A májusi választások átrendezték az erőviszonyokat az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt és a szociáldemokraták először nem tudnak együtt többséget alkotni.
Azonban az EP-választás nemcsak az Európai Parlamentben hozott változásokat, számos országban a szokásosnál is nagyobb hatással lehet a belpolitikai folyamatokra. Az M1-en megszólaló szakértő arra számít, hogy a nyugati tagállamok kevesebb forrást adnának a bevándorlásellenes, szuverenista közép-európai országoknak, ami a feszültségek kiéleződéséhez vezethet.
Ez önmagában jelentős fejlemény, hiszen így nem tudnak egymás között külön alkukat kötni. Kiegyenlítettebb, és ezáltal sokkal több politikai harcot hozó erőviszonyok alakultak ki – fogalmazott Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója az M1 Világ című műsorában.
A föderalisták megváltoztatnák a tanács döntéshozatali rendszerét
Az elmúlt időszakban több tagállamban új erők kerültek kormányra, ami szintén hat az uniós erőviszonyokra. Az Európa jövőjét leginkább meghatározó viták a bevándorlás környékén és az Európai Unió előtt álló két lehetséges út közötti választásról szólnak. Az egyik a föderalizáció, a másik pedig a nemzetek Európája, azaz a tagállami szuverenitás megerősítése – ismertette Berzi.
A föderalizációt támogatók jóval erősebb integrációt szeretnének, ahol a tagállamok hatásköre csökkenne.
Ennek egyik első lépése az Európai Tanács döntéshozatali mechanizmusának megváltoztatása lenne. Berzi szerint a fő cél, hogy az olyan konszenzusos kérdésekben – mint kül- és biztonságpolitika, a bevándorláspolitika, a tagsági kérdések – ne legyen senkinek vétójoga, hanem álljanak át egy többségi döntéshozatali mechanizmusra.
A szorosabb integráció az erősebb tagállamoknak kedvezne. A föderalizáció elsősorban a nagy, nyugati országok érdeke, kiemelve Németországot. Főleg az eurózónán belül, de az egész Európai Unión belül messze a legnagyobb politikai befolyást képes gyakorolni – mondta.
Macron csak Merkel támogatásával valósíthatná meg terveit
Nagy-Britannia kilépése után az EU második legnagyobb hatalma Franciaország lesz, Emmanuel Macron francia elnök pedig a föderalizáció közismert híve. Az unióval kapcsolatos tervei megvalósításához azonban szüksége van Németország támogatására. Berzi szerint Franciaország a saját gazdasági gyengesége, illetve Macron rendkívüli népszerűtlensége miatt azért nincs erős állapotban.
Ennek ellenére talán Macronnak van a legambiciózusabb terve.
Emmanuel Macronnak ötletei vannak, Angela Merkelnek meg pénze.
Tehát Berzi szerint az a kérdés, hogy a két vezető, a két nagyhatalom meg tud-e állapodni, hogy német finanszírozással, de a franciák előtérbe helyezésével valósuljon meg a szorosabb integráció.
Kérdés, hogy a német választók hajlandóak lesznek-e finanszírozni Macron terveit. Az EU föderalizációja a közép-európai tagállamokat hátrányosan érintené, jóval kevésbé tudnák érvényesíteni érdekeiket az Európai Tanácsban. Nem véletlen, hogy a visegrádi országok a nemzeti szuverenitás megőrzésének elkötelezett hívei. A V4 országok közös fellépése ellensúlyozhatja a német-francia terveket.
A V4-ek az új parlamentben is a tagállamok szuverenitásáért küzdenek
Az unión belüli szövetségépítést nézve a visegrádi együttműködés messze a legfontosabb és legsikeresebb kormányközi, államok közötti együttműködés. Rendkívüli erőforrást jelent, hogy négy olyan ország, melynek sok témáról más a véleménye, éveken keresztül a legfontosabb kérdésekben mégis egységesen tud fellépni.
A szakértő szerint a következő uniós parlamenti ciklusban nem csökkennek majd a feszültségek a különböző érdekcsoportok között. Arra számít, hogy az Európán belüli konfliktusok kiéleződnek, hiszen például meg kell állapodni a következő költségvetésről.
Látható, hogy Nyugat-Európából erős a törekvés, hogy a közép-európaiak, azaz a más politikát képviselő, bevándorlásellenes, szuverenista közép-európai országok kevesebb forrásból részesüljenek, mint eddig – mondta. Berzi szerint a közép-európaiak következő nagy csatája mindenképpen a költségvetésről fog szólni.
A következő fontos kérdés pedig valószínűleg a többségi döntéshozatal bevezetésének ügye lesz az Európai Tanácsban. A V4 országok meg akarják őrizni a tagállamok szuverenitását a német és francia föderalizációs törekvésekkel szemben.
Címfotó: Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel, Peter Pellegrini szlovák és Andrej Babis cseh miniszterelnök a visegrádi országok (V4) egyeztetésén július 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
