Amikor 2003-ban a Jobbik keresztet állított a Nyugati téren a menóra mellett, sokan antiszemitizmussal vádolták a pártot. Köves egyik első komoly visszhangot kiváltó nyilatkozatában nem ült fel a hisztivonatra, hanem azt mondta:
„Nem tartjuk provokatívnak, hogy keresztet is felállítottak a téren, sőt, szép dolognak tartom.”
A rabbi akkoriban számos fórumon kifejtette, hogy a zsidóságnak el kellene szakadnia a „holokauszt-identitástól”, és önazonosságát inkább pozitív érzésekre és elköteleződésre építenie.
Többször bírálta a MAZSIHISZ-t, mert a szervezet vallási közösségként közismerten a baloldali és liberális politikai erőkhöz állt közel, nem egyszer direkt szolgálva az MSZP, vagy az SZDSZ érdekeit, mindenekelőtt azzal, hogy rendre antiszemitizmussal vádolták a jobboldali pártokat, értelmiségieket.
Köves Slomó a későbbiekben ugyan számos alkalommal ítélte el jobbikos politikusok, szerinte zsidóellenes kijelentéseit, ám még a legutóbbi időkig a párbeszéd fontosságát hangoztatta. 2015 februárjában például szilbapálinkázással egybekötött „pedagógiai célzatú beszélgetésre” hívta a jobbikosokat.
A rabbi alapállása az elmúlt egy-két évben változott meg gyökeresen. Vona Gábor 2017 év végi hanukai üdvözletét már indulatosan utasította vissza „okádék kenegetésnek” nevezve a pártelnök gesztusát. A 2018-as választási kampányban aztán
szinte nem volt olyan kormányközeli sajtóorgánum, amelyet nem turnézott volna végig azzal a határozott vélekedésével, hogy a Jobbik néppártáosodása álságos, s a párt továbbra is szélsőjobboldali elveket vall, így veszélyt jelent a magyar zsidóságra.
A hasonló jellegű fideszes megnyilvánulások nagy része ugyanakkor simán átsiklott Köves antiszemita-radara alatt.
A rabbi nem tartotta szükségesnek, hogy megszólaljon, amikor tavaly novemberben egy 16. kerületi kormánypárti önkormányzati képviselő-jelöltről – akit később meg is választottak – derült ki, hogy a Facebookon „szabadkőműves-bolsevik-zsidó világuralomról” értekezett.
Horváth Ádám a KDNP ifjúsági szervezetének, az IKSZ-ben tevékenykedik, amely azóta sem alkalmazott semmilyen szankciót vele szemben. Köves Slomó még ezek után sem vizsgálta felül azt a döntését, hogy a tavalyi kampányban Hollik Istvánt támogatta, amit a kereszténydemokrata politikus a szórólapján is büszkén hirdetett.
Múlt héten kedden a Parragh László, a Magyar Kereskedelmi-és Iparkamara elnöke az Azonnalinak adott interjúban úgy fogalmazott:
„Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt.”
Nos, az biztos, hogy Köves Slomó nem volt közöttük. Holott a magyar közéletben utoljára talán az Országos Antiszemita Párt vezetője, Istóczy Győző beszélt a 19. század nyolcvanas éveiben a „nem keresztény gyökerű” bevándorlók – akkor a Galíciából érkező zsidóság – jelentette veszélyről.
A rabbi a múlt hét végén az Echo TV-ben G. Fodor Gábor műsorában beszélt arról, hogy a Jobbikot a mai napig antiszemita pártnak tartja, a baloldal pedig szerinte „lejáratja magát”, ha együttműködik vele. A közel negyven perces adásban szóba került a holokauszt tramuája, a huszadik század kataklizmái és Európa jövője is. Két dologról azonban egy szó sem hangzott el:
Köves Slomó hektikusan váltakozó közléskényszereinek és hallgatásainak okairól az N1 TV szerette volna magát a rabbit is megkérdezni, ő azonban szóba sem állt velük. Csupán munkatársával üzente meg nekik, hogy nem kíván nynilatkozni, egyben távozásra szólította fel a stábot az óbudai zsinagógából, ahol egyébként épp egy nyilvános rendezvény zajlott.
Köves látványos pálfordulását Radnóti Zoltán rabbi is szóvá tette a Magyar Nemzetben tavaly februárban megjelent nyílt levelében:
„Barátom, te mostanra minden rosszat megtanultál a múltbeli Mazsihisztól, és még túl is tettél rajta. Hiszen még az a „régi Mazsihisz” sem lépett be nyíltan egy párt politikai csatlósai közé. Még a „régi Mazsihisz” sem árulta el régebben olyan nyíltan Isten ügyét, mint most te. Sokak számára úgy tűnhet, hogy feladtad a 4000 évet négyért.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
