Egy afroamerikai milliárdos átvállalta az egyik amerikai néger egyetem diákjainak a tanulmányi költségeit. Micsoda? Felháborító! Ilyesmi még megtörténhet a XXI. században? Diszkriminatív adomány faji kritériumok alapján? Dutyiba ezzel az elvetemült rasszistával!… Lassan a testtel, mégiscsak egy négerről van szó.
Ja, az mindjárt más. Elő a zsebkendőket, ki kell tüntetni ezt a remek embert, elvégre önzetlenül segíti a fekete egyetemistákat, akik tele vannak adóssággal (mellesleg ugyanúgy, mint fehér társaik).
A kontrollált média teljes spektruma dicshimnuszokat zeng: „Ez igazi forradalom!”, vagy ahogyan a CNN tálalja: „Segíti a közösségét.” Ez esetben tehát semmi gond az (etnikai) közösség megsegítésével. Mivel a négerek köztudomásúlag örök áldozatok, amikor egy néger milliárdos diszkriminatív módon támogatja a testvéreit, akkor minden oké. Megérkezett a megváltójuk. Wakanda jövőbeli megalapítója, George Sorossal kooperálva. Halleluja!
A gyöngébbek kedvéért: Wakanda egy amerikai képregényszerző pihent agyából kipattant fiktív (tehát sohasem volt) afrikai ország neve, egy hamisítatlan afrofuturista édenkert, ahol az őslakosok hipermodern civilizációt (?) teremtettek maguknak. Lényegében az egész fekete földrész ideálmetaforája: ilyen lehetett volna Afrika, ha ezek a galád fehérek nem fosztják meg a legjobb koponyáitól. Amikor ugyanis az európai felfedezők eljutottak a Guineai-öbölbe, hagyták, hogy a helyi rabszolga-kereskedők rájuk tukmálják a törzsi perpatvaraik során rabszolgaságba vetett társaikat üveggyöngyökért cserébe, akiket aztán magukkal vittek az Újvilágba, és megalázó módon gyapotszedésre kényszerítették ahelyett, hogy a tudomány terén hasznosították volna kiemelkedő intellektuális képességeiket.
Wakandában játszódik a Fekete Párduc című hollywoodi szuperhősgagyi, amely minden idők legmagasabb tetszésindexével dicsekedhet, miután a vezető angol nyelvű filmértékelő honlap – a nevére maximálisan rászolgáló Rohadt Paradicsomok – „gyűlöletbeszédnek” nyilvánított, és letiltott minden vele kapcsolatos negatív kritikát (Rotten Tomatoes Will Block Anyone Who Tries to Sabotage „Black Panther” Fan Score: „We Do Not Condone Hate Speech”, indiewire.com, 2018. február 2.). Így működik a közvéleménygyártás a fejlett Nyugaton.
Egyébként az adományt az egyik atlantai egyetem kapta, ahonnan a néger egoizmus olyan habzó szájú agitátorai kerültek ki, mint Martin Luther King, Spike Lee és Samuel L. Jackson. Az utánpótlás tehát biztosított, hála ennek a nagylelkű fekete filantrópnak, akinek a gesztusával kapcsolatban a médiának természetesen eszébe sem jutott rasszizmust vagy (akár pozitív) diszkriminációt emlegetni. Próbálná csak meg ugyanezt egy fehér. Franciaországban, a demokrácia önjelölt világítótornyában például azért is bíróság előtt találja magát valaki rasszizmus és faji megkülönböztetés vádjával, ha levest és takarót osztogat az őshonos hajléktalanoknak. Ha meg kolbász is van a levesben, ráadásul az iszlamofóbiát is rásütik súlyosbító körülményként. Egy kisváros polgármesternőjét felfüggesztett börtönbüntetéssel és súlyos pénzbírsággal sújtotta a kancsal francia igazságszolgáltatás, amiért azzal igyekezett növelni az „európai származású” franciák gyermekvállalási hajlandóságát, hogy az újszülöttjeiket jelképes összegű anyagi támogatásban részesítette.
Valahol érthető persze, hogy a rasszok közötti egyenlőség politikailag korrekt fenntartása érdekében mindenképpen és minden elképzelhető módon – akár pozitív diszkriminációval, akár Wakanda-féle hollywoodi burleszkekkel – helyzetbe kell hozni a feketéket, ha már önmagukat nem tudták helyzetbe hozni a történelem folyamán. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy az afrikai ember történelme folyamatos és mindmáig tartó kudarc, katasztrófa és káosz. Országokat is a fehérek hoztak létre számukra, és most élelmezési, egészségügyi, anyagi és technikai segítséget kell nyújtaniuk mindegyiknek. A feketék túlélése és sokasodása kizárólag a fehérek jótékonykodásától függ, önállóan még az önfenntartásukról sem képesek gondoskodni.
Amikor a fehérek 400 éve felfedezték őket, a feketék még a kőkorszakban éltek. Egyetlen fekete társadalom sem ismerte az írott nyelvet, nem szőtt vásznat, nem kovácsolt vasat, nem találta fel a kereket és az ekét, nem vezetett naptárt, nem alkotott törvényeket és mértékegységeket, nem ismerte a matematikát, nem épített emeletes épületeket, utakat, szennyvízcsatornákat, nem művelte és nem öntözte a földeket, nem teremtette meg a mezőgazdaságnak még az alapjait sem. Sohasem háziasított állatokat, sohasem aknázta ki a föld alatti természeti kincseket, nem bányászott, nem hozott létre semmit, ami mechanikus eszköznek tekinthető.
A feketék soha semmivel nem járultak hozzá a világ fejlődéséhez. Amijük csak van, azt a fehérektől kapták. Legalább 60 ezer éven át egyedül, háborítatlanul éltek óriási, kedvező éghajlatú és bőséges erőforrással megáldott földrészükön, így tehát nem hibáztathatják a rabszolgaságot, a gyarmatosítást, a rasszizmust, a környezetet vagy bármi mást a kudarcukért. Ha már itt tartunk, legalább két afrikai országot sohasem gyarmatosítottak a fehérek. Ehhez képest Libéria a világ egyik legkorruptabb és legveszélyesebb állama, Etiópia pedig a világ második legszegényebbje az ugyancsak afrikai Niger után. A világ első független néger köztársaságaként Haiti is vígan prosperálhatna, ahol a fekete rabszolgák elég gyorsan lemészárolták kenyéradó fehér gazdáikat, és átvették az addig virágzó Karib-tengeri sziget (szerencsére csak nyugati fele) fölötti uralmat, hogy 200 éves önmegvalósításuk során a nyugati félteke legnyomorultabb, leglepusztultabb, legelmaradottabb helyévé – Donald Trump szerint egy igazi „sz…fészekké” (shithole) – változtassák azt.
A feketék azonban nem hajlandók önmagukba és önmagukra tekinteni és elismerni elmaradottságuk valódi okát. Azt tudniillik, hogy az élet egy IQ-teszt. Ezt a természeti törvényt pedig semmiféle pozitív diszkrimináció nem képes felülírni. Még Wakandában sem.
Ezért özönlenek tömegesen Európába, az agymosott fehér ember naivitására, könyörületességére és balekságára apellálva. Nem is kell csalatkozniuk számításaikban. Mindez sajnos radikálisan cáfolja azt is, amit a színes bőrűek mondanak az állítólagos „strukturális fehér rasszizmus” (tudatos fehér uralmi stratégia) tárgyában. Képmutató módon ugyanis azok, akiket fokozott faji egoizmus hevít, ugyanezzel vádolják a fehéreket vendég (pontosabban megszálló) létükre ez utóbbiak országaiban.
Gazdag István – www.demokrata.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
