Több ponton is támadható volt az egyesített szakértői vélemény mind a Hableányt üzemeltető cég jogi képviselői, mind a Viking Sigyn kapitányának védője szerint. Az Indexnek nyilatkozó hajózási műszaki szakember pedig egy sor olyan gyakorlati szempontra mutatott rá, amelyet a szakértők nem vehettek figyelembe, a hajósok viszont sokszor ezek alapján is hajóznak.
A Hableány áldozatainak ügyvédei az elsők között kapták meg azt a rendőrségi jelentést, amelyben az állt, hogy a radarberendezés működőképes volt, az AIS-rendszer folyamatos közelség jelzést adott, többször, amikor a Hableány ötven méteren belül volt.
Ez alapján sokan azt a következtetést vonták le – olvasható az Indexen, hogy a Viking kapitánya azért nem hallotta az AIS-rendszer jelzését, mert az le volt némítva, ugyanis annak hangját a rendőrségi jegyzőkönyv nem említette.
A portál által megszólaltatott hajózási műszaki szakember szerint a Viking Sigyn típusú hajók kormányállásában három monitor található egymás mellett: két radar és az automatikus azonosító rendszer (AIS-rendszer).
Utóbbi nem ad hangot, ahogy közelségjelzést sem,
míg a térképes megjelenítők alkalmasak lehetnek erre, de kizárólag tengeren – ismertette a szakember –, a kapitánynak a radar képernyőjén kell látnia a hajókat. „Egy radaron soha nem olyan képet látunk, mint mondjuk egy fényképen, csupán foltokat. Nem véletlenül kell ebből is vizsgázni a hajóvezetőknek” – tette hozzá. A szakértői vélemény szerint a Viking kapitánya viszont hibásan mérte fel a helyzetet.
„Elmegy a fenébe”
A szakértői anyag a látási viszonyokról csupán a Hableány kapitányának esetében tesz megjegyzést, aki feltehetően azt sem érzékelhette, amikor a Viking Sigyn hablemeze elérte a Hableány farát. Az anyagban azt is megjegyzik, hogy a magyar kapitány nem adott veszélyhelyzetre figyelmeztető öt hangjelzést.
Az Indexnek nyilatkozó szakember szerint azonban, hogyha a magyar kapitány látta volna közeledni a Vikinget, „nem kürtölget, hanem elmegy a fenébe a parti nyílás felé”. Ahogy ő fogalmaz, ebben az esetben sem feltétlenül a szabályokat kell nézni.
Egy mínusz matróz
A szakértői véleményben említés esik arról is, hogy „a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra”. Az egy fő matróz hiányát a hajóvezetőnek kellett volna jeleznie az üzembentartó felé. A Panorama Deck jogi képviselői azonban úgy vélik, hogy a megfelelő létszám csak még egy ember halálához vezetett volna.
Az Index információi szerint egy 2017-es baleset után be is került a hajónaplóba, hogy a személyzet számát növelni kellene. A portálnak nyilatkozó hajózási szakember szerint:
hogyha ez a hajónaplóban szerepelt a baleset előtt, akkor a Hableány szabálytalanul közlekedett,
ugyanis egyetlen utassal szem hagyhatta volna el a kikötőt.
16-os csatorna
Mint ismert, július végén a Budai Központi Kerületi Bíróság azt állapította meg, hogy a Viking Sigyn kapitánya esetében a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak, főként arra alapozva, hogy rossz rádiófrekvencián jelezte, hogy balesetet okozhatott és a mentésre sem adott utasítást.
Az Index megjegyzi, a Bukaresti Egyezményben, amelyhez Magyarország is csatlakozott, az áll, hogy a 16-os csatorna „csak vészjelzésre, biztonsági és hívási célra használható”. Arra azonban nem tér ki hogy kötelezően ezen kell jelezni a havariát.
A portálnak nyilatkozó hajózási szakember ezzel kapcsolatban rámutatott, mindegy is, hogy mi van leírva, miután a 10-es csatornán ér el mindenkit a kapitány a környezetében, aki segíteni képes. „Hiába indul el a vízi rendészeti járőr a Kopaszi-gáttól, 20-30 perc, mire felér a Margit-hídhoz”, mutatott rá, valamint arra is, hogy segítségnyújtás szempontból a Viking a lehető legalkalmatlanabb jármű a kialakítása miatt.
Hogyan tovább?
A nautikai, informatikai és műszaki egyesített szakértői vélemény a védelem és a sértettek képviselői szerint is több ponton támadható, ezért a Panorama Deck jogi képviselői és a magyar hajóskapitány családját képviselő ügyvéd is kiegészítő kérdéseket tett fel. A rendőrség a nyár végén pedig az ügyészség kérésére elrendelte a nautikai szakértői vélemény kiegészítését.
A Viking kapitányának védője, Tóth M. Gábor az Index kérdésére csak annyit mondott, szerinte ez a szakértői vélemény nem alkalmas arra, hogy az ügy minden részletét megvilágítsa. Ezt az ügyet egyetlen szakértői véleménnyel nem lehet majd megnyugtatóan lezárni.
Az Infostart összes cikkét a hajóbalesetről elolvashatja ITT.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
