Az utóbbi napokban ismét nagy médiavisszhangot keltett a reklámok szerint számtalan betegséget, többek között az autizmust is gyógyító C-peptid-tartalmú bőr- és orrszpré. Borzasztónak, veszélyesnek tartom a gyógyulást kereső betegek és hozzátartozóik ilyen és ehhez hasonló megtévesztését. Ezért igyekszem röviden elmondani, mi is a probléma ezzel az orrszprével.
E cikkben nem térek ki az autizmus szerteágazó tünettanára és főleg okaira – már amit eddig ismerünk. A bevezetőben említett C-peptid-tartalmú készítmény persze nem csupán az autizmusra ígér gyógyírt, hanem mintegy általános idegsejt-regeneráció révén lényegében minden neuropszichiátriai problémára megoldással kecsegtet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, már önmagában az a tény, hogy egy készítmény számtalan betegség meggyógyításával ámítja a potenciális vásárlókat, gyanús.
A betegségek, különösképpen a neuropszichiátriai betegségek nagyon-nagyon sok kórokra vezethetőek vissza. Génjeink feléből fehérje termelődik az idegrendszerben, ez kiugró arány a szervezeten belül. Ezek közül mindegyik gén meghibásodhat, és figyelembe véve ezek sokrétű kölcsönhatásait is, szinte felfoghatatlanul sok lehetőség bújik meg az idegsejtekben, hogy megbetegedjenek. Nem szólva arról, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatoknak, hálózatnak a zavarai szintén okozói a neuropszichiátriai betegségek megnyilvánulásának.
A felvetés, hogy valamilyen szer vagy beavatkozás, esetleg tréning az összes (vagy legalábbis nagyon sokféle) idegi betegségre terápiát jelentene, tehát önmagában valószínűtlen. Az úgynevezett C-peptid-kezeléssel azonban messze nem ez a baj.
Hogy miért marhaság ez az egész? Nézzük meg, mi is tulajdonképpen a C-peptid. A hasnyálmirigy bizonyos sejtjei, a béta-sejtek inzulint termelnek. Megjegyzem, idegrendszerben is találtak inzulintermelő sejteket! Az inzulin egy fehérje, vagyis aminosavak lánca. A lánc elején és a végén található aminosavak között kötések jönnek létre. Leegyszerűsítve úgy képzeljük el, mint egy U betűt, aminek a két szárát összekötjük több helyen is. Az U betűnek az alja, a görbülete viszont nem tartalmaz ilyen kötéseket.
Az inzulinnál is így van, és ennek a „görbületnek” megfelelő szakaszt bizonyos enzimek kivágják. A kivágott részt nevezzük C-peptidnek. Minden egyes inzulinmolekula C-peptid képződésével is jár. A külsőleg bevitt inzulinban – amit injekcióban a cukorbetegek szoktak kapni – nincs ilyen C-peptid. Sejtjeink ezt az aminosavláncot újrahasznosítják, csakúgy, mint minden fehérjetöredéket. A C-peptid kimutatásának szerepe lehet egyes belgyógyászati vizsgálatokban, illetve onkológiai területen is, de jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy bármilyen biológiai működésben különösebb szerepe lenne.
Nyitva kell hagynunk ugyanakkor a lehetőséget, hogy ezt bármikor felfedezhetik. Lehet, miközben e sorokat írom, valaki éppen az ide vágó eredményeit készül publikálni. Ez lehetőség.
Az viszont bizonyosság, hogy a C-peptid nevű aminosavlánc méreténél fogva nem tud felszívódni a bőrön, illetve az orrnyálkahártyán. Eszünkbe juthat, hogy oxitocinszprével folynak kutatások, és egyesek azt hozták ki, ha veszekedés közben oxitocint fújunk az orrunkba, segít békülékenyebb hangnemre váltani.
Mások meg az ellenkezőjét. Ismét más kutatások mostanában megpróbálták feltárni, hogy az oxitocin (ami kilenc aminosavból áll, szemben a jóval nagyobb C-peptiddel, amelyet harmicegy aminosav alkot) az orrnyálkahártya idegrostjai mentén képes bejutni az idegrendszerbe. Eltekintve néhány neurobiológiai problémától (hogy pontosan hol is hat ilyenkor az oxitocin), a C-peptid esetében ez a mechanizmus alig valószínű, hiszen jóval nagyobb molekuláról van szó.
Mindenesetre az oxitocinszpré léte, és ennek a társas kapcsolatok javítására kifejtett (megkérdőjelezhető, nem egyértelmű) hatása elegendő muníció lehet, hogy egyeseknek beinduljon a fantáziája. Oxitocin helyére C-peptidet mondanak, elvégre mindkettő nevében van C betű. És máris hozzákötik, hogy gyógyítja az autizmust, amelyben elsősorban a társas kapcsolatok, szociális működések zavarától szenved az illető. És ha ez ilyen gyorsan levezethető, akkor miért ne gyógyítana rögtön szinte minden betegséget…
További fontos probléma ezzel a készítménnyel, hogy borsos áron kínálják. A magas ár azt sugallhatja a vásárlónak, hogy valami igényes terméket kapott. Jelen esetben azonban mindössze haszontalan peptidoldatot. Ha egyáltalán tartalmaz bármilyen specifikus peptidet vagy aminosavat!
Aki ezt a szprét a megalapozatlan és megtévesztő reklámok körítésével árulja, gyógygombák kivonatával is üzletel. Sajnos, ezek esetében sincs semmi alapja a feltételezett hatásnak. És ha valaki önmagában egy hatástalan szert adna a haldoklónak vagy súlyos betegnek abból a megfontolásból, hogy hátha növeli ezzel benne a gyógyulásba vetett hitet, legalább egy időre erőt, jobb kedvet ad neki, ám tegye, lelke rajta. Semmiképpen se ártson persze! De ha valóban segíteni szeretne, nem kérne érte irreálisan magas árat, hiszen nincs mit megfizetni, nincs a készítmény mögött semmilyen felfedezés, kutatás vagy precíz gyártómunka.
Ezek az alternatív szerek, táplálékkiegészítők és hasonlók mind rendkívül drágák, ugyanakkor ellenőrizetlen körülmények között gyártják őket, senki sem igazolta a hatásukat, még csak feltételezett hatásmechanizmus sem ismert. Ne dőljünk be nekik! A kutatók éjt nappallá téve fáradoznak azon, hogy extraprofit nélkül megoldják a betegségek kezelését. Ha valamit nagyon elleneznek – az alternatív medicina, homeopátia stb. –, akkor annak racionális oka van.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/1. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
