Egy esős vasárnap délután, azaz tegnap Jeruzsálemről mint Izrael fővárosáról neveztek el parkot Buda egyik legelegánsabb és történelmileg igen nevezetes helyén. Cipi Hotovéli izraeli külügyminiszter-helyettes az eseményen kijelentette, hogy remélhetőleg a magyar nagykövetséget is átköltöztetik majd Tel-Avivból Jeruzsálembe (ami trükkösen de facto már meg is történt – H. J.). Heisler András Mazsihisz-elnök pedig történelmi képességeit ismét megcsillogtatva elmondta: a zsidóság bölcsőjét Jeruzsálemben ringatták. Mi meg közöljük, hogy hány izraeli településen viseli utca, tér vagy intézmény magyar települések, illetve keresztény magyarok nevét.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke részéről az esernyő alól elhangzott az a vallástörténeti megállapítás is, miszerint „Jeruzsálem a zsidóság és a kereszténység bölcsőhelye”. Nem kívánunk Heisler Andrással Jeruzsálem-ügyben vitába szállni, de a zsidóság vallási és népi közösséggé alakulásának bölcsője valahol egészen másutt keresendő. A Kánaán meghódítása (amelyet megelőzött térben és időben a Tóra-adás etc. – H. J.) utáni állami, politikai szempontokat figyelembe véve is sántít a Mazsihisz elnökének kijelentése, hiszen az egységes zsidó királyság sem Jeruzsálemben, hanem már korábban, uralkodásban a Jeruzsálemet (Jebusz) meghódító Dávid királyt megelőző Saul király idején létrejött. Saul király uralkodásának székhelye pedig még nem Jeruzsálem, hanem Gibea, vagy Giv’át Sául (Saul Dombja – גבעת-שאול) volt. De mi már semmin nem csodálkozunk, ami Mazsihisz környékén történik nyelv- és vallásismeret terén. (A Dunában búvárkodással keresett zsidó csontok ügyében legutóbb a Mazsihisz a zsidó belügyminiszter héber szövegének félreértése következtében nem volt képes megkülönböztetni az „Izraelben megejtendő temetést” a „zsidó hagyományok szerinti temetéstől”… – H. J.)
De térjünk vissza a Budapest Vízivárosban tegnaptól Jeruzsálem parknak nevezett közterület ügyéhez. A Cipi Hotovéli izraeli külügyminiszter-helyettes és Heisler András, a Mazsihisz elnökének jelenlétében Tarlós István főpolgármester hivatalosan is elnevezte Jeruzsálem parknak a főváros egyik legtekintélyesebb pontján levő közterületet. Mint minden mást, a magyar-izraeli kapcsolatok terén, ezt a közterület-elnevezést sem a kölcsönösség elve alapján ejtették meg a Lánchíd budai hídfőjénél.
Jeruzsálemben, Tel-Avivban, sem más izraeli településen nincs ugyanis a magyar főváros nevét hirdető utca vagy tér. Izraelben nincs elnevezve közterület vagy intézmény keresztény magyar alkotó- vagy előadóművészről, íróról, költőről, zeneszerzőről, tudósról vagy politikusról. Nálunk meg se szeri, se száma hazai és külföldi zsidók nevét viselő közterületnek, intézménynek. Nálunk van Herzl Tivadar tér és Szenes Hanna park. Nemrégiben Dombóváron is utcát neveztek Szenes Hannáról és Pataki Ferencről. A dombóvári vezetést az indította az utcanévadásra, hogy a zsidó fejszámoló és a Magyarországgal háborúban álló brit hadseregben kapott kiképzés után magyar területre – Titó partizánjainak segítségével – beszivárgó Szenes Anikó között még az 1930-as években szerelem szövődött a tolna megyei városban.
Még mielőtt valaki megcáfolna bennünket, helyesbítünk: Tel-Avivban igenis viseli egy nyúlfarknyi utca Budapest nevét, mégpedig a következő változatban: Rehov Kehilát Budapest (Budapesti Zsidó Közösség utcája – רחוב קהילת בודפשט). Közvetlenül mellette van még a Varsó-, Riga-, Bialistock-, Jászvásár-, Lemberg-, Krakkó- és Odessza Zsidó Közösségének utcája. Ma már nincs, de 1973-ig létezett a Budapest Erőd (Mivcár Budapest – מבצר בודפשט) – Sínai-félszigeten. A Budapest Erőd a Szuezi-csatorna Izrael által megszállt keleti partján, az úgynevezett Bár-Lév-vonal legészakibb erődje volt, amelyet a többivel ellentétben az 1973 októberében támadásba lendülő egyiptomi hadsereg képtelen volt bevenni… Az erőd rejtjelezett neve „Budapest” volt.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
