A Momentum új generációs, nagyvárosi rétegpártként tűnt fel a politikai porondon, amelynek szavazóbázisát a körúton belüli értelmiség, utánpótlását az online térben élő tinédzserek adják. Ezt kezdetben a kutatások is alátámasztották, ám a 2019-es önkormányzati választások új megvilágításba helyezték a jelenséget. A Momentum másfél év alatt megtriplázta támogatottságát, és az ellenzék egyik vezető erejévé vált. Mi a párt sikerének a titka, kiket és milyen üzenetekkel próbál megszólítani?
A kalózpártok, a zöldek és egyéb rendszerellenes (anti-establishment) mozgalmak komoly sikereket értek el az elmúlt évtized választásain Nyugat-Európában. Ügyesen ráéreztek a mainstream politika által meg nem szólított fiatalok problémáira, és kiválóan megtalálták velük a hangot. Ezen erők legfőbb jellemzője, hogy óvatosan, de leginkább sehogy sem definiálják magukat, hangsúlyozva, hogy hidat képeznek a politikai törésvonalak fölött, meghaladva az elvi-ideológiai konfliktusokat. Általában jól megjeleníthető témákkal kampányolnak, és szinte minden politikai és gazdasági probléma okozójaként az elitet jelölik meg. Kiemelt témáik a szabadságjogok, a társadalmi igazságosság kérdése, a korrupcióellenesség és a környezetvédelem. Magyarországon ezt a szerepkört először az LMP szerette volna betölteni, ám a kezdeti sikerek után a párt hamar amortizálta magát. Így nyílt meg a tér a Momentum előtt.
A Momentum Mozgalmat 2016-ban alapította egy egyetemista társaság, pár hónappal később, 2017-ben hivatalosan is párttá alakult, majd ugyanebben az évben, még egyesületként nyújtotta be a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről, pontosabban az ellen szóló népszavazási kezdeményezését, miáltal országos ismertségre tett szert. A referendum előterjesztése után Budapest visszalépett a pályázattól, amit a Momentum átütő erejű politikai győzelemként értékelt.
A Momentum immár pártként indult a 2018-as országgyűlési választáson, ahol az akkor még 7,06 százalékon álló LMP mellett a szavazatoknak csupán 3 százalékát szerezte meg, így nem jutott be a parlamentbe. 2019-ben viszont, az európai parlamenti választásokon már 9,93 százalékos támogatottsággal két képviselőt is delegált az EP-be, ezzel – a Demokratikus Koalíciót követve – a második legnépszerűbb ellenzéki erővé vált. Az októberi önkormányzati voksoláson a Momentum a megyék többségében 8-10 százalék körül szerepelt: sikerült hat polgármesteri, 130 önkormányzati és 30 megyei képviselői helyet megszereznie. Kiemelkedően jól teljesített Pest megyében, itt a listás szavazatok 19,58 százalékát gyűjtötte be.
A párt magát a XXI. század generációja képviselőjeként hirdeti. Állításuk szerint a hagyományos politikai törésvonalakon felülemelkedve, „ügyek mentén” politizálnak, ideológiailag pedig sokszínűek, tehát egyszerre nemzetiek, liberálisak és konzervatívak. A tények ezzel szemben hagyományos ellenzékiségről és markáns liberális attitűdről árulkodnak, hiszen a Momentum belépett az összellenzéki összefogásba, 2018 óta pedig az EP liberális pártcsaládját erősíti.
Ahogy öndefiníciójuk, úgy választási programpontjuk is ideológiai katyvaszt mutat. A párt saját meghatározása szerint kiáll az „európai értékek” mellett, tervei között szerepel az eurózónához és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, létrehoznának egy FBI-hoz hasonló európai titkosszolgálati együttműködést és közös európai hadsereget, támogatják a kvótarendszert – melynek értelmében a migránsokat be nem fogadó államnak fizetnie kell a befogadó országoknak –, támogatják ugyanakkor az EU határainak megerősítését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az ügyészség kormány alá rendelését is.
A Momentum lehetőségként tekint a gazdasági globalizációra, ugyanakkor a baloldali ideológiát úgy „haladja meg”, hogy elutasítja a baloldalon népszerű lakbérplafont, továbbá a minimálbér-emelések helyett bérkiegészítő adójóváírással támogatná az alacsonyabb keresetű munkavállalókat; a jobboldali ideológiát pedig úgy, hogy favorizálja a progresszív adózást, illetve a munkanélküli-segély időtartamának meghosszabbítását. Céljai között többször kitér a fiatal korosztály számára fontos kérdésekre, többek közt a lakhatási nehézségek felszámolását ígéri, hadat üzen az „egyentankönyveknek”, és jövedelemtől függő diákhitel-visszafizetési rendszert vezetne be.
A párt programjában visszatérő elem a „digitális forradalom”, legyen szó a közlekedésről, az elektronikus és online pénzforgalmat ösztönző fejlesztésekről, az oktatásról vagy az egészségügyről. Hangsúlyosan szerepel emellett a klíma- és környezetvédelem is. A Momentum klímaügyi minisztériumot hozna létre, a kérdés megoldását pedig elsősorban a megújuló energiaforrásokra alapozná. A kivándorolt magyarok, illetve a magyar diaszpórák támogatásának külön fejezetet szenteltek 2018-as választási programjukban, előbbieket elsősorban különböző anyagi támogatásokkal, utóbbiakat a kettős állampolgárság intézményének megőrzésével szólítva meg.
A Momentum tehát ahelyett, hogy átfogó rendszerben tekintene a világra és annak megfelelően reális, következetes programot alkotna, mindenhonnan azt ragadja ki, ami a legjobban hangzik, hogy azután populista szólamok formájában adja tovább a szavazóknak. Ilyenformán úgy viselkedik, mint a gyermek, aki kieszi a köret mellől a húst, lenyalja a sütemény tetejéről a tejszínhabot, és nem érti, hogy amit tesz, miért nem tekinthető teljes értékű, egészséges táplálkozásnak. Emellett jó érzékkel tapintja ki a társadalmat foglalkoztató témákat, és az igazán megosztó ügyekben a legkisebb kockázattal járó véleményt fogalmazza meg, koherens világképe hiányát pedig a kormány kritikájával fedi el.
Mindemellett a Momentum népszerűségének egyik titka, hogy új játékos a politikában, így sem terhelt múltja, sem számonkérhető álláspontja nincs. Mivel prominenseik néhány éve léptek be a politika világába, és támogatóik is fiatalok, számukra – szemben például a Jobbikkal – nem hitelrontó tényező szövetségre lépni Gyurcsány Ferenccel, akire a harminc évnél fiatalabb szavazók már nem a 2006-os szemkilövetőként, hanem egy vicces mémes bácsiként gondolnak. Ráadásul vezető politikusaiknak koruk és eddigi életútjuk miatt esélyük sem volt korrumpálódni, így tiszta múltjukat morális felsőbbrendűségként kommunikálhatják.
Jól látható, hogy elsősorban a párt populista ígéretcunamija és politikusainak relatív romlatlansága miatt érzi úgy sok, a politika iránt korábban közömbös aktivista, hogy a Momentum önthet tiszta vizet a politikai elit által bepiszkolt pohárba.
„Sörözés a Momentummal” – olvasható a párt Facebook-oldalának programajánlatai között. Prominens képviselőik kimondottan aktívak, és igyekeznek nem politikusnak, hanem egyszerű embernek mutatkozni. Fekete-Győr András elnök sörrel a kezében, széles mosollyal, lazán kigombolt ingben szelfizik a fiatalokkal, akiknek mosolya arról árulkodik, hogy méltányolják a velük egy nyelvet beszélő, „közülük való” politikust. A pártvezető mindennapjait is végigkövethetjük a legnépszerűbb közösségi oldalakon, a karácsonyi bevásárlástól kezdve a családi programokig.
A közösségi médiában a Momentum szinte kizárólag az ifjabb korosztályt, illetve a politikailag passzív rétegeket érintő kérdésekre fókuszál, mindezt sok esetben fórumokkal, csapatépítéssel, különböző közösségi, közhasznú tevékenységekkel (mint a szemétszedés vagy az adománygyűjtés) köti össze. A Facebook hirdetéstárában megtalálható nyilvános információk szerint ezeket az eseményeket általában fizetett hirdetésekkel is népszerűsítik, ami azt mutatja, hogy a pártot továbbra is ifjúsági mozgalomként igazgatják. Ezekkel az apró, hétköznapi eredményekkel folyamatosan képesek sikeresnek mutatkozni híveik előtt.
Egy hajdani Momentum-aktivista a Demokratának elmondta, hogy a párt nem egy személy köré szerveződik, és munkáját elsősorban nem politikai tanácsadók vagy agytrösztök segítik, hanem lelkes aktivisták, akik különböző zárt Facebook-csoportokban és nem nyilvános eseményeken ötletelgetnek. A vezetés így közvetlenül értesül a társadalom széles rétegeit érintő aktuális kérdésekről. Ezek az önkéntesek többnyire fizetés nélkül tevékenykednek, sokan közülük diákok, akik aktívak a közösségi médiában, ismerik a fiatalok nyelvezetét, és követik a trendeket. Így találják ki azokat a hangzatos, populizmusba hajló jelszavakat is, amelyek jól rezonálnak a harminc éven aluli korosztály képviselőire. Ezzel együtt a pártfegyelem mindenek felett áll. Informátorunk beszámolt egy esetről, amikor az egyik fiatal aktivistát Facebook-oldalán közzétett politikai különvéleménye miatt zárták ki, ami némileg ellentmond a pártot nyitottként, vélemények sokszínűségét támogatóként beállító hangzatos jelszavaknak.
A különböző, sok esetben külföldi civil szervezeteknél, cégeknél vagy mozgalmaknál tapasztalatot szerző politikusok (lásd Donáth Anna, aki korábban a Soros György által támogatott Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnél dolgozott projektmenedzserként) fáradságot nem kímélve, házról házra, a szavazókkal közvetlen kapcsolatot kiépítve járják az országot. Emellett alapszervezeteik már nemcsak a fővárosban, de vidéken, sőt a nagyobb magyar közösségeknek otthont adó nyugati országokban is aktívak.
– A legemberközelibb, reális gondolatokat fogalmazó párt, amelyik megdolgozik a szavazatokért, nem csak várja, hogy majd valaki majd rászavaz – mondta kérdésünkre a 23 éves Balázs. Úgy látja: nagyon motivált emberek dolgoznak a Momentumban, akiknek nincs vesztenivalójuk, és jelentős hányaduk magasan képzett a maga területén. Ők ingyen, meggyőződésből segítenek, jutalmukat az ingyenmunkáért az online közösségi térben lájkok formájában kapják meg.
A Momentum szavazóbázisának körülbelül egyharmada a 18–29 éves korosztályból kerül ki, és választóinak a háromnegyede legalább érettségizett, derül ki az MTA ifjúságkutató munkaközössége, az Aktív Fiatalok Kutatócsoport tagjainak 2019 végén publikált kutatásából, amelyben 200 ezer egyetemi és főiskolai hallgatót kérdeztek meg. A felmérés eredményei rámutatnak, hogy a Momentum budapesti rétegpártként való azonosítása idejétmúlt, ugyanis ma már csak minden ötödik szimpatizánsuk él a fővárosban.
A momentumos hallgatók világkép tekintetében a bal–jobb skálán inkább középen helyezkednek el, a liberális–konzervatív skálán pedig inkább a liberális pólus felé húznak. A pártot a tanulmányaikat folytató szavazók 42 százaléka liberálisként, közel negyede européerként, további tíz százalék zöldként, és csaknem tíz százalék rendpártiként határozza meg.
A tanulmány szerint tízből kilenc momentumos hallgatónak határozott véleménye van a vallásról, többségük ateista vagy „a maga módján” vallásos. Több mint kétharmaduk elégedetlen a hazai demokrácia állapotával, a demokráciát ugyanis a lehető legjobb politikai rendszernek gondolják. Többségük naponta találkozik közéleti tartalmakkal a Facebookon, napi rendszerességgel olvasnak online portálokat, továbbá minden ötödik momentumos egyetemista, főiskolás a kereskedelmi televíziókból is tájékozódik, a közszolgálati média, valamint a napi- és a hetilapok viszont rendkívül népszerűtlenek köreikben.
De nem csak a szavazóképes diákok közt lett „trendi” a Momentum, ugyanis a Demokrata megbízásából október végén – tehát az önkormányzati választások után – készült felmérés szerint a párt a teljes lakosság körében 14, a biztos szavazók körében 20 százalékos támogatottságra számíthatott.
Dóra, a 32 éves, felsőfokú végzettségű debreceni nő magát liberálisként és Momentum-szimpatizánsként definiálja. Ő azért szavazott az önkormányzati választáson a pártra, mert – úgymond – ráfér egy frissítés a jelenlegi politikai garnitúrára, és fontosnak tartja, hogy a generációváltás olyan politikusokra és pártokra épüljön, amelyek még „nem járatták le magukat”. Szerinte a Momentum sikerének egyik titka, hogy nem „egytémás”, nem ássa bele magát lövészárkokba, és nem fél nyitni a kiábrándult, világnézetileg semleges szavazók irányába sem. Korábban „muszájból” az LMP-re szavazott, amely szerinte meghatározó erő lehetett volna, mint globalizációkritikus, tőkeellenes baloldali alternatíva, ám az ellenzéki összefogás miatt szétesett, korábban Schiffer András vezette párt nem volt képes felállni, majd újraszervezni magát. Emiatt, úgy gondolta, nem lehet kihívója a kormánypártoknak. A Momentumot lendületes, hiteles politikai erőnek tartja, ami megbízható politikusaival sikeresen testesíthet meg egy olyan néppártot, amely több társadalmi csoportot is felkarolva leválthatja a teljes régi elitet.
Dóra a Demokratának elmondta, hogy sok olyan ismerőse van, akik a jobb megélhetési lehetőségek miatt Nyugatra mentek, és a velük való beszélgetések során arra jutott, hogy ők az anyagi szempontokon felül leginkább a párt „Európa-pártisága” miatt szavaztak a Momentumra. Úgy vélik, hogy a Momentum képviseli legerőteljesebben a kivándorolt magyarok érdekeit, ezért a párt nyugat-európai alapszervezetei megfelelően csatornázzák be az ellenzéki érzületűek szavazatait.
– Azt remélem, hogy a Momentum lehet egy olyan új néppárt, amely a jobboldalból kiábrándult szavazóknak is alternatívát nyújthat – ezt már a 28 éves, budapesti illetőségű Dániel mondta, aki korábban a Jobbikra szavazott, ám annak ideológiai válsága, majd balratolódása miatt úgy döntött, ad egy esélyt a Momentumnak.
A felsőfokú végzettségű, magát konzervatívként meghatározó férfi a 2018-as országgyűlési választásokon az egyéni választókerületi jelöltek közül a fideszesre, ám az országos listán a Momentumra szavazott. A kormánypárti jelöltet gyakorlati okokból támogatta, de alapvetően ellenzéki beállítottságú. Úgy látja: a Fidesz elvesztette a kapcsolatát a választókkal, ezenfelül a korrupciót jelölte meg legfőbb problémaként. Bízott benne, hogy a korábbi elithez nem köthető fiatal, új erő lehet az, amelyik változást hoz a közéletben, ám reménye az önkormányzati választásokhoz közeledve mindinkább elszállni látszott a baloldallal való összefogás, illetve a párt határon túli magyarokat sértő gesztusai okán.
Dórával és Dániellel beszélgetve szembetűnő, hogy információikat teljes egészében az ellenzéki médiából és a Facebookról szerzik. Mikor a kormány állítólagos korrupciójáról kérdeztük őket, elsősorban a stadionépítéseket és Mészáros Lőrinc nevét hozták fel, konkrét problémás esetek helyett szlogenszerű válaszokat adva.
A fiatalok nyugati országokba való kivándorlását – az ellenzéki sajtó és a Momentum által sulykolt állításnak megfelelően – teljes egészében a kormány számlájára írják. Egyikük sem volt tisztában a ténnyel, hogy a magyar állampolgároknak közép- és kelet-európai viszonylatban csak csekély aránya él külföldön (2015-ben ez hat százalék volt, miközben a cseheknek 8,8, a lengyeleknek 11,5 százaléka lakik külföldön). Hasonlóképp nem jutottak el hozzájuk a magyar kormány környezetvédelmi intézkedései sem. Az Index, a HVG és a klímavédelmet kisajátítani próbáló Momentum narratívájának megfelelően a kormány klímaváltozásról alkotott véleményét a klímaváltozást tagadó amerikai jobboldal álláspontjával azonosítják. Mikor tévedéseiket tényekkel próbáltuk cáfolni, érveinket a Fidesz propagandájának minősítették.
Az ő Facebook-visszhangkamrájukban az a tény is elsikkadt, hogy a Momentum a 2019-es romániai elnök- és a szlovákiai parlamenti választási kampányban nem az erdélyi és felvidéki magyar jelölteket támogatta, hanem nemzetközi szövetségesüket, hátat fordítva ezzel a határon túli magyaroknak. Persze más kérdés, hogy ezek után a párt mennyire hatékonyan tudja majd megszólítani a konzervatív szavazókat, ugyanis a Nézőpont Intézet novemberi felmérése szerint még a Momentum szimpatizánsainak fele sem ért egyet ezzel az irányvonallal.
A Momentum sikerének a titka tehát az, hogy olyan fantomfelhőt kínál a politikai piacon, amelybe mindenki kénye-kedve szerint beleláthatja a saját elképzeléseit. A párt politikusainak nincs önálló karaktere, a kormány és a politikai elit ellenében határozzák meg önmagukat, így a politikailag passzív szavazó is „minden mindegy” alapon potenciális támogatójuk lehet. A romlatlanság imázsa, amire korábban a Jobbik és az LMP is épített, legfőként annak köszönhető, hogy a Momentum még friss a politikában, és hogy szabályos véleménybuborékot hozott létre az internetről tájékozódó fiataloknak, amihez lelkesen asszisztál a közösségi médiában intenzíven jelen lévő ellenzéki sajtó is. Így aztán híveik sem a Momentumra nézve terhelő tényekről, sem pedig a kormány politikájának pozitív hozadékairól nem értesülnek. Ha mégis, akkor azt rögtön „propagandának” minősítik, és lesöprik az asztalról.
Mindezek mellett ügyesen lovagolják meg a globális trendek hullámait, használják ki a klímaváltozás körüli médiakampányt, és politikai haszonná konvertálják az emberek aggodalmait. A kormánynak tehát fel van adva a lecke: egy olyan energiától duzzadó, higanytestű ellenféllel kell felvennie a harcot, akin sem a valóság, sem a józan ész nem ejt sebet.
Bilau Lothár – www.demokrata.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
