Alább olvasható a honlapján közzétett felhívás:
Az ezredforduló környékén működött egy Magyar Revíziós Mozgalom nevű szerveződés, amelynek keretében a Trianonnal kapcsolatos társadalmi tájékozatlanság helyzetén próbáltunk javítani páran (köztük Novák Előd, Kocsis Imre vagy Kemenár Zoltán, hogy csak az ismertebb neveket említsem).
Azóta sok minden történt, a társadalmunk ma már felvilágosultabb Trianon kérdésében, és közeledve a 100. évfordulóhoz a Magyarok Világszövetsége az Országos Trianon Társasággal karöltve aláírásgyűjtést indított, hogy a magyar kormány kezdeményezze nemzetközi döntőbíróság létrehozását, amely megállapítja és kimondja a trianoni diktátum semmisségét.
Ez rendkívüli jelentőségű kérdés, amihez fogható nem létezik a magyar nemzet számára.
Az aláírásgyűjtés már 200.000 aláírónál tart. Ez komoly eredmény, népszavazás kiírására már elegendő lenne, de nem elégséges a téma súlyához képest.
Ezért ezúton tájékoztatok minden hazafit és honleányt, hogy újra életre kívánom hívni a Magyar Revíziós Mozgalmat, amellyel be kívánok szállni a gyűjtésbe és erre szólítok fel minden hazafias érzelmű magyart is.
Ennek keretében felhívok minden régi harcostársat, akikkel a Revíziós Mozgalomban-, az EU csatlakozással kapcsolatos- vagy éppen a határontúli magyarok magyar állampolgárságáért folytatott utcai kampány idején együtt tevékenykedtünk, hogy jöjjön el november 9-én az Örsvezér téri metrókijárathoz, ahol 12 órától 18 óráig fog a Revíziós Mozgalom Trianon ellen aláírásokat gyűjteni. Továbbá kérem, hogy az ettől az időponttól rendszeresen megrendezett utcai aláírásgyűjtő MRM akciókon is vegyen mindenki részt, valamint saját környezetében személyesen is gyűjtsön támogató aláírásokat.
Vesszen Trianon!
A Magyar Revíziós Mozgalom szórólapjának szövege:
10 érv a revízió mellett
Magyarország részben megszállt ország, mert jelenlegi határain túl, a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek a saját földjükön olyan országok idegen megszállása alatt, melyek nem is léteztek akkor, amikor az a föld már réges-régen Magyarország volt. Ezt ki kell végre mondani, és ebbe egy magyar sem nyugodhat bele. Minden magyar állampolgárra jut a határaink körül 5800 négyzetméter olyan föld, ami ma nem Magyarország, de ahol szintén magyarok élnek.
Nem mondhatunk le ezekről a földekről, mert ezzel szembe köpnénk Árpád apánkat, Szent Istvánt, Mátyást és az összes többi magyar királyt, továbbá a szabadsághősöket, Thökölyt, Rákóczit, Kossuthot vagy Petőfit és a honvédő harcokban elhunyt százezreket. Ez az ő szemükben hazaárulás lenne. Ezzel nézzünk szembe! Ha tehetnék, megtiltanák, hogy nevükkel szájunkon szónokoljunk magyarságról meg szabadságról, miközben meg se próbáljuk a tőlünk elrabolt földet és magyar testvéreinket visszaszerezni.
Egy egészséges lelkivilágú magyar ember számára ma nincs nemesebb hazafias ügy, amiért jobban lelkesedhetne, mint a megszállt magyarság felszabadításának ügye.
Gondoljunk csak vissza, mi minden történt csak a közelmúltban. Gondoltuk volna pár évtizede, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia vagy Jugoszlávia szétesik? Lesz csecsen ügy, albán ügy, macedón ügy, orosz-ukrán háború, és átrajzolják Európa térképét körülöttünk? És akkor a nagyvilág eseményeiről nem is beszéltünk. A politikában az az időszerű, amit egy nép azzá tesz. A magyar területi revízió ügye politikailag akkor lesz időszerű, ha mi annak kiáltjuk ki.
A nyugatnak előnye származna a magyar revízióból. A területi gyarapodás mindenképpen növelné súlyunkat a térségben és Magyarország megerősítésével, olyan szövetségesük lenne a Balkán kapujában, a zűrös orosz érdekszféra és a közel-kelet közelében, amely történelmével méltán bizonyította, hogy mindig lehetett rá számítani, mint a nyugat legkeletibb védőbástyájára. Adott szavát, megkötött szerződéseit nem szegte meg úgy, ahogy éppen a szél fújt.
Miközben a világtörténelem, a népek folytonos harcáról szól a területért (az idegenért is, nemhogy a sajátért), akkor velünk ne akarják elhitetni, hogy a saját ősi földünk visszatérése, ahol ráadásul a saját népünk lakik, az nekünk hátrányt jelentene. A visszatérő magyaroknak már az is hatalmas dolog lenne, hogy újra magyar közigazgatás alatt, végre maguknak építenék az országot. Nem csecsemőket vagy állami gondozottakat kapnánk vissza, akiket nekünk kell eltartani, eltartják azok magukat, ha végre a rabiga alól felszabadulva magukért dolgoznak.
Azért Magyarország a térség húzóállama, azért jön ide a legtöbb külföldi tőke, mert a magyar emberbe érdemes befektetni. Mert tud és szeret dolgozni. A szorgalmas magyar munka szépen felépítené a lepusztított országrészeket, és rövid időn belül a javára fordítaná.
Az igazi gond éppen az lenne, ha az idegen elnyomás alatt élő magyarok – a csonka országbeliek közömbösségét látva – feladnának minden reményt, és elkezdenének tömegesen ide vándorolni a kilátástalan jövő elől. Melyik az a politikai vezetés, amelyik fel merné vállalni, hogy eltaszítja őket? Ilyen magyar vezetés nincs, és nem is lehet. Erkölcsi kötelességünk lenne befogadni őket, és akkor annak a rengeteg embernek itt kéne munkát és szociális ellátást adni, abból tényleg gyűlölködés és irigység keletkezhetne. Ezzel szemben, ha a magyar föld visszatérne, akkor még azoknak is a jelentős részét hazavinné a lelkesedés, akik már átjöttek a csonka országba. Sőt, az itteni magyarság vállalkozásainak teremtene lehetőségeket az új területeken.
Magyarországnak nem átjárható, hanem igazságos határokra van szüksége. Még ha meg is valósulna, hogy a magyarok szabadon közlekedhetnének a határon, akkor is a munkájuk gyümölcse nem a magyar hazát gazdagítaná, idegen törvények szerint adóznának idegen hatalomnak.
Ha azt látják más népek, hogy mi lemondunk a földünkről, mi beletörődünk az elvesztésébe, akkor holnap elvehetik majd a Tiszántúlt, a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét, aztán csónakázhatunk a Balatonon, amíg arra is szemet nem vetnek valakik. Mert ne legyenek illúzióink, nincs már ezen a földgolyón olyan sok hely, gyáva népeknek itt már nincs hazája!
Ezért kell követelnünk a magyar kormánytól és országgyűléstől, hogy a nemzetközi politikai fórumokon vessék föl Magyarország igazságos határai megállapításának igényét, hiszen hazánknak e követelés alátámasztására minden történelmi és politikai érve meg van. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat a mindenkori magyar kormány és országgyűlés, kötelezően folytassa.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
