A turul ismérve, hogy a ragadozómadár ábrázolásán, vagy a közelében a székely rovásjelek előzményét jelentő magyar hieroglifák találhatók. A jelen cikkben bemutatásra kerülő turul közelében a Magasságos Lyukó Köve mondat olvasható (1). Vannak az ékszeren más jelek is, amelyek elolvasásával további, igen érdekes ismeretekhez juthatnánk, ám a lelet megtartása és a fénykép minősége nem teszi lehetővé a szöveg további rekonstruálását.
Talán egy pontosabb fénykép és a tárgy személyes szemrevétele segítene, ám a világforradalom jelenlegi állásában (2) erre az ellenőrzésre egyhamar aligha fog sor kerülni.
1/a. ábra. A párthus turul (középen), a Magasságos Lyukó köve mondat párthus jelei (balra) és a párthus jeleknek megfelelő magyar „m”, „ly” és „kő” jelek fentről lefele (jobbra)
1. ábra. Párthus ékszer turullal és a Magasságos Lyukó köve mondattal (fotógrafika)
2. ábra. A párthus ékszer magyar hieroglifákkal jobbról balra írt Magasságos Lyukó köve mondata (fent) és a párthus jeleknek megfelelő, balról jobbra írt magyar „kő”, „ly” és „m” jelek (lent)
3. ábra. Zempléni honfoglalás kori szíjvég a Magasságos, nagyon nagy kő mondattal
4. ábra. Az ibrányi ezüstkarperec égig érő fa ábrázolása a Magas sar kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondattal
5. ábra. A komáromszentpéteri honfoglalás kori turul a Magas Lyukó sar köve (mai magyarsággal: a Magasságos Lyukó úr köve) mondattal
6. ábra. A párthus turul melletti Magasságos Lyukó köve mondatot így adják elő az acoma indiánok
Jegyzet
(1) A „magas kő” ábrázolási konvenciót a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le, de az alábbi irodalomjegyzékben is talál róla olvasnivalót az érdeklődő. Olyan jellegzetes jelhasználatról van szó, amely segíthet a népek etnokulturális rokonságának megállapításakor. Cikkünk (és a párthus-magyar rokonság) szempontjából lényeges, hogy a magyar népi ábrázolásokon, a honfoglalóknál és a hunoknál is egyaránt előfordul. Az ábrázolási konvenció régiségére és távoli kapcsolataira jellemző az acoma indián változat elképesztő azonossága. A hasonló összefüggések Szibéria történetéről árulkodnak, aminek tisztázását – tudtommal – a Magyarságkutató Intézet célul tűzte ki, ám ami aligha fog sikerülni a hasonló írástörténeti összefüggések megértése nélkül.
(2) A hazai akadémikus „tudomány” illetékesei egyelőre(?) inkább lereszelik a hozzájuk letétbe helyezett írásemlék felületét – mint az történt a Magyar Nemzeti Múzeumban a budapesti hun(?) jelvénnyel – és megtagadják a főnökük által hozzájuk továbbított kérdésem érdemi tárgyalását, minthogy előmozdítsák jobb fényképek beszerzését és feldolgozását. A múzeumok polcain olvasatlanul heverő hieroglifikus szövegek felhasználását célzó, dr. Kásler Miklós miniszter úrnak küldött javaslatomra a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, dr. Horváth_Lugossy Gábor főigazgatója ugyanis azt válaszolta, hogy nem tud és nem is akar ezzel foglalkozni.
Innen lenne szép megírni a magyarság korai történetének hitelesebb változatát – ami elvileg az Intézet és a Tudomány feladata lenne. A nyelvet azonosító szövegek elolvasása nélkül azonban jobbára csak a szakmabeliek által a finnugrista hagyománynak megfelelő épületes jelzőosztogatás folytatódására számíthatunk, mint az történt például a karosi honfoglalók hun származásával összefüggésben is.
Irodalom
Varga Géza: Párthus tartalom
Varga Géza: Sárközy Miklós ócsárolja a „párthus-magyar Jézus” tétel képviselőit
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak
Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése
Varga Géza: A honfoglalók és az indiánok „magas kő” tisztelete közös forrásból származik
Varga Géza: Kérdés és felelet a „magas kő” ábrázolási konvenció kapcsán
Varga Géza: Elolvasható hun ékszer a „ragyogó, magasságos Khuar köve” mondatjellel
Varga Géza: Acoma agyagdoboz a „Magas kövön ragyogó Dana isten” mondattal
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
