Nem véletlen, hogy Putyin elnök szokásos, a törvényhozáshoz intézett évértékelő beszédét az összes országos adó, a bevásárlóközpontok LED-falai, a moszkvai metró tömegtájékoztató képernyői, de még a Nemzetközi Űrállomás apró monitorjai is közvetítették. Az meg pláne, hogy kis túlzással, jóformán a beszéd vége előtt jelezte a miniszterelnök, akkor ő venné is a kalapját.
Miniszterei nagy megrökönyödésére Medvegyev tehát ment, és egy napra rá meg is jött az utód, egy első látásra szürke adószakember, Mihail Misusztyin személyében.
Olvasva a Putyin-beszéd leiratát, nem tudunk nem arra gondolni, hogy éppen a szemünk előtt zajlik a történelem. Minden oroszok elnöke ugyanis tulajdonképpen arról beszélt, hogy szociális csomagok, egészségügyi meg oktatási reformokról szóló fejtegetések közé rejtve
miként kívánja majd kézben tartani a birodalmat 2024 után. Putyin akkorra 72 éves lesz, és szerdán is megerősítette, tartja magát a törvényhez, két egymást követő elnöki ciklus után nem vállal egy harmadikat.
A beszéd egyik központi gondolata pedig éppen az elnöki hatalom meggyengítésének a lehetősége volt. Ezen a ponton mondhatnánk, nincs több kérdésünk! Pedig éppen ellenkezőleg, gyakorlatilag csak kérdéseink vannak.
Több hatalmat a parlamentnek, kevesebbet az elnöknek! Nagyjából így lehetne összefoglalni a putyini víziót. A Borisz Jelcin idején kialakított, a regnáló kormány, meg persze a nép fölött a mindenkori orosz elnök számára igen nagy hatalmat biztosító modellt tehát a közeljövőben egy másik válthatja fel. Oroszország, mondta Putyin, megmaradna ugyan elnöki köztársaságnak, de azzal, hogy itt-ott visszanyesegetné az elnöki jogköröket, jelentősen nagyobb mozgásteret kapna a parlament és a kormány. Az elképzelés szerint a jövőben a parlament feladata lenne a kormány felállítása, az elnök számára kötelező lesz a képviselők által megszavazott jelöltek beiktatása, ugyanakkor azok menesztése továbbra is jogában állna. Ahogy az erőszakszervezetek és a hadsereg is neki felelnének majd.
Hogy a fentiekhez szükséges alkotmánymódosításokat mikor, illetve ami még fontosabb, hogyan hajtják végre, még kérdéses. Fordításban nehéz visszaadni, de Putyin elnök a beszédében azt sugallta, népszavazás is jöhet, bár sokatmondó, hogy nem a jogilag is ideillő referendum, hanem a magyarra nagyjából „össznépi szavazásként” fordítható kifejezést használta, amelynek gyakorlatilag nincsen kötött törvényi formája.
Putyin így vagy úgy, de biztosan a hatalmi struktúrában marad, ehhez nagy jóstehetség nem is kell, azt viszont egyelőre nem tudni, miként. Egyesek szerint az orosz alsóház elnöki székét nézte ki magának, mások a régóta tervezett Nemzetbiztonsági Tanács élén, megint mások egyenesen újra a miniszterelnöki székben látják Putyint. A kérdés sok, a válasz meg kevés, legfeljebb csak annyi bizonyos, az orosz elnök erősen töri a fejét az utódlás kérdésén.
Tudja ő is, az idők változásával finomodtak a módszerek. Lövetni tehát, reméljük, már senki nem fog!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/4. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
