Igaznak bizonyul Orbán Viktor miniszterelnök brexitről szóló mondása: nem tudni, hol van a politika határa és hol kezdődik a szórakoztatóipar – fogalmazott az InfoRádióban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arról is beszélt, milyen fogatókönyvekkel számol a kormány.
Gulyás Gergely szerint Orbán Viktor kötcsei beszéde a gyakorlati teendők vázolásán túl hosszabb távú kitekintés volt az európai helyzetre. „Az Európai Unió új vezetésére, a szuverenitás fogalmának európai értelmezésére vonatkoztak ezek a szavak – fogalmazott a miniszter hozzátéve, hogy az elkövetkező időszak európai politikájának kiindulási pontja az új Európai Bizottság megalakulása.
„Minden új kezdet egy reményt is ad. Talán le tudunk zárni egy olyan korszakot, ami Európa egésze szempontjából szerintem sikertelen volt, gyengítette Európát, mélyítette a Közép-Európa és Nyugat-Európa közötti ellentéteket.
A második legnagyobb uniós tagállam kiválásával járt együtt, és fölösleges viták tömkelegét hozta.
Mindeközben akár az Egyesült Államokkal, akár Kínával összehasonlításban csak a közép-európai térség bizonyult versenyképesnek.”
Bizakodásra ad okot az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen személye – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
„Érzékeli azt a megosztottságot, ami az EU-csatlakozás ellenére Közép- és Nyugat-Európa között létrejött, és egy egységesebb EU-t szeretne, ahol mindenkinek a hangját meghallgatják, és mindenki véleményét figyelembe veszik azt megelőzően, hogy a döntés megszületne.”
Az elmúlt években ugyanis Európa elszokott az ilyen politikusi magatartástól, ami az Európai Unió egésze számára veszélyes – hangsúlyozta a politikus.
Gulyás Gergely szerint jelenleg
az október 31-ei brit kilépés a legvalószínűbb,
ám semmi nem egyértelmű.
„Valóban, ami verzióként itt az elmúlt hónapokban a brexit kapcsán megjelent, azt korábban elképzelni sem tudtuk volna. Szerintem még mindig az a legvalószínűbb, hogy október 31-ével a britek elhagyják az Európai Uniót, ennek az esélye viszont mégiscsak csökkent a néhány héttel ezelőtti állapothoz képest; a királynő arra kötelezi a kormányt, hogy megállapodásnélküliség esetén
kérjen halasztást, amire csak akkor van lehetőség, ha az EU valamennyi állam- és kormányfője hozzájárul, és ha van ilyen brit kérelem.”
Boris Johnson brit miniszterelnök azonban azt mondja, ő ugyan nem kér még egyszer hosszabbítást, tehát jelenleg csak találgatni lehet, mi történhet a jövőben – mondta Gulyás Gergely.
„Előállhat egy olyan helyzet, hogy a brit parlament október 14-15-én újra összeül, és akkor majd kétharmados többséggel ki tudják írni az új választásokat, de csak október 31-e utánra. Ebben a helyzetben – sokszorosan elviekben –
előállhat egy olyan vélemény az Európai Unióban, hogy adjuk meg a lehetőséget a brit előre hozott választások után felálló kormánynak, hogy a kilépésről tárgyaljon.”
Mindez azonban csak spekuláció. Annyi biztos, hogy a Magyarországon élő briteknek és a Nagy-Britanniában élő magyaroknak nincs okuk aggodalomra a jogi státuszuk miatt – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
„A magyar Országgyűlés még a tavaszi ülésszakon minden törvényt elfogadott,
amely a viszonosság alapján a már most az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyaroknak és a Magyarországon munkát vállaló briteknek is garantálja a változatlan jogosultságokat.”
Gulyás Gergely hozzátette, nincs ma olyan komolyan vehető politikai erő Nagy-Britanniában, amely az ilyen kétoldalú szabályozásokat felül akarná írni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
