Szingapúrnak nagyon nagy szüksége van a homokra, ezzel növeli meg ugyanis területét. A városállam 54 éve lett független, s azóta területe 580 négyzetkilométerről 725-re nőtt, s 2030-ra az ország el kívánja érni a 755 négyzetkilométert. A szomszédok azonban nem adnak el homokot Szingapúrnak.
A Reuters hírügynökség a múlt héten számolt be arról, hogy Malajzia teljesen leállította a szingapúri exportot, hivatalosan azért, mert a kitermelés jóval nagyobb ütemű, mint a lerakódás, így a felelőtlen gazdálkodás súlyos környezeti károkat okozhat. Nem hivatalos források szerint viszont más áll annak a hátterében, hogy a tavaly 64 millió tonna homokot exportáló – s ezzel az igények 97 százalékát fedező Malajzia nemet mondott: Mahatir Mohamed kormányfő állítólag nagyon elégedetlen azzal, hogy gazdagabb szomszédja a maláj homoknak köszönhető válik egyre nagyobbá.
A maláj tilalom a qz.com összefoglalója szerint két évvel az után jött, hogy Kambodzsa 2017-ben döntött a homokexport leállításáról. Tíz évvel korábban Indonézia volt az első komoly homokexportőr, amely beszüntette a szingapúri szállításokat, a hivatalos ok akkor is a környezetvédelem volt, ám ott állítólag az indonéziai vezetőknek abból lett elegük, hogy a kiadatási törvényben Szingapúr nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra. Az indonéziai export ennek ellenére – illegálisan – most is folytatódik, és helyi források szerint e miatt 80 sziget kerülhet végveszélybe. ENSZ-források szerint 24 sziget már el is tűnt a homokkitermelés miatt.
Szingapúr a szomszédok bojkottja miatt kénytelen messzebb tekinteni, most az is felmerült, hogy a városállam azokról az északi területekről hoz majd be homokot, ahol a jég olvadása miatt jelentős területek váltak művelhetővé. A szállítási költségek azonban nagyon magasak, így Szingapúrban most azt vizsgálják, miként lehet gazdasági szempontból fenntarthatóvá tenni a homokimportot.
(HVG – qz.com nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
