Szépen, komótosan kifelé jövünk a nyárból, közeleg az uborkaszezon vége, ezzel együtt az őszi önkormányzati választás is, így egyre több hírt kapunk a mérleg egyik oldalán a „folyamatosan épülő” Magyarországról, ahol egyébként is „minden rendben van”, „mindenki jól él” és amúgy is sokan mennek nyaralni, „tele vannak a szállodák” a hosszú hétvégéken, tehát nyugodjunk le, itt még a folyóvizek helyén is mézédes fehérbor folyik (vagy opcionálisan ki mit szeret). A másik oldalon pedig ott van az impotens balliberális ellenzék, akik olyan önzőek és haszonlesőek, hogy még egymással sem tudnak megegyezni a választások részleteit illetően. Ja, meg van még egy Jobbik, amit igazából utóbbi csoporthoz sorolhatunk azzal a kitétellel, hogy igazából már oda sem nagyon kellenek. Ilyen viszonyok közepette fogunk ma foglalkozni két fiatal lánnyal, akiket a politika mocsara átlagon felüli tempóban ért utol. Amennyi hasonlóság, legalább annyi különbség is van köztük. Amíg Nagy Blankának csak azért osztanak lapot, mert egyszerűen már nincs jobb, addig Greta Thunberget tudatosan használja fel egy erős, sötét lobbi, amely előszeretettel sajátít ki vagy mocskol be amúgy fontos témákat, jelen esetben a környezetvédelmet. Nagytól haladunk a kicsi felé, szóval először ismerjük meg Gretát.
Greta Thunberg honnan máshonnan is származhatna, mint Svédországból (kivételesen itt most ténylegesen egy svéd emberről beszélünk, nem bevándorlóról), s először arról lett ismert, hogy körülbelül egy éve ilyenkor sztrájkolni kezdett a svéd fővárosban a klímaváltozás ellen. A sajtó persze felfigyelt a lányra, aki a politikusokat szerette volna rávenni arra, hogy tegyenek valami érdemlegeset a Föld megmentéséért. Valószínűleg egy kezünkön meg tudnánk számolni, hogy a hasonló akciók hányszor jártak sikerrel a nagypolitikában, de a gyermeki naivitást egy amúgy jó ügy érdekében nincs gyomrom lehordani. Az elmúlt egy évben aztán Greta klímavédelmi aktivista lett (jobb, ha megjegyezzük ezt a kifejezést, én pár hónapja hallottam először, de van egy olyan érzésem, hogy sokszor fogom még leírni az elkövetkezendő időkben), és igazából abból áll az élete, hogy megjelenik ilyen-olyan nagypolitikai eseményen, ott „elmondja a frankót”, esetleg tüntet, mint például múltkor Berlinben, majd továbbáll. Amíg Blanka egy csúnya szájú, egyszerű diáklány, aki lényegében azért kapott figyelmet, mert összehordott pár összefüggéstelen, csúnya szavakkal teletűzdelt mondatot, amit aztán a kormánypárti sajtó felkapott, hogy „lám, ilyenek ezek a ballibek”, addig Greta elszántságához igazából nem férhet kétség. Ilyesformán a 16 éves lánnyal kapcsolatban nem is magára a személyre érdemes figyelni hosszútávon, hanem a mögötte meghúzódó lobbihálózatra, akik ugrásra készen várják, hogy mindenhová betegyék a lábukat, s nem, még csak kicsit sem zöldek.
Hogy mennyire tudatos Gretától a velük való barátkozás, vagy mennyire tekinthető inkább áldozatnak, ezt eléggé nehéz lenne rekonstruálni, de a végkifejlet szempontjából lényegében mindegy is. Most éppen vitorlással fog átkelni az Atlanti-óceánon, hogy elmenjen az ENSZ szeptemberi klímacsúcsára, majd turnézzon egyet a kontinensen, ha már ott van. Útján pedig egy stáb is elkíséri majd. Greta így tiltakozik a repülőgépek szennyező mivolta ellen, ami egyéni kalandnak igazából jó, de életszerűnek már a legkevésbé sem mondhatnánk. Egyébként nem is olyan rég Greta egy antifasizmust támogató pólóban pózolt, a képet azonban szabadkozások közepette törölte. Ezzel kapcsolatban kettő Twitter-üzenete is megjelent. Az elsőben közli, hogy törölte a képet, illetve hogy „semmilyen formáját nem támogatja az erőszaknak”, de a biztonság kedvéért „megnyugtat” mindenkit, hogy „természetesen a fasizmust is elítéli”. Kétségeink persze ne legyenek, ha nem nehezedik rá valamekkora nyomás, a büdös életben nem veszi le a képet. Az egy nappal később posztolt üzenetben már erőteljesebb hangvételben kéri számon azokat, akik szerint „semmit nem tud semmiről”, de elvárják tőle, hogy tudjon mindent egy póló – így antifasizmus – hátteréről, majd igyekszik bagatellizálni az ügyet azzal, hogy a póló szövege igazából bármire lecserélhető, behelyettesíthető. A posztok tehát inkább szólnak egy megbánás nélküli magyarázkodásról, illetve a fasizmus többszöri elítéléséről, pedig ezt a kutya nem kérdezte tőle az ügyet illetően. Mellesleg egy közszereplőnek minősülő aktivista nem tudja, mit vesz fel? Hát hol marad a protokoll, kedves Greta?
Zárszóként pedig legyünk igazságosak és vetítsünk le az egésszel kapcsolatban egy B verziót. Tegyük fel, hogy igazából én csak egy mindenen fennakadó, gyanakvó szélsőjobboldali publicista vagyok, akinek egyetlen gondja van Gretával, történetesen az antifasiszta pólós képe és a nyilvánvaló liberalizmusa. Ebben az esetben viszont az a bökkenő, hogy fel kell tennünk a kérdést: tényleg odáig jutott az emberi civilizáció, hogy egy 16 éves, szakpolitikai tapasztalatokkal nem rendelkező gyereknek kell tanácsokat adni a világ „elitjének”? Ha ez így van, és itt a megmentőt bárki egy 16 éves lányban látja, akkor igazából le is húzhatjuk a rolót.
Evezzünk hazai vizekre. Nagy Blanka és Greta Thunberg között az a legnagyobb különbség, hogy amíg Greta mögött áll egy mondanivaló, amellyel lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni, amelyet ha számunkra elfogadhatatlan módon is tálal, egy szakajtóra való profitéhes lobbistával, de mégiscsak mondanivaló. Blanka tevékenysége viszont annyiból áll, hogy mocskos szája miatt felkapta a NER sajtó, majd vice versa a balliberális (vagy fordítva, de igazából mindegy is) s lényegében azóta is ebből él. Lehet rá áldozatként tekinteni, csak nem érdemes. Ő maga aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ide jutott, Timmermansszal sem volt köteles közös fotót készíttetni, továbbá nem volt kötelező az őszi választáson sem indulnia. Mégis megteszi, méghozzá majdnem teljes balliberális összefogással a háta mögött. Ellenben, hogy az említett pártok milyen fantáziát látnak egy átlagos (vagy átlagon aluli) képességekkel rendelkező, viszont annál ambiciózusabb (veszélyes párosítás) iskolásban, rejtély. Legnagyobb valószínűség szerint a Momentumot leszámítva annyira híján vannak a fiataloknak, hogy akárkiből frontkatonát csinálnak, aki tud valamennyire összefüggő mondatokban beszélni és fiatal.
Az írás nem öncélú akció volt a jobboldali szemszögből rendkívül antipatikus fiatalok ellen. A két személyen keresztül igyekeztem bemutatni, milyen abszurd világban élünk, pontosabban milyen lehetetlen helyzeteket képes teremteni a liberális demokrácia. A lányok erre rendkívül jó alanyok is voltak, hiszen teljesen máshonnan, más háttérrel és tapasztalatokkal érkeznek, máshol is tevékenykednek, amennyiben ezt annak lehet nevezni, jó eséllyel mégis ugyanazt gondolhatják a világról, nagy részében legalábbis, tehát világnézeti hátterük a mindennemű távolság ellenére egyezik. A sötét tűzhöz nyilván Greta áll közelebb, de hát ki tudja… Amilyen értelmetlen világban élünk, lehet, hogy egyszer ők is összeborulnak majd.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
