Egyik legalapvetőbb kérdés: hogy is működik a nemek dinamikája?
A jang a jelenség, a teremtő erő. A jin a kontextus, a közeg, amiben a teremtés megnyilvánul. Ez a viszony fizikai, lelki és szellemi síkokon egyaránt megfigyelhető, kimutatható. Előbbi a ráható, irányadó fél, alaptermészete a szilárdság. Utóbbi a fogadó, reagáló fél, alaptermészete a plaszticitás.
A férfi, mint a jang princípium hordozója megtermékenyíti a nőt a fizikai síkon, meghódítja a lelki síkon és kinyilatkoztat neki szellemi síkon. A nő ezeket fogadja és proceszálja. Vagyis a jang az okozó, a jin a reaktor, a teremtés az okozat.
Passzivitásából következik, hogy a nőnek, mint jin dominált létformának nincsen saját iránya, alaptermészete a kapcsolódás. Ő nem tud csak úgy valamilyen lenni, valamivé válni. Statikus és plasztikus, igényli a ráhatást. Ez nyilvánul meg a nagyon feminín nők felelőtlenségében, önállótlanságában. De ugyanakkor ezért is a legvonzóbbak a férfiak számára. A bársony puha, értéke maga a bársonyosság. Ellenállása gyenge. Ne keresd a jellemet a nőiségben. A jellem merev komponensek koherens rendszere. Kemény és szögletes. Ilyen a jang esszencia: nem alakul, ő akarja alakítani a világot.
Ha a jang energia erős, a teremtés sikeres, a fejlődés természetes. Ha viszont a pulzáció gyenge vagy ritka, a jin közeg stimuláció hiány miatt degradálódni kezd. Akár egy virág napfény és víz nélkül. Amíg a virág elhervad, a nő házsártos lesz.
A lányok alapvető életstratégiája a biztonság keresése, a megőrzésre-gondozásra szakosodott az egész lényük. Ennek kivetülése a béke iránti általános fogékonyságuk és a Világbéke, mint eszmény sikeres térhódítása a női körökben. Ugyebár ha béke van, akkor minden marad a régi, lehet nyugodtan mosolyogni és napfürdőzni. Nincs kötelesség, nincs felelősség. Nem kell tenni semmit csak “keep it zen”. Wu wei. Másfelől meg ez az oka a nők gyenge innovációs képességének, valamint a zsigeri pánikolásnak, mikor valami elromlik.
Azonban a biztonságérzet nem jön csak úgy magától. Azt kizárólag a maszkulín képes létrehozni szolid struktúrájával, merev kereteivel. Az erős vázszerkezet az aktív princípium határozott irányának következménye. Mivel minden iránynak jól definiálható elleniránya is van, a jang élesen elkülöníti a jót a rossztól, a feketét a fehértől, a hasznosat a haszontalantól. A jin erre képtelen. Számára minden irány egyforma, “mindenkinek megvan a saját igazsága” alapon. Ez a nők jellegzetes, bosszantó relativizmusában, körtönfalazásában, kimagyarázásában kerül terítékre nap mint nap. A nők (és a férfiak) gyarlóságairól és erényeiről az előző cikkemben írtam részletesebben.
Ennek ellenére a végeredmény nagyon nem mindegy a jin-nek. Silány, omladozó keretek között nem prosperál, hanem kaotikusan szétfolyik. Passzív tehetetlensége készteti az épp fennálló űrforma kitöltésére. Ha az űrforma szabályos geometriával bír, a létélménye harmonikus lesz és minden színessé válik. Akár egy kaleidoszkóp. Ha ez alaktalan, amorf, a létélménye diszharmonikus lesz és minden szürkévé fakul. Ha meg gyenge a struktúra (itt már másodlagos, hogy szabályos vagy szabálytalan), akkor áttöri a falát és “önálló létre kel”. Majd jönnek a bajok.
A modern nők férfihibáztatása egy ösztönös reakció, ahol a jin “tüntet” a jang-hiány miatt. Manapság szinte mást sem csinál. Vádaskodik és követelőzik. A “hol vannak az igazi férfiak” sirámot nem a feltűnési mánia vagy a bajkeverő szándék okozza. Tényleg hiányolják őket és ezt jól látják-érzik: a férfi, “mint faj” kihalóban van. A feminizmus miatt lenne? Igen. Na de ki is okozta a feminizmust? Ki a ráható, ki a keretszabó?
A változtatáshoz jang energia szükséges. Minden reform bizonyos fokú irányváltással jár, éppen ezért.
Változás viszont létrejöhet irány nélkül, pusztán a pangás miatt is. Fizikai szinten ilyen a lebomlás, testi szinten a rohadás, emberileg a züllés, társadalmi-civilizációs értelemben meg a hanyatlás. Ezutóbbi “hasznossága” nem mindig átlátható, néha emberöltőnyi idő alatt sem. Nagy időléptékben mérve viszont még ezen destruktív folyamatok is logikusan illeszkednek be a természetes körforgásba, ahogy a birodalmak bukása is előfeltétele egy újabb, az előbbinél fejlettebb civilizáció létrejöttének.
A változtatás a férfi dolga. A nő a változtatás milyenségének, minőségének visszhangja.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
