Jelentős reformra szorul a magyar társasági adórendszer Potocskáné Kőrösi Anita szerint, aki az Alfahírnek arról is beszélt, hogy a multibarát politikával nem, csak a magyar vállalkozások megerősítésével lehet megúszni a közelgő gazdasági válságot. A Jobbik frakcióigazgatója rendszeresen jár focimeccsre, viszont a tao-rendszert és a stadionépítéseket ebben a formában értelmetlennek látja. A közgazdász-adószakértő politikus „kockának” tartja magát, de azt is elárulta, hogy miért lépett be három évvel ezelőtt Siófok alpolgármestereként a pártba.
A kormánypropaganda legutóbb egy facebookos videó miatt támadta, amin a déli határról, elérzékenyülve üzent gyermekeinek. Miért sírt a tranzitzónánál készült facebookos videón, hogyan került oda?
Bősz Anettel együtt ülünk a költségvetési bizottságba és ő kérdezte, hogy nem mennék-e vele, hogy mesekönyveket vigyünk az ott levő gyermekeknek. Éltem azzal a jogommal, hogy országgyűlési képviselőként be tudok menni a tranzitzónába, de nem gondoltam, hogy ilyen megrázó lesz.
Rend van, van étkezési lehetőség, szóval a magyar állam megfelelő körülményeket biztosít. Mégis felkavaró volt, hogy voltak ott olyan családok egészen pici gyerekekkel, akik már hónapok óta a kerítéssel körbezárt helyen éltek.
Nőként és anyaként ez volt rám olyan hatással, ami végül azt hozta ki belőlem, amit a videón is látni lehetett. Sokan bele sem gondolnak, hogy mennyire jó nekünk, hogy szabadon járhatunk-kelhetünk, és mennyire jó a gyermekeinknek az, hogy gyakorlatilag mindenük megvan, nem kell rácsok között élniük. Azóta teljesen máshogy látom a világot. Azt javasolnám minden képviselőtársamnak, hogy menjen le, nézze meg, töltsön el ott egy órát.
Milyen következménye lenne ön szerint, ha Orbán Viktor lenézne egy órára egy ilyen konténervárosba?
Talán emberségesebb lenne. A körülmények abszolút jók, de például a gyermekeknek a fehér murván kell játszaniuk. Én értem, hogy be kell őket zárni, de a szociális munkások szerint a családok esetében van államilag biztosított lehetőség arra, hogy ne rácsok között kelljen élniük hónapokon keresztül.
A családokat máshogy kezelné ezek szerint, mint az egyedül érkező férfi menedékkérőket?
Igen.
Milyen visszajelzéseket kapott a látogatás után?
Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam, hogy végre egy jobbikos, aki ezzel foglalkozik. Nagyon sokan rám írtak privátban, hogy nekik ez szimpatikus volt.
Nőként, családanyaként egy férfiak által dominált pártban mennyire találta meg a helyét?
Másfél év távlatában én már azt látom, hogy elfogadtak. Azzal, hogy frakcióigazgató lettem, a döntésekben is részt tudok venni és azt látom, hogy az elnökség és Jakab Péter frakcióvezető részéről is megvan a bizalom. Ők is tudják, hogy mi másképpen nézünk dolgokat, elég csak az érzelmi vetületre gondolni.
Nekem rendkívül fontos a következetesség, azt is lehet mondani, hogy „kocka” vagyok. A pontosság és a szervezettség nem pénzkérdés, és a szakmámból adódóan megkövetelem és erőltetem is a pártban.
Adószakértőként több mint egy évtizeden át határidők között éltem a mindennapokat, ezt a mentalitást szeretném tovább vinni és ebben próbálok segíteni.
Amit én látok, az az, hogy sok nő meg sem meri próbálni, mert elkönyvelte, hogy a politika az férfiaknak való. Megpróbálok abban is példát mutatni, hogy lehetsz anya, feleség, politikus egyben, mert lehet ezt család mellett is csinálni.
Nem lehet, hogy arról van szó, hogy elrettenti őket a kormánypártok által elvadított közbeszéd?
Nyilván én is kapok a Facebookon mindenféle üzenetet. Sokan terjesztették alpolgármesterségem alatt és a frakcióigazgatói kinevezésem miatt, hogy én úgy jutok előre, hogy biztos „nagyon jóban” vagyok emberekkel. A siófoki fideszes oldalon már azt is tudni vélték, hogy Jobbik-frakcióvezető leszek, ha megválasztják Jakab Pétert.
Nagyon sok nőt visszatarthat ez a mentalitás is, hogy a szakmai, munkaalapú sikereket hajlamosak ilyenekkel magyarázni, és nem hiszik el, hogy valóban lehet úgy előre menni, hogy az ember letesz valamit az asztalra.
Nagyon sokat tettem azért, hogy most itt üljek. Rengeteget tanultam, dolgoztam, bizonyítottam az életem során. Azt, hogy a Jobbikon belül ilyen gyorsan előre lépek, én sem gondoltam volna.
Ezt nagy eredménynek tartom, hiszen az én érkezésem egy nagy kérdőjel volt mindenkinek. Amikor másfél évvel ezelőtt bekerültem a parlamentbe, sokan azt sem tudták, hogy hogy kerültem oda.
És hogy?
Amikor Siófokon 2014-ben alpolgármester lettem függetlenként, már akkor is azt hajtogatta a Fidesz, hogy valójában a Jobbik beépítette embere vagyok, pedig ez nem így volt.
2016-ban Lengyel Róbert polgármester és az én korábbi munkahelyem, a Mol egyik leányvállalata adott a városnak támogatást egy közösségi tér létrehozására. Mivel a városban nem volt gördeszkapálya, viszont a gördeszkásokra sokan panaszkodtak, ezért amellett döntöttünk.
A helyi Fidesz ebből korrupciós ügyet csinált, miközben a családomat is belekeverte.
Azt állították, hogy a gyermekeimnek építtettem, holott nemhogy nem tudnak gördeszkázni, de még csak nem is volt gördeszkájuk.
Végül emiatt léptem be a Jobbikba, a polgármesteren keresztül ismertem Vona Gábort, aki már korábban is hívott. Ha egy pártnak a tagja vagyok, akkor erősebb vagyok, mert van mögöttem egy apparátus, és akkor eredményesebben tudok szembeszállni a Fidesszel. Ez azóta gyakorlatilag az életcélom lett.
A Jobbik volt szimpatikus vagy a lehetőség, hogy hatékonyabban szállhat szembe a Fidesszel?
Vona Gábor nagyon szimpatikus vezető volt, az ő néppárti fordulata tette vonzóvá a Jobbikot. Az a hozzáállás, hogy a tisztességes magyarokat világnézettől függetlenül képviseljük. Nekem ezt jelenti a néppárt fogalma.
Ha nem úgy alakult volna a távozása miatti tisztújítás, akkor biztos, hogy nem vettem volna fel a mandátumomat.
Toroczkai László vezetésével nem tudtam volna beülni a parlamentbe, nekem ő vállalhatatlan.
Vona Gábor tartotta az ígéretét és a 2018-as választások után lemondott. Mennyire lepte meg?
Tudtam, hogy meg fogja lépni, de a mai napig nem bocsátom meg neki, hogy meglépte. A mai napig azt gondolom, hogy ez így nem biztos, hogy jó döntés volt.
Volt egy olyan posztja, amelyben a pártelnökjelöltek közül Jakab Pétert támogattad. Azzal győzte meg, hogy visszalépett az elnökjelöltségtől, miután nem szavazták meg az általa kért változtatásokat, azaz betartotta az ígéretét?
Nem, azzal, ahogy végzi a munkáját. Persze rendkívül szimpatikus volt az is, hogy a választmányon született egy döntés és azután megtartotta, amit ígért és visszalépett. Nekem ez a fajta következetesség nagyon fontos. Fél éve együtt dolgozunk a frakcióvezetésben és jól tudunk együtt dolgozni. Természetesen azt is látom, hogy az emberek őt szeretnék elnöknek.
Eredeti szakmája közgazdász-adószakértő. Hol látja a leggyengébbnek a magyar adórendszert?
Nagyon magas a vállalkozások adóterhe. Voltak csökkentések, de ez nem elég. Látszik a bürokráciacsökkentés iránya, de jóval határozottabb intézkedésekre van szükség, többet kellene egyszerűsíteni.
A multik és a kisvállalkozások adóterhét elengedhetetlen lenne arányosítani. Azaz a nagyvállalatokra egy kicsit nagyobb terhet kellene róni, a pluszból pedig a kkv-k terheit lehetne csökkenteni. Ha csökken az adóterhe egy kkv-nak, akkor a dolgozóknak is nagyobb fizetést tudnak adni, ez pedig a családokba is begyűrűzik.
A világbajnok, 27%-os áfához hozzányúlna?
A kedvezményezetti köröket kellene kiterjeszteni, mert nem baj, ha bizonyos termékeknek magasabb az áfája. Például az élvezeti cikknek nem baj, ha 27%-os, de mondjuk a gyermekneveléshez szükséges termékekét bátran lehetne csökkenteni, legalább 18%-ra.
Jó példa erre az építőipar is, ahol egyelőre úgy néz ki, hogy visszaviszik 27%-ra az eddig 5%-os áfakulcsot. Ha ennyivel megemelik, akkor az meg fogja viselni az ágazatot, hiába volt sok idő arra, hogy felkészüljenek. Főleg, hogy egyre több olyan hír van, ami az ingatlanpiaccal kapcsolatban sem fest kedvező képet, és a kormány gazdaságpolitikusai is egyre gyakrabban beszélnek közelgő válságról.
Most nagyon sokan CSOK-ból, vagy babaváró támogatásból építkeznek.
Ha a hitel több mint negyede áfára megy el, és ha még így is építkezés mellett döntenek, akkor is a műszaki paraméterekből kell majd visszafogni.
Azt is látni, hogy nem épül annyi lakás, mint amennyinek kellene, hogy az ingatlanpiacon szükséges körforgás meglegyen.
Érdemes lett volna egy köztes áfakulcsba berakni, vagy akár egy újat létrehozni, de ez a 27%-os áfa biztos, hogy nem fog jót tenni.
Az októberi önkormányzati választások után keresték frissen megválasztott ellenzéki városvezetők, hogy adóügyekkel kapcsolatban tanácsot kérjenek?
Ahol most jobbikos polgármestert választottak, ott az adóügyeket segítettünk átnézni. Ha jön kérdés, akkor szívesen segítek, nekem valamennyire húz vissza a szívem a szakmába és az ilyen feladatokat szívesen elvégzem. Nekem ez egyfajta feltöltődés.
Ilyen elmérgesedett politikai helyzetben egy fideszes kormány mellett ellenzéki vezetésű városoknak mennyire nehéz a dolga?
Átgondolt, átstrukturált gazdálkodással ellenzéki vezetésű városok is tudnak nagyon jól működni. Függ attól, hogy pontosan milyen településről van szó, de, szervezettséggel és tenni akarással sok mindent meg lehet oldani. Olyan nincsen, hogy azért, mert ellenzéki, semmi nem fog jönni. Ezt az országgyűlési képviselők, akiknek nagy része fideszes, nem engedhetik meg maguknak.
Ha most elkezdenek keménykedni, akkor 2022-ben eláshatják magukat.
Akkor ezért volt annyira bűnbánó a második jászberényi vereség után Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője?
Október 14-én elindult az országgyűlési választás kampánya és minden döntés, amit a pártok hoznak, ennek van alárendelve. Épp ezért nem kell félni attól, hogy nem jön a pénz. Nem tehetik meg, hogy nem visznek oda forrást, legfeljebb onnan nem tudnak visszaosztani.
De abba beleszólhatnak, hogy mit mire költenek, ahogy azt az iparűzési adóval kapcsolatban megszavazták.
Nagyon nem mindegy, hogy egy település mire költheti az iparűzési adóból származó bevételt. Eddig arra költhette, amire szerettek volna, azt egy nagyon nagy baklövésnek tartom, hogy most ezt bekorlátozták.
A Fidesz azzal érvelt, hogy ami a tömegközlekedés finanszírozása után maradt, azt másra költhetik.
Az egész visszás és kidolgozatlan. Nem érzem a szakmai megalapozottságát ennek a rendelkezésnek. A cél nyilvánvaló, hogy Budapest ellenzéki vezetését lehetetlenítsék el, de ebből vidéki városokban is nagy gond lehet. Ez pedig a fideszes országgyűlési képviselőkre fog visszaszállni.
Szóval akkor kell tartania a városvezetőknek ettől az intézkedéstől?
Meg kell nézni, hogy hogy működik a gyakorlatban. Meg mire fog vonatkozni. Azt látjuk, hogy milyen irányban fog elmenni a gazdaság és nem véletlen, hogy a kormány egyre gyakrabban beszél a közelgő válságról, ami egyébként az iparűzési adóbevételeket is érintheti. Én is azt gondolom, hogy itt kopogtat.
Mivel lehet megfelelően védekezni, hogy ne olyan állapotban érje az országot egy új recesszió, mint 2008-ban?
Több teret kell engedni a magyar vállalkozásoknak és nem ilyen szinten kellene kiszolgáltatva lenni az autóiparnak. Mi van akkor, ha összecsomagolnak és elmennek? Merthogy a multinak az a tulajdonsága, hogy összecsomagol és elmegy egy másik országba, ahol tárt karokkal várják. És ez nem csak az autóiparra vonatkozik, hanem az IT-szektorra is, ahol jóval kisebb a működéshez szükséges beruházás költsége, mint mondjuk az autóiparban, tehát jóval könnyebben átköltözhetnek egy másik országba.
Ezt látom valós veszélynek, és ez azzal együtt óriási probléma, hogy a magyar állam jobban támogatja ezeket a multikat, mint a magyar kkv-kat.
Hozzá kellene nyúlni a társasági adózás rendszeréhez. A 9%-os sáv mellett célszerű lenne egy másikat létrehozni, mert az nem normális, hogy ugyanakkora társasági adót fizetnek a multik, mint a magyar vállalatok, de a különböző kedvezményeket kihasználva gyakorlatilag a külföldi cégeknél 1%-os adóterhelés realizálódik. Arról nem is beszélve, hogy a bevétel nagy része visszaáramlik a fociba és a stadionépítésekbe, viszont a pénz elköltéséről semmiféle hatástanulmány nem készül.
Kell tao-támogatás a magyar labdarúgásnak? Egyes számítások szerint több mint 700 milliárd forint ment el 2010 óta erre a célra, az eredmény pedig finoman szólva is aránytalan az elköltött összeggel.
Ez sportszakmai kérdés. Semmi gond nem lenne azzal, ha ez valóban az utánpótlás-nevelésre menne, mert akkor talán lehetne látni az eredményeket. De, ahogy erre Steinmetz Ádám képviselőtársam is felhívta a figyelmet, a magyar futballcsapatok saját nevelések helyett főként játékosokat vásárolnak, a tehetséges fiataloknak sok csapatnál nyoma sincs.
Hasznosabb lenne, ha a tao-támogatás nagyobbrészt menne látványsport helyett a tömegsportokra, de akkor sem ilyen mértékben.
Az, hogy most 100%-ban lehet majd finanszírozni az ilyen beruházásokat, egyedül azt fogja eredményezni, hogy drágábbak lesznek.
Mindeközben sok olyan iskola van, ahol a mindennapos testnevelés tornaterem híján a folyosókon zajlik, az ígért tanuszoda évek alatt egy kapavágásnyit sem haladt.
A sorrend rossz?
Igen, mostmár azért elég sok stadion felépült, de a nézőszámok még mindig nem jönnek. Én járok a Siófok meccseire, ha tehetem. Ott is egy olyan érdekes helyzet állt elő, hogy már alpolgármesterségem előtt kapott kétmilliárd forintot a város a stadion felújítására, de még a közbeszerzésnél sem tartanak.
Ez kinek a hibája?
Ezt próbáltam nyomozni, de valószínűleg műszaki vagy egyéb problémák állnak a háttérben. Viszont a szurkolók meg nyilván elvárnák, hogy XXI. századi körülmények között legyenek, ha már kimennek mérkőzésre, ami egyébként rendkívül közösségkovácsoló tevékenység. Van ennek is haszna, csak a mértéket meg a léptéket kellene összhangba hozni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
