Számos szempontból a világ élvonalába tartoznak azok az aknavetők, melyek gyártásában részt vesz a Hirtenberger Defence Systems, az a fegyver- és lőszergyár, melyet váratlanul megvett a magyar állami tulajdonban lévő HDT Védelmi Ipar Kft. A vállalat digitalizálta a bő száz éve lényeges innovációt alig felmutató aknavető-piacot; technológiáikkal lényegesen növelik a fegyverek pontosságát és megbízhatóságát, illetve megkönnyítik ezek mobilitását például azzal, hogy a kifejezetten nagy kaliberű, 120 milliméteres aknavetőjük még 4×4-es járműveken is használható. Bár a hivatalos bejelentésre egyelőre még várni kell, úgy gondoljuk, nagyon jó esély van arra, hogy pár éven belül ezek a fegyverrendszerek a Magyar Honvédség arzenálját is erősíteni fogják. Szlovákiában jártunk, ahol bemutatták a magyar tulajdonba került Hirtenberger arzenálját – írja a Portfolió, alább a folytatás (a cím is tőlük származik, azért tettük idézőjelbe).
Ezt tudjuk az új magyar fegyvergyárról
Az elmúlt hetekben jelentette be Maróth Gáspár kormánybiztos, hogy az állami tulajdonban lévő HDT Védelmi Ipari Kft. megvette az osztrák Hirtenberger Defence Systems nevű fegyver- és lőszergyárat.
Az ügylet részleteivel kapcsolatosan még mindig elég sok információ titkosított (elsősorban a védelmi beszerzések érzékeny mivolta miatt), tegnap viszont alkalmunk nyílt meglátogatni egy bemutatót Szlovákiában, ahol a Hirtenberger Defence Systems többek közt magyar katonáknak is demonstrálta fegyverrendszerinek, digitális eszközeinek működését.
A Hirtenberger Defence Systems egyébként egy 1860-as alapítású vállalat, korábban kézifegyverekhez, harckocsikhoz és tüzérségi eszközökhöz is gyártottak lövedékeket, ma viszont már csak aknavetőket és a hozzájuk tartozó lövedékeket, digitális rendszereket, illetve hagyományos tüzérségi lövedékeket gyártanak.
Carsten Barth, a Hirtenberger vezérigazgatója az eseményen elmondta, hogy csak NATO-országok fegyvereihez gyártanak lőszert, hiszen az orosz eszközöket használó országok vagy megfelelően el vannak látva ilyen téren, vagy embargó alatt vannak. Mivel védelmi titok, arra kérdésünk ellenére sem tért ki a szakember, hogy pontosan mely országok vásárolnak tőlük fegyvereket vagy kiegészítőket, de nyilvános üzleti partnereik közt megtalálható többek közt Hollandia, Németország, Új-Zéland és az Egyesült Arab Emírségek is. A kézifegyverekhez való lőszerek gyártásával a Vasfüggöny leállása után hagytak fel, amikor megjelentek a piacon a Közép- és Kelet-európai fegyvergyárak versenytársukként.
Bár a vezérigazgató kiemelte, hogy az aknavetők lényegi designjában az első világháború óta nem történt számottevő változás, a tegnapi demonstráció alkalmából tanúi lehetettünk annak, hogy azért bőven akadnak olyan újítások ezen a téren, melyet nem hogy 100 éve, de még 5-10 éve sem nagyon lehetett még csak elképzelni sem.
Aknavető újraértelmezve
A Hirtenberger Defence Systems szorosan együttműködik egy szingapúri védelmi vállalattal, az ST Systemsszel: az osztrák központú vállalat az ázsiai cég Super Rapid Advanced Mortar System (Szupergyors Továbbfejlesztett Aknavető Rendszer – SRAMS) 120 milliméteres, gyorstüzelésű nehéz aknavetőjéhez szállít lőszert és a fegyverrendszer lelkét adó tűzvezérlő rendszert is ők fejlesztették.
Az SRAMS nemcsak külcsín tekintetében tér el egy átlagos aknavetőtől, hanem például
Jelenleg két ország használja hivatalosan az SRAMS-fegyverrendszert; az Egyesült Arab Emírségek és Szingapúr, de úgy gondoljuk, nem kizárt, hogy a hazai tulajdonba került Hirtenbergerrel szoros együttműködésben álló ST Systems fegyverrendszerének továbbfejlesztett változatát, az SRAMS Mark II-est a jövőben a magyar katonák is megkaphatják.
A Hirtenberger egyébként maga is gyárt egy 120 milliméteres aknavetőt, ez egy simacsövű fegyverrendszer, melyet szintén kiegészít egy digitális tűzvezérlő számítógép.
Kéznél van a tüzérségi támogatás
A Hirtenberger bemutatott egy SRAMS-nél lényegesen kisebb, kézzel hordozható, 60 milliméteres „kommandós” aknavetőt, ez az M6-os, Nagy-Britannia és Új-Zéland által is használt (szintén Hirtenberger-fejlesztésű) aknavető továbbfejlesztett változata. Hasonlóan a Hirtenberger többi aknavetőjéhez, ez is simacsövű fegyver.
Ez egy átlagos gyalogos tüzérségi eszköze. Ha ez nálad van, nem merül fel az annak a kockázata, hogy hiába hívsz tüzérségi támogatást, mert azt válaszolják, hogy fontosabb célpont foglalja le őket
– kommentálta Carsten Barth, a Hirtenberger vezérigazgatója.
Az aknavető saját lőszercsaládot használ (miközben kompatibilis más 60 milis lövedékekkel is), ez a 60 mm CDO, tagja többek közt a gyakorló, a robbanó, a foszfor és a titánium tetraklorid töltet is (előbbi és utóbbi elsősorban álcázófüst funkciót lát el), illetve kétféle jelzőtöltetet is készített az osztrák fegyvergyár a „kommandós” aknavetőhöz.
A 60 milliméteres aknavetőhöz is társul egy digitális tűzvezérlő rendszer, illetve vízálló, illuminált irányzékot használ. Az eszköz működtetéséhez elég két fő, elméleti tűzgyorsasága 30 lövés / perc, CDO lőszerrel 2360 méteres lőtávot képes elérni és alig több mint 3 kilót nyom.
A Honvédség jelenleg spanyol Expal M-08-asokat használ mint 60 milliméteres aknavető, ezek helyett nagyon valószínű (már csak a könnyebb alkatrész- és lőszerellátás miatt is, ha a technológiai előnyöket nem is nézzük), hogy előbb-utóbb Hirtenberger M6-osokat kapnak majd a magyar katonák – bár fontos hangsúlyozni, hogy ezen a téren hivatalos megállapodás vagy bejelentés még nem született.
Van itt még más is
A Hirtenberger arzenáljában megtalálható még egy 81 milliméteres aknavető is, melyet nem volt alkalmunk közelebbről megnézni; erről az eszközről annyit kell tudni, hogy szintén digitális tűzvezérlő rendszer segíti a célmeghatározásban, 6,7 kilométeres maximális lőtávval rendelkezik, elméleti tűzgyorsasága pedig 30 lövés / perc. Az eszköz kevésbé mobilis, mint a „kommandós” 60 milis, hiszen bipoddal, talppal együtt 40 kilót nyom, de ettől függetlenül nem kizárt a gyalogsági használata, rombolóereje pedig értelemszerűen jóval nagyobb.
A 81 milliméteres aknavetők hosszú távon valószínűleg a Honvédség szovjet gyártmányú 82 milliméteres aknavetőit válthatják, de akár a fönti esetekben, az eszköz rendszeresítése még évek kérdése és egy hivatalos megállapodás eredménye lehet.
A Hirtenberger ezen kívül gyárt még 105 milliméteres tüzérségi lőszert is, melyet a NATO régebbi, elsősorban vontatott lövegei (pl. M110) használnak, ezen kívül saját ballisztikai számítógépes rendszert és tüzérségi koordinációs számítógépes rendszert is fejlesztettek.
Több olyan terméke is van tehát a Hirtenbergernek, ami integrálható más gyártók tüzérségi rendszereibe (elsősorban például a számítógépes eszközök), így nem kizárt, hogy elsősorban erre, illetve a lőszergyártásra helyezne majd hangsúlyt a jövőben a magyar tulajdonba került fegyvergyár, ha exportról van szó.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
