Visszamenőlegesen ugyanis nem hathat egy döntés – tette egyértelművé az InfoRádió Aréna című műsorában Darák Péter, a Kúria elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Viking kapitányát hol szabadlábra helyezik, hol letartóztatják, mivel az óvadék megítélését mintha nem minden hatóság értelmezné ugyanúgy. Darák Péter beszámolt arról is, hogy 2011 óta a legnagyobb változás előtt áll a legfőbb bírói fórum.
Két olyan ügy foglalkoztatja a közvéleményt, amelyben a Kúriának fontos szerepe van, illetve lehet: az egyik a tavaly májusi dunai hajóbaleset, amelyben hol szabadlábra helyezik, hol letartóztatják a Viking ukrán hajóskapitányát – az óvadék intézményét mintha nem minden hatóság értelmezné ugyanúgy -, a másik pedig a gyöngyöspatai kártérítés ügye, ahol a kormány álláspontja nem jogi, hanem politikai, mondván, „igazságtalan” a börtönkártérítés.
Előbbi üggyel összefüggésben Darák Péter, a Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a Kúria eljárt és döntést hozott, „mégpedig a legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett indítványára. Ebben értelmezte az óvadék intézményének a kereteit. Itt nagyon határozott megállapításokat tett arról, hogy a bűncselekmény súlyának nagyon fontos szerepe van, és
ha általában a bűnügyi felügyelet alkalmazásának nincsenek meg a feltételei, akkor óvadékra sem kerülhet sor. Ennek a döntésnek azonban visszamenőleges hatása nincs,
az csak a jövőre nézve tartalmaz iránymutatást arra, hogy az óvadék jogintézményét a bírák milyen módon alkalmazzák” – fogalmazott Darák Péter.
Gyöngyöspata (folyamatban lévő) ügye is a Kúria előtt van.
„A jogsértés vonatkozásában van már lezárt előzmény, az egy 2015-ös ügye volt a Kúriának. Úgy került a Kúria elé, hogy az első- és a másodfokú bíróság megállapította, hogy jogsértés történt, egy spontán módon kialakult szegregáció fenntartása és eltűrése valósult meg. Az ítélet ellen a felperesek, a szegregáció sértettjei nyújtottak be fellebbezést, ebben további jogalapokat jelöltek meg a jogsértés megállapítására. A Kúria azonban nem osztotta ezt a kérelmet, így a minden más tekintetben jogerős és nem támadott ítéleteket hatályukban fenntartotta.
Az ügy ezen része tehát már megjárta a Kúriát. Ezután jogsértésre alapozva kártérítési keresetet terjesztettek elő. De
a kártérítés vonatkozásában a Kúria még nem döntött, és nem tehetem meg, hogy a döntést megelőzően bármilyen megállapítást tegyek az ügyben”
– mondta Darák Péter.
2011 óta a legnagyobb változás előtt áll a Kúria
Erről az Aréna című műsorban a Kúria elnöke elmondta: „egyrészt végleges döntés született a közigazgatási igazságszolgáltatásról, összefüggésben a közigazgatási fórumrendszerének átalakításával. A járási hivatali ügyekben tehát nem lesz fellebbezés, hanem közvetlenül a bíróságokhoz lehet fordulni. Ezzel együtt azon a nyolc törvényszéken, amelyeken korábban közigazgatási és munkajogi bíróságok működtek, ott a közigazgatási bírák törvényszéki bírókként fogják elbírálni ezeket az ügyeket elsőfokon.”
A felemás helyzetű másodfokú ítélkezés, ami a Fővárosi Törvényszéken folyt, megszűnik, ezt a funkciót a Kúria veszi át
– mondta Darák Péter. „A Kúria tehát bizonyos közigazgatási ügyekben fellebbezési, illetve bizonyos ügyekben felülvizsgálati bíróság lesz. Ez azt jelenti, hogy a Kúria közigazgatási létszámát jelentősen növelni kell, hiszen a jelenlegi ügyszám duplájával kell számolni.”
A másik jelentős változás, ami a polgári, a büntető és a közigazgatási ítélkezést is érinti,
a jogegységi panaszeljárás bevezetése.
„Az új eljárás azt célozza, hogy a Kúria tevékenységének súlypontja méginkább helyeződjön át a jogegységi szempontra, és egyre kevésbé működjön jogorvoslati bíróságként. Ha pedig jogorvoslati bíróságként működik felülvizsgálati ügyekben, már a felülvizsgálati eljárásban is jelenjen meg hangsúlyosan a jogegységi szempont.”
Ezt a szerepet a jogalkotó úgy kívánja erősíteni, hogy viszonyítási pontként határozza meg a Kúria a 2012. január 1. óta hozott minden eseti döntését, vagyis új ügy elbírálásakor össze kell vetni a kialakítandó álláspontjukat a Kúria korábbi eseti döntéseivel. Ha ellentét l átszik az ügyekben, akkor azt jogegységi eljárással kötelező feloldani. Vagyis
„a Kúria is csak jogegységi eljárással térhet el a Kúria korábbi döntéseitől.
Amennyiben ez a probléma nem oldódik meg a felülvizsgálati eljárásban, akkor pedig jogegységi panaszeljárásra kerülhet sor, amelyben arra hivatkozással, hogy a Kúria eltérő döntést hozott a korábbi joggyakorlatától, egy újabb fórum kapcsolódik be, a Kúria-elnök vezette 9 fős jogegységi panasztanács. Az a feladata, hogy azt kontrollálja, egy ítélet megfelelt-e a korábbi gyakorlatnak vagy sem; amennyiben eltért a korábbi gyakorlattól, akkor az indokolt volt-e.”
A reform fontos kiegészítő eleme, hogy az alsó fokú bíróságoknak indokolniuk kell, ha eltérnek a kúriai iránymutatáshoz való igazodástól.
A teljes beszélgetést alább meghallgathatja, megtekintheti.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
