A Denník E gazdasági portál összegyűjtötte a neves gazdasági elemzők grafikonjat. Ezek alapján, kiegészítésként megvilágítunk néhány érdekes adatot, amelyek arról tanúskodnak, hogy a 2000-es években még lesajnált Magyarország gazdasági teljesítménye már ott liheg az egykori tátrai tigris nyakában.
Persze, ez nem csak a magyar kormányzati intézkedések sikere, hanem a Fico-kormányok (benne Bugár Bélával és a Most-Híddal) kudarca is. A szociális csomagok, a színtiszta politikai megfontolásból bevezetett minimálbéremelés aláásta Szlovákia versenyképességét. Ez az ál-szociális gazdasági berendezkedés eleve paradoxonokra épül: a minimálbér emelése 40 eurót hoz jövőre a legalacsonyabb keresetűeknek, de 43 eurót keres rajta az állam.
A kormánypártok a hazafias szlogenek égisze alatt a legszegényebbek megsegítéséről beszélnek, miközben több tízmillió eurós támogatásokat osztanak szét a külföldi befektetőknek. Az egyik nyilatkozatban azzal vádolják a munkáltatókat, hogy csak ijesztgetik a válsággal az embereket, hogy ne kelljen nagyobb bért fizetniük, a másikban meg épp a közelgő válság miatt akarják haza hozatni az ország aranyát.
Az NBS szerint a nehezén túl vagyunk, de így is az állástalanság növekedésére számít
A kormányzati retorika a galántai Samsung tömeges elbocsátasainak hírére dőlt meg leglátványosabban. A Samsung bejelentése ugyanis három fontos dolgot jelent.
Egyrészt kiderült, hogy az elhibázott szlovák gazdaságpolitika a legalacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedő járásokat is sújtja. Másodszor azt, hogy nem csak a legutolsó, választások miatt bevezetett intézkedések jelentenek problémát, a Samsung beszállítói ugyanis már hónapokkal korábban összepakoltak és elköltöztek. Harmadszor pedig, a kulisszák mögött azt suttogják, hogy a Samsung összevonja közép-európai termelését, és csak magyarországi üzemét tartja meg – ahol jobb a munka termelékenysége és alacsonyabbak az adóterhek.
Egyes gazdasági elemzők a szlovák ipar kapcsán többször hangoztatták, hogy a hazai beszállítók árban és minőségben képtelenek versenyezni a magyarországi versenytársakkal. Az alábbi grafikonok ennek a trendnek a lényegét mutatják meg.
Elszalasztott lehetőségek és a fájdalmas számvetés – mit jelent a Samsung tömeges leépítése?
Leköröznek a szomszédok?
Az első grafikon Ivan Mikloš egykori pénzügyminisztertől származik, aki a nominális bruttó hazai össztermék egy főre vetített értékét hasonlította össze Szlovákia, Magyarország és Csehország viszonylatában.
„A grafikon jól szemlélteti, hogy 2014-től Robert Fico kormányainak felelőtlen és inkompetens gazdaságpolitikája teljes erővel megmutatta hatását. (…) Az új hatásoknak köszönhetően 2014-től a szlovák gazdaság lassabban növekszik mint szomszédaié. Míg 2014-ig Csehországot csaknem utolértük, az utóbbi években megint egyre nő a lemaradásunk.
Ugyanez a helyzet Magyarországgal, amely a 90-es években előttünk járt, majd a reformoknak köszönhetően megelőztük őket, az utóbbi években azonban a különbség igencsak csökkenőben van köztünk”
magyarázta a grafikon lényegét Mikloš. Hozzátette, hogy a szlovák gazdasági problémák megoldásához elkerülhetetlen, de nem elégséges feltétel a kormányváltás.
A grafikon az egy főre eső nominális-GDP alakulását mutatja meg. Látható, hogy Szlovákia görbéje kevésbé meredek a szomszédokéhoz képest, vagyis nem tud olyan tempót diktálni, mint Csehország, vagy Magyarország.
Szlovákia Magyarországgal szemben is elveszti pozícióját
Tibor Löricz, a Tatra banka elemzőjének grafikonja a magyar és szlovák gazdaság bővülése közti százalékos különbséget mutatja be a 2000 évek elejétől.
A 2000-es évek elején a két ország gazdasági növekedésének tempója nagyjából azonos volt. A Dzurinda-kormány fájdalmas reformintézkedéseit követően aztán 2006-ra a GDP növekedése 10 százalékosra nőtt Szlovákiában (megjegyezzük, ekkor már négy éve a szocialista kormány regnált Magyarországon). Az I. Fico-kormány első éve után a különbség látványosan csökkenni kezdett (közvetlenül a világgazdasági válság előtt járunk még).
A gazdasági válság első éveiben (2010-ben Orbán Viktor és a Fidesz kormányoz Magyarországon) a különbség lassan csökkenni kezdett, majd még az Orbán-kormány első ciklusában 0-ra csökkent majd át is fordult negatívba. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a magyar gazdaság több mint 1,5 százalékkal gyorsabban növekedett, mint a szlovák. Ez a trend a mai napig folytatódik, jelenleg ott tartunk, hogy a magyar gazdaság 2,5 százalékkal jobb tempót fut, mint a szlovák.
A szlovák gazdaság Achilles-sarka kétségkívül a Fico-kormányzatok szociális politikájával való egyoldalú visszaélés. Az egyik legjobb példa erre a minimálbér-emelés, amely közvetlenül ugyan alig 150 ezer embert érint, de 43 különböző törvényen keresztül hatással van az összes bérköltségre. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatók elsősorban nem az emberek fizetését kifogásolják, hanem a velük járó magas adó- és járulékterheket.
A fizetések dilemmája
Az alábbi grafikon Róbert Chovanculiaktól, az INESS elemzőjétől származik, és azt mutatja meg, milyen hatalmas a különbség a munka termelékenységének, az átlagbérnek és a minimálbérnek a növekedése között. (Megjegyzés: a munka termelékenysége a munkások által előállított értéket jelöli, egy munkásra jutó GDP-t jelenti. Ha alacsony, az azt jelenti, hogy továbbra is maradunk összeszerelő-műhely.)
A grafikonon jól látható, hogy a munka termelékenysége 2013-tól 20 százalékkal emelkedett, miközben az átlagbér 40 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a minimálbér egészen elképesztő, 70 százalékkal lett magasabb.
Magyarországon a munka termelékenysége nagyjából azonos mértékben növekedett, de ott az elmúlt években a hazai KKV (kis-és középvállalkozások) szektor javára javult a helyzet, sokkal több innovatív beruházás történt és jelentősen csökkentek az adóterhek.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
