Szeptember 16-án, hétfőn este rajtolt a „Szólj be a papnak!” csapat Hit és tudomány című, négyrészes vitasorozata a debreceni Nagyerdei Víztoronyban.
A számos érdeklődőt vonzó esten Gájer László római katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának megbízott tanszékvezetője, Kodácsy Tamás református lelkész, programozó matematikus és Fekete Csaba vegyész, a biokémia és a molekuláris biológia kutatója adtak választ a közönség kérdéseire. Az esemény moderátora Püski Dániel, a debrecen-úrréti református gyülekezet lelkésze, geográfus-teológus volt.
A moderátor első kérdése szokatlan szemszögből közelítette meg az elvontnak tűnő témát: arról érdeklődött, hogy a válaszadókat hol és mikor érintette személyesen a hit és a tudomány kérdése. Elmondták, keresztény családban felnőve az ellenérvek hallatán hamar megtanulják a védelmi mechanizmust és a prekoncepción alapuló védekezést. A tudományos ellenérvek nem annyira szilárdak, mint amilyennek lefestik magukat. Mivel egyetlen világunk van, skizofrén lenne az, ahol hitet és tudományt külön kellene választani. A humán beállítású teológusnak támpontot a teremtés allegorikus értelmezése ad, amit nem kell szó szerint érteni.
A bibliai teremtéstörténetet sokféle magyarázata közül Gájer László az allegorikus értelmezés mellett érvelt, ami alapján három dolog biztos: Isten teremtette a világot, van kezdete, majd ebbe a rendbe beférkőzött a bűn. Kodácsy Tamás három értelmezési lehetőséget vázolt fel: a szó szerinti és a konkordista modellt, valamint a helyreállítás-elméletet. Kiemelte, a teremtéstörténet szabadulástörténet, korának legletisztultabb fogalmaival. A zsidók ezzel mondták ki a babiloni fogságban, hogy nekik nem egy legyőzött Uruk van, hanem Teremtő Istenük.
A kérdések érintették a felvilágosodás korát is, mint kezdőpontot, ahol a tudomány és a hit helytelenül egymásnak feszült. Az ember kivette Istent a kérdésből, és magát helyezte oda istenként. Isaac Newton fizikus még az isteni gondoskodásnak tulajdonította, hogy a gravitáció nem roppantja össze a világot, és csak utána fokozták le a Mindenhatót az „első mozgatóvá”.
Az est során felmerült XII. Pius pápa Humani Generis kezdetű enciklikája és Morgan Freeman Isten nyomában című tévéműsora is. Szóba került továbbá a héber nyelvű Biblia első szavának legelső betűjének rejtélye, a véres ószövetségi jelenetek és a hatnapos arab-izraeli háború eszkatológiai perspektívája is, valamint a földön kívüli értelmes élet lehetősége, amit mindenki lehetségesnek, de nem bizonyítottnak tart, majd a bibliai özönvíz-történetet is elemezték. Az előadók kiemelték azt is, hogy Stephen Hawking fizikus részecske-antirészecske párjai tulajdonképpen a semmiből való teremtés igazolásának tekinthetőek.
A folytatás nem marad el: következő alkalommal a hit és a pszichológia kerül terítékre. A vitasorozat második alkalmán, október 14-én 19 órától azt vitatják meg, hogy a pszichológia vajon korunk ópiuma-e.
A sorozat interaktivitását az is erősíti, hogy az esemény során egy dobozkában elhelyezett kérdéseket egy-egy gyülekezetben prédikáció, valamint hittanóra keretében is megvitatják majd. Elsőként október 13-án, a debreceni Árpád téri református gyülekezetben adnak választ arra a kérdésre, hogy miért nem hangsúlyos napjainkban az egyházi személyek tudományos tevékenysége.
A vitaest teljes terjedelmében ITT tekinthető meg.
Forrás: Szólj be a papnak!
Fotó: Szabó Zsombor
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
