Az Alkotmánybírósághoz fordul a 2017-ben módosított erdőtörvény miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa – Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója javaslatára. A törvény sérti az európai uniós jogokat a Natura 2000 területek kezelésének módosításával és általában felborítja a természetvédelem és erdőgazdálkodás eddig meglévő egyensúlyát.
A 2017-ben módosított erdőtörvény ellen civil szervezetek, környezetvédők tiltakoztak, most megszületett az ombudsman állásfoglalása is, miszerint
a természetvédelem „látszólagos elsődlegessége” mellett a törvény megengedi a gazdasági érdek érvényesítését,
és csökkenti a helyi védett természeti területek védettségi szintjét, alapjaiban változtatja meg a védelem eljárási garanciáit.
„Lehetőséget biztosít olyan beavatkozásokra, amelyekre eddig nem, például
tarvágásra természetvédelmi területen.
Eddig ez elképzelhetetlen volt. Natura 2000 területeken is új fogalmakat vezet be, és felülírja az eddigi szabályozást, uniós szabályozást is. A bíróság számtalan esetben elmondta, hogy nem lehet egyszerűen átértelmezni a fogalmakat” – fogalmazott Bándi Gyula.
Az erdőtörvény hat teljes bekezdésének a törlését javasolják, és egy ponton a természetvédelmi törvényből is törölnének.
A védett és Natura 2000 erdőterületek 75 százalékán törölték el a természetvédelmi szempontokat érvényesítő korlátozásokat
– hívta fel a figyelmet a hatályos erdőtörvény visszásságaira Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője.
„Az erdők és általában a természeti értékeknek a védelme az alaptörvényben meghatározott kötelezettség. Tehát azok a változások, amelyeket az erdőtörvényben hoztak, lényegében alaptörvény-ellenesek. Nem csak civil szervezetként mutattunk erre rá, hanem jogászokból álló csapat is rá tudott erre világítani.”
Szerinte nem csak az alaptörvénybe ütköznek a változtatások, hanem
magának az erdőtörvénynek a kezdő paragrafusai is leszögezik azt, hogy mi az üdvözítő írány. „Csakhogy utána a részletes szabályozás ezzel ellentétes.”
Gálhidy László arra is felhívta a figyelmet, hogy a madárfészkek körüli védőzónát is szűkítette az erdővédelmi törvény. Vannak olyan madárfajok, a fekete gólya vagy a parlagi sas, amelyeknek nem lehet a fészke közelébe menni, hogyha nem akarjuk, hogy a madár otthagyja a költőhelyét, az a 100 méter, amit most a törvény lehetővé tesz, az szakértők szerint rendkívül kevés.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
