Mellszobrot avattak Jancsó Benedek pedagógus, kisebbségpolitikai és nemzetiségtörténeti szakíró emlékére kedden a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, ahol egykor tanított.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, Jancsó Benedek erdélyi értelmiségiről évtizedekig beszélni sem volt szabad, de voltak, akik megőrizték, óvták és éltették hagyatékát.
Az államtitkár Jancsó Benedek kortársának, Kolosváry Bálintnak, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjának szavait idézve hozzátette: Jancsó Benedek előre megjósolta azt a történelmi tragédiát, amely nemzetünket határokkal szakította szét, nem nagy szavakkal, hanem a törekvésben látta a sorsok fordulását; sosem az egyéni érdekérvényesítésben hitt, hanem abban, hogy kizárólag együtt emelkedhetünk fel.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke arról beszélt, hogy Jancsó Benedek Székelyföld egyik legnagyobb, de méltánytalanul elfelejtett tudós embere volt. „Rászolgált az elismerésre, hiszen példája volt mindannak, amilyennek egy erdélyi magyar értelmiséginek lennie kell: sziklaszilárd szakmai alapokra helyezett tudás, lankadást nem ismerő lelkesedés a magyarság – és ezen belül a székelység – szolgálata iránt” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
A szoboravatás után bemutatták a Politikai hullámok című, Jancsó András szerkesztésében kiadott könyvet, amely Jancsó Benedek írásait tartalmazza. A háromszéki Gelencén született Jancsó Benedek (1854-1930) a Székely Nemzeti Tanács megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
