Elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek: információink szerint sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában, illetve annak időpontjában nincs egyetértés. Mindez nem meglepő, mivel a munkavállalók túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalmuk.
Hiába tartják napirenden az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek az országos, általános sztrájkot december közepe, a túlóratörvény megszavazása óta, információink szerint nemcsak a munkabeszüntetés időpontjával kapcsolatban nincs egyetértés a tisztségviselők között, sokan már a sztrájk létjogosultságával sem értenek egyet.
A Magyar Idők a pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesült: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek.
Ezt a múlt szombaton az ellenzéki pártokkal és civilekkel közösen demonstrált szakszervezetek is érzik: január 19-ére nem is hirdettek sztrájkot, az „ország leállását” útlezárásokkal, hídfoglalásokkal akarják elérni, és csak abban az esetben szüntetnék be a munkát, mondják, ha a kormány a következő napokban nem tárgyal követeléseikről, amit korábbi ígéretük szerint ma adnak át a miniszterelnöknek.
A túlóratörvény csak ürügy, ezért nem állnak be a munkavállalók az érdekképviseletek mögé Fotó: Kurucz Árpád
A Magyar Idők által megkeresett szakszervezeti tisztségviselők ugyanakkor már finomabban, egymásnak is ellentmondóan nyilatkoztak az ellenállás mikéntjéről.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megkeresésünkre most azt mondta: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség, mivel a dolgozóknak kell sztrájkolniuk, nem a szakszervezeteknek.
Az országos sztrájk megszervezésére még nincs konkrét időpont, annak egyelőre csak az előkészítése tart, ezt a folyamatot több konföderáció és helyi szakszervezet közös, sztrájkelőkészítő bizottság felállításával kezdte, az folyamatosan konzultál a következő lépésről. Kordás kiemelte: négy, gazdasági típusú követelésük van: a túlóratörvény eltörlése, a sztrájktörvény módosítása, tisztességes bérek és tisztességes munkakörülmények – tette hozzá az elnök.
Kordás szombaton azt ígérte, ma adja át követeléseiket Orbán Viktor miniszterelnöknek. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke – aki maga is felszólalt a tüntetésen – lapunknak már úgy fogalmazott, „a napokban” kaphatja kézhez a miniszterelnök a követeléseket.
Ezt követően öt napot hagynak a kormánynak arra, hogy felállítsák delegációjukat, amely tárgyal a szakszervezeti oldal kijelölt képviselőivel. Földiák szerint ha ez nem történik meg, akkor jöhet az általános sztrájk.
Ám a tisztségviselő sem tudott konkrétumot mondani a tervezett országos munkabeszüntetés időpontjáról. Sőt kiemelte: a SZEF mintegy 60 ezer tagja körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra, a sztrájk megszervezése legalább egy hónapot venne igénybe.
Földiák ugyanakkor azt hangsúlyozta, egyértelműen a tárgyalást tartanák a képviseletek célravezető megoldásnak, és ők is abban érdekeltek, hogy a munkabeszüntetést elkerüljék.
Nemcsak az országos sztrájk, hanem a jövő szombatra szervezett demonstrációk is megosztják az ellenzékhez közeli szakszervezeteket. Ennek oka, hogy a felvételiző diákok is kárvallottjai lehetnek a január 19-re tervezett tüntetéseknek, ugyanis a szakszervezetek a központi középiskolai felvételik napjára szerveztek országos demonstrációt.
Az útlezárásokat is jelentő megmozdulások előkészítői között több diák- és pedagógus-szakszervezet – a Hallgatói Szakszervezet, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – is megtalálható.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke lapunknak egyfelől teljesen komolytalan felvetésnek nevezte, hogy a tüntetések akadályoznák a felvételiket, másfelől „nem különösebben” gondolkodik lezárásokban. Szűcs kiemelte: az országos sztrájkelőkészítő demonstrációt szervező bizottság mai ülésén fel is szólal ennek az álláspontnak a képviseletében.
Mint mondta, a lezárásokról is a mai napon döntenek, és az eseményt ezt követően hirdetik meg hivatalosan. Figyelemre méltó, hogy korábban az Index és a Klubrádió arról számolt be, hogy Szűcs „lehetőleg útlezárásokkal” tervezi a demonstrációt, illetve azt sürgette, hogy „álljon le az ország”.
A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderációk többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre határozottan kiemelte: semmi esélye sincs egy sikeres, országos sztrájk megszervezésének.
A munkavállalók ugyanis politikai célú sztrájkban nem vesznek részt, ráadásul ez a politikai célú nyomásgyakorlás mindössze egy silány kaland lehet, amelyet a gazdasági helyzet sem indokol.
A hivatalos követelések még nem is ismertek Fotó: Kurucz Árpád
A Munkástanácsok elemzése szerint az országos sztrájk jogszerűsége egyelőre vitatott, mivel az annak alapját adó követelések még nem ismertek, hacsak nem a sajtóban megjelent négy pontról van szó.
Emlékeztettek: egyetlen ilyen típusú ügy volt az elmúlt évtizedben, 2007-ben, amikor a Liga és a Munkástanácsok az akkori kormány tervezett nyugdíj- és egészségbiztosítási reformja, valamint a vasúti szárnyvonalak bezárása ellen tiltakozott, közel húsz szakszervezet részvételével.
Ennek a nyomásgyakorló akciónak egyértelmű címzettje a kormányzat volt, így a hatása, eredménye is politikai döntésen múlt, ugyanakkor a gazdasági-szociális érdekek érvényesítésének körébe tartozott.
A jelenlegi követeléseknél viszont nem egyértelmű, hogy jogos-e az általános sztrájk, mivel olyan munkáltatók szenvednének kárt, amelyeknek semmilyen befolyásuk sincs a jogalkotói magatartásra.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
