Az Európai Parlament az év elején újult erővel esett neki Magyarországnak és Lengyelországnak. A sorból ezúttal Csehország sem maradt ki. A hetes cikkely szerinti eljárás folytatását jelentő csütörtöki állásfoglalási határozatot az EP nagy többséggel megszavazta.
A mai szavazás sok mindennel összefügg, részben a magyar kormánypárt, az Fidesz Európai Néppártbeli (EPP) tagságáról, részben a 2021-2027-es uniós költségvetésről, részben pedig arról az ideológiai harcról, amely a konzervatív erők és a baloldali liberálisok között zajlik – egyre nyíltabb formában.
Megjegyezzük, a 13 szlovák EP-képviselő közül mindössze kettő (az ĽSNS-es Milan Uhrík és a független Miroslav Radačovský) szavazott a Lengyelországot és Magyarországot elmarasztaló határozat ellen. Miroslav Číž a Smerből ugyan nem volt jelen, de Monika Beňová készséggel igennel szavazott, ahogy a PS, a SPOLU (amely egyébként az EPP tagja), az OĽANO, az SaS (köztük Lucia Ďuriš Nicholsonová) és a KDH (Ivan Štefanec) képviselői is. Eugen Jurzyca (SaS) tartózkodott.
Az EP megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását
Az Európai Parlament döntését hosszú, állítólag négyórás vita előzte meg arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a magyar kormány és így az EPP-tag magyar kormányzópárt kapcsán a néppárti frakció. Végül szűk többséggel úgy döntöttek, hogy a Magyarország elleni határozatot fogják támogatni. Jellemző, hogy az EPP-n belüli szavazás még szoros volt, az EP-ben azonban a néppártiak 106:45 arányban (22 tartózkodás mellett) a magyar kormány ellen szavaztak.
Kérdés, hogy a kialakult helyzet végül a Fidesz EPP-tagságának végéhez vezet-e. Orbán Viktor magyar miniszterelnök év eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Európai Néppárt rossz politikát folytat, baloldali és liberális oldalra igazodik át, „ahelyett, hogy régi, eredeti értékeit védené, amire egyébként nagy igény van Európában”.
Orbán akkor még arról beszélt, hogy jobban örülne, ha az EPP politikája visszatérne az alapokhoz, viszont azt is hozzátette, hogy ha nem sikerül fenntartani a néppárttal az együttműködést, akkor a képviselet nélkül maradt kereszténydemokrata emberek érdekében új formációt kell elindítani – persze egyelőre feltételes módban.
Közben azonban a lengyelek jelezték, hogy nem akarnának egy új, konzervatív európai pártcsalád létrehozásában részt venni, maradnak jelenlegi pártcsaládjukban (ECR, Európai Konzervatívok és Reformisták). Így ez a kérdés továbbra is a bizonytalan tartományban marad.
Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatója – Magyarország gazdasága 2030-ra eléri az uniós átlag 85 százalékát
Az Európai Parlament mai döntése egyértelműen politikai megfontolásokból született. Az EP által elfogadott dokumentum, amely ráadásul több veszélyes elemet is tartalmaz. Bár most már nem mulasztották el kihangsúlyozni a nyugati képviselők, hogy nem Magyarország, hanem Magyarország kormánya ellen indítanak eljárást, továbbra is kettős mérce alapján hoztak értékítéletet. És miközben hazugsággal vádolták egymást a felek, volt egy olyan spanyol szocialista képviselő, aki úgy vélte, hogy a magyar és lengyel népet nem támadni, “hanem saját vezetése ellen” megvédeni akarják.
Vagyis Közép-Európát távolról sem ismerő nyugati szocialista képviselők akarják megvédeni a választópolgáraikat saját, legitim módon megválasztott kormányaiktól (akik ráadásul egynél több ciklus óta kormányoznak). Mindezt olyan vádakra hivatkozva, amelyeket más tagállamokon kellene számon kérni – csak nem teszik, mert azok vezetői szintén szocialisták.
Például két tagállammal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás közben akarná megváltoztatni az eljárás rendjét.
De nem csak itt található ellentmondás. Miközben Lengyelország és Magyarország a fő téma az Európai Parlamentben, Máltán csak néhány napja távozott hivatalából Joseph Muscat kormányfő, aki nyakig benne van a néhai Daphne Caruana Galzia oknyomozó újságírónő meggyilkolásának vezérszálában. Ennek ellenére az EP láthatóan visszafogottan kezeli az esetet (már csak akkor nyilatkoztak egyértelműen, mikor Muscat helyzete a hazai tömegtüntetések miatt tarthatatlanná vált), és ennek egyetlen oka, hogy Muscat baloldali kormányfő volt. Ugyanez a helyzet Szlovákiával is, ahol szintén újságírógyilkosság történt, az EP mégis következmények nélkül hagyta.
A máltai kormányfő azonnali távozását sürgeti az EP
Beszédes azonban, hogy a baloldali és liberális EP-képviselők Magyarország és Lengyelország mellett most már Csehországot is elővették. A következő plenáris ülésen fogják tárgyalni Andrej Babiš cseh kormányfő összeférhetetlenségi ügyét, amely a Babiš cégei által kapott uniós forrásokkal van összefüggésben.
Nem véletlen, hogy a Visegrádi Négyek országait vették célba. A V4-ek a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, küszöbön álló vitában egyelőre egységet alkotnak. Az új költségvetés két nagy dilemmája a klímavédelmi keret létrehozása és a Nagy-Britannia kilépéséből származó 15 milliárdos lyuk betömése.
Jelenleg a régi tagállamok a számukra fontos klímavédelmi büdzsét és az innovációs keretet emelnék meg, de a mezőgazdasági és a kohéziós (a később csatlakozó tagállamok felzárkóztatását szolgáló) keretek kárára, így rengeteg a vita a tagállamok között. És persze az egyetlen egységes tömb, amely a nyugati államok súlyával vetekedve képes a mezőgazdasági és kohéziós alapok csökkentése ellen lobbizni, az a V4.
A mostani EP döntés tehát csak a közelgő költségvetési vita előjátéka, egyfajta alkupozíció-szerzés olyan országokkal szemben, amelyek képesek hatékonyan fellépni a nyugati túlsúllyal szemben.
Cseh sajtó: összeférhetetlenséget állapított meg az Európai Bizottság Andrej Babišnál
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
