Több helyi lakó kereste a Greenpeace-t az ügyben, hogy milyen a kútjának vízminősége, ezért döntött úgy a szervezet, hogy vizsgálatokba kezd a XVIII. kerületi Pestszentimrén. Talajvízszennyezést kerestek, illetve azt vizsgálták, az esetleges szennyezések mennyire lehetnek hatással a helyi kutak vizére.
„Egy 2016-os hatósági vizsgálat azt mutatta, hogy jelentős szennyezős van már a területen kívül is, ezért a Greenpeace idén októberben három kút vizét vizsgálta, ebből két kút közvetlenül a Cséry-telep melletti utcákban volt, és egy távolabbi pontot is vizsgáltunk, hogy megnézzük, hogyan távolodik el a szennyeződés a területről, a gócponttól.
Sajnos a félelmeink beigazolódtak, azok a szennyezőanyagok, amelyeket a korábbi vizsgálatok kimutattak a talajvízben, abszolút jelen vannak a kutakban is”
– írta le a helyzetet Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője, aki szerint a szennyeződések többszörösen meghaladják a megengedett határértékeket.
A legnagyobb mennyiségben bórt találtak, ami bár nem igazán mérgező, de ebből 7-szerese volt a megengedettnek. Aggasztóbb ugyanakkor, hogy
egy kútban határérték fölött találtak nikkelt, egyben pedig a határ környéki mennyiségben; a legtöbb nikkelvegyület márpedig rákkeltő.
A helyi kutak szennyezettségéről sokat elárulhat, hogy már egy 2013-as lakossági fórumon figyelmeztettek: csak a füvet és a dísznövényeket locsolják onnan. Épp ekkor robbant ki a botrány a Cséry-telepen, ahol súlyosan mérgező olajiszapot, olajos hulladékokat helyeztek el a puszta földön.
„Nem gondolom, hogy egy-egy újságcikk elégséges tájékoztatás lenne a helyieknek, mindenkinek célirányosan el kell mondani a helyzetet” – figyelmeztetett Simon Gergely, aki szerint a folyamatos vizsgálatok kimutatják,
a talajvíz akár már egy 10-11 ezer ember által érintett területre is kiterjedhet ma.
A Greenpeace szerint most a főváros vezetéséhez fordul az azonnali kármentesítésért, arra szeretnék ösztönözni a döntéshozókat, hogy teremtsék meg a feltételeit akár egy több tízmilliárdos kármentesítésnek is, de akár állami segítségre is szükség lehet. Késlekedni azonban nem lehet, mert a szennyeződés terjed, ezáltal pedig egyre nehezebb és költségesebb lesz a kármentesítés.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
