Többek között a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők büntethetőségéről, a frakciókra vonatkozó szabályokról, a nagyszülői gyedről, az OBH elnökéről, az iskolaalkalmassági vizsgálatokról és a kibertérből érkező fenyegetések elleni fellépésről, és a potenciális hadköteles fogalmáról is döntöttek. Bevezették a különleges jogállású szerv kategóriát, fizetéseket emeltek és megszüntették a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat.
Változik jövőre a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény, eszerint
a fővárosi önkormányzat köteles a helyi iparűzési adóból származó részesedésének összegét elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására fordítani.
A kedden elfogadott módosítások bevezetik a nyaralóhajó fogalmát a hazai jogrendszerbe.
A kiemelt infrastrukturális beruházások esetében törvénybe foglalják, hogy az építési engedély kiadása nem előzheti meg a környezetvédelmi engedély megszerzését.
A parlament számos állami eljárás egyszerűsítéséről döntött
A módosítások nem egy időben hatályosulnak: a törvény egyes részei a kihirdetést követő napon lépnek életbe, míg más passzusai jövő márciusban, szeptemberben, illetve 2021 januárjában.
Akár 60 napra is kitilthatják a képviselőket a parlamentből
A parlament módosította az Országgyűlés működését érintő törvényeket, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára.
A fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek:
A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.
A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni. (További részletek ITT.)
Szigorítás a frakcióknál
A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek. Az előterjesztők célja az indoklás szerint az, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték.
Új szabály, hogy parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.
Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat. (Részletek ITT.)
Közös hivatalt hozhatnak létre a minisztériumok; fizetésemelések
Megváltoztatta a kormányzati álláshelyekkel, illetményekkel kapcsolatos szabályokat és lehetővé tette a parlament, hogy a minisztériumok közös hivatalt hozzanak létre. A kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint hozzá kapcsolódóan más jogszabályok kedden elfogadott módosítása értelmében emelkedik az államfő és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése is. A képviselők 134 igen, 32 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést.
Bevezették a különleges jogállású szerv kategóriát
Az Országgyűlés új törvényt fogadott el az úgynevezett autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek foglalkoztatási szabályairól, közös elnevezésként bevezetve a különleges jogállású szerv kategóriát. A képviselők 134 igen szavazattal, 53 nem ellenében fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát, amely
a közigazgatási szervek harmadik típusát teremti meg a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett.
Az elfogadott javaslat a következő szerveknél határozza meg az álláshelyekkel és a foglalkoztatottakkal kapcsolatos alapvető szabályokat:
Hosszabb határidő az iskolaalkalmassági vizsgálatoknál
A Ház 134 igen, 40 nem és 13 tartózkodás mellett elfogadta a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket a kormány előterjesztése alapján.
A jogszabály – fideszes képviselői módosító indítványra – változtat a köznevelési törvényen, és a 2020/2021-es tanévre vonatkozóan január 15-éről január 31-re hosszabbítja meg a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét. Így
azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy jövőre iskolába menjen hatéves gyermekük, január végéig nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz az erről szóló kérelmet.
A jogszabály emellett mintegy nyolcvan törvényt módosít, ebből közel hatvanat az új szakképzési törvényben használt fogalmak és elnevezések miatt.
Jövő szeptembertől adómentessé válik a szakképzési törvény alapján kifizetett ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás, a jó tanulmányok vagy a szociális helyzet alapján pályázható támogatás, valamint a duális képzőhelyen szakirányú oktatásban részt vevő személynek kifizetett munkabér.
2020. január 1-jétől a szakképzési munkaszerződés alatt elvégzett képzési időt beleszámítják a szolgálati időbe.
2020. július 1-jétől felnőttképzési tevékenységet bejelentés vagy – bizonyos képzések esetén – engedély alapján lehet majd folytatni.
A honvédség lép fel a kibertérből fellépő fenyegetésekkel szemben
Az Országgyűlés 153 igen, 32 nem szavazattal és két tartózkodás mellett döntött egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról. A jövő január 1-jén hatályba lépő módosítások szerint a honvédség eddigi feladatai kiegészülnek a kibertérből származó fenyegetések elleni fellépéssel,
a mindenkori kormány pedig meghatározza a katonai kibertérműveleti erők, illetve a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenállóképesség és védelem feladatait.
A honvédelmi törvénybe foglalják a katonai kibertérműveletekre vonatkozó különös szabályokat, és pontosítják a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kiberfenyegetésekkel kapcsolatos feladatait.
Módosulnak a hadkötelesek nyilvántartására vonatkozó szabályok és a potenciális hadköteles fogalma is.
Ezzel a kormány célja az, hogy már békeidőszakban ki lehessen szűrni azokat, akik biztosan nem, vagy nem biztos, hogy behívhatók a hadkötelezettség bevezetését követően katonai szolgálatra.
Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok
Az Országgyűlés több mint kétszáz paragrafust tartalmazó javaslatcsomagot fogadott el az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével kapcsolatban.
A közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával összefüggésben a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnek jövő év március 31-én.
A közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A képviselők 135 igen szavazattal, 52 nem ellenében fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló indítványát.
A kormány szándéka, hogy a közigazgatási ügyekben a hatósági eljárás megindulása, illetve megindítása és a közigazgatási per végén meghozott ítélet között a lehető legrövidebb idő teljen el, vagyis, hogy az ügyfelek a lehető leggyorsabban jussanak anyagi jogerővel rendelkező döntéshez. Erre figyelemmel az általános közigazgatási rendtartás is a közigazgatási pert tekinti rendes jogorvoslati eszköznek.
A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni, az eltérést pedig a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.
Kivezették az alaptörvényből a közigazgatási bíróságokat
Az Országgyűlés a Párbeszéd javaslatára egyhangúlag, 165 igen szavazattal, kétharmados többséggel módosította az alaptörvényt, kivezetve a közigazgatási bíróságokra vonatkozó szabályozást az alkotmányból. Varga Judit igazságügyi miniszter október végén jelentette be a kormány döntését arról, hogy nem vezetik be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjainak megválasztása
Az Országgyűlés 134 igen, 29 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozatot. A testület tagja lett kilenc évre Budai László, Hankiss Ágnes, Meszleny László és Szadai Károly. Az ellenzéki összefogás egységes kiállással korábban megpróbált tagokat jelölni a Médiatanácsba, de nem jártak sikerrel.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
