintettek.
Tehát nagyon jól lehet kontrollálni a tüneteket ezzel a módszerrel.
A szakember kitért arra is, hogy az új módszerrel a Parkinson-kór három jellegzetes tünete, így a remegés, a mozgás lelassulása, valamint az izommerevség, izomfájdalom, mind megszüntethető. Attól függően, hogy melyik zavarja a legjobban a beteg életminőségét, annak megfelelően különböző területeket kell választani az agyban a stimuláció szempontjából – magyarázta, megjegyezve, hogy a szegedi esetnél nem a kézremegés, hanem az izommerevség volt a legfőbb tünete a betegnek.
Az újfajta beavatkozás az előrehaladott stádiumú betegek kezelésre szolgál, amely kellő időben nagyon nagy effektivitással tudja a panaszokat, tüneteket szüntetni, sőt, fenntartani a betegek munkaképességét is.
A mélyagyi stimulációs eszköz beültetése nem nehéz, ám hosszú, 6-8 órás műtét, akkor is, ha nem lép fel komplikáció – jegyezte meg a professzor. Maga a műtéti eljárás pedig a társadalombiztosítás, a NEAK által finanszírozott.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
