Bevezetés a karnizmusba – A hitrendszer, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos állatokat megegyünk, másokat pedig ne.
A karnizmus egy domináns hitrendszer, amit sokféle védekező mechanizmus és javarészt nem vitatott feltevés támogat; olyan uralkodó ideológia, ami elősegíti, hogy az emberek támogassák az állati termékek használatát, különösen a húsfogyasztást. A karnizmus fogalmát Melanie Joy alkotta meg 2001-ben, majd népszerűsítette „Why We Love Dogs, Eat Pigs, and Wear Cows” című könyvében. Az elnevezést az angol carnivorous (magyarul: húsevő) szóból képezte.
*
Rendkívül érdekes könyvet tarthat tehát kezében a Tisztelt Olvasó. A Melanie Joy nevéhez fűződő karnizmus, mint fogalom érzékeltetésén keresztül bemutatja azt a hitrendszert, amelyet folyamatosan építettek belénk, és használnak ki előszeretettel a manapság is működő globális élelmiszeripari multinacionális cégek.
• Vajon miért van az, hogy bizonyos állatokat jobban szeretünk, mint másokat, miközben állatbarátnak tartjuk magunkat?
• Hogyan szerethetjük a kutyákat és gondoljuk természetesnek azt, hogy más élőlényeket – amelyek némely esetben intelligensebbek a kutyáknál – tudatunkban lealacsonyítjuk és a valóságban lemészároljuk őket?
A karnizmus egy olyan mélyen a tudatunkban megbúvó hitrendszer, amely érezhető lelkiismeret-furdalás nélkül tesz bennünket erre képessé. Ez az az információ, amelynek megismerése minden ember számára egyaránt fontos ezen a bolygón. Ami a nemzetközi élelmiszeripar kulisszái mögött zajlik, az már nem összeesküvés-elmélet, az már összeesküvés-gyakorlat.
Melanie Joy könyve segít ezen kérdéskör tisztánlátásához.
• Ön elég felkészült már arra, hogy megtudja a valóságot? Ha igen, itt a lehetőség hogy ez a számos országban bestseller kötet végre az Ön könyvespolcán is helyén legyen, vagy ami még fontosabb, megismertesse Önnel a karnizmus lényegét.
*
Ha a húsért, a tejért vagy a tojásért tartod az állatot, korlátozás nélkül tarthatod olyan körülmények között, amelyek miatt, ha ugyanezt kutyával vagy macskával tennéd, börtönbe vinnének.
Ennek eredményeképpen létrejött az iparosított állattenyésztés, a gyárgazdálkodás olyan rendszere, amelyre nem vonatkozik semmiféle jogi kötelezettség, hogy a „gondozásukban” lévő állatokat ne kínozzák. Az iparágban alkalmazott szabványos működési eljárások nem kegyetlennek vannak megalkotva. Nem ez a céljuk vagy szándékuk. Úgy tervezték meg őket, hogy költséghatékonyak legyenek. De ha kiderül, hogy költséghatékony az állatokat olyan körülmények között tartani, ami Auschwitzra vagy Dachaura emlékeztet, akkor ez fog történni.
És ez történt.
Nehéz egészen pontosan bemutatni, milyen rettenetesen bánnak a haszonállatokkal. Az ipar tudja, hogy az emberek szeretik az állatokat, és minden erőfeszítést megtesz annak megakadályozására, hogy a nyilvánosság megtudja, mi történik pl. az ablaktalan raktárakban, ahol tyúkok tízezreit tartják olyan zsúfolt ketrecekben, ahol életük során egyetlen egyszer sem tudják felemelni a szárnyaikat, ahol a csőrüket levágják, hogy ne csonkítsák meg magukat, és dühükben ne öljék meg egymást, amiért kénytelenek így élni.
Az iparág nem akarja, hogy tudd, hogyan élnek az állatok, miközben vágásra készülnek. Nem akarja, hogy tudd, hogy a tejelő teheneket tömegével tartják zsúfolt hizlalótelepeken, ahol alig képesek mozogni, és ahol egyetlen fűszál sincs. Tehát az iparág olyan hirdetési kampányokat mutat neked, amelyek azt mondják, hogy „a remek sajt boldog tehenektől származik”, és olyan tehenek képét mutatja, amelyek elégedetten legelnek a gyönyörű mezőn.
Boldog tehenekről és boldog csirkékről szóló hirdetéseket látunk, és mind hazugság. Teljesen tisztességtelen, de nem illegális. Bármit megtehetsz azzal az állattal, amelynek a húsát, a tejét vagy a tojását el akarod adni, és akármit hazudhatsz, mert szemantikai különbség van az állatok között. Vannak, amelyeket szeretünk, másokat pedig lemészárolunk és megkínzunk.
És valahogyan racionalizáljuk ezt, megfeledkezve arról, hogy valami hihetetlenül fontos közös van ezekben a teremtményekben. Mindannyian ugyanabból a forrásból lélegeznek, mint mi. Mind a földi közösségünk részei. „Mind Isten teremtményei”, ahogyan valaki egyszer bölcsen mondta: „helyük van a kórusban”.
A „Miért Szeretjük a Kutyákat, Esszük Meg a Disznókat és Viseljük a Teheneket”? című ezen kiadványban Melanie Joy ragyogóan feltárja azt a hitrendszert, amely lehetővé teszi számunkra, hogy bizonyos állatokat szeressünk, másokat pedig ne, hogy bizonyos állatokat megegyünk, másokat pedig ne, hogy bizonyos állatokkal jól bánjunk, másokkal pedig ne.
Ez több, mint egy fontos könyv. Kiemelkedően fontos. Ha meg akarjuk gyógyítani kapcsolatunkat az állatvilággal, meg kell hallanunk, méghozzá mélyen, amit Melanie Joy mond.
Minden állattal helyre kell hoznunk a kapcsolatunkat, és nemcsak a kedvükért. Ez nemcsak az állati jogokról szól. Az emberi felelősségről van szó. Megtanítani a gyermeknek is, hogy ne lépjen a hernyóra, ugyanolyan értékes a gyermeknek, mint a hernyónak.
Mahatma Gandhi egyszer azt mondta: „Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik”. Nem hiszem, hogy csak az állatok egy részére vonatkozó bánásmóddal kapcsolatban mondta ezt. Nem hiszem, hogy csak azokra az állatokra gondolt, amelyek a háziállataink.
Szerintem Gandhi szerette volna a „Miért Szeretjük a Kutyákat, Esszük Meg a Disznókat és Viseljük a Teheneket?” című könyvet. Mert ez egy olyan könyv, amely megváltoztathatja a gondolkozásodat és megváltoztatja az életmódodat. A tagadástól a tudatosságig, a passzivitástól a cselekvésig, és a lemondástól a reményig vezet.
(-John Robbins)
TARTALOM:
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS – ELŐSZÓ
1. Szeretni vagy enni:
„Nem olyannak látjuk a dolgokat, amilyenek, hanem amilyenek mi vagyunk!”
(Anais Nin)
A kutyák megevésének problémája – Szerzett ízlelés – A hiányzó kapocs – Az empátiától az apátiáig – A közöny a kultúrában és a történelemben – Variációk egy témára
2. Karnizmus: A dolgok már csak ilyenek:
„A láthatatlan és a nem létező egymáshoz rendkívül hasonlóak”
(Delos B. McKnown)
„A nyelvem határai a világom határait jelentik”
(Ludwig Witgenstein)
Karnizmus – Karnizmus, ideológia és a status quo – Karnizmus, ideológia, erőszak – Természetellenes született gyilkosok
3. Ahogyan a dolgok valójában vannak:
„Hazudj nagyot, de legyen a mondanivaló egyszerű. Hajtogasd és előbb-utóbb elkezdik elhinni neked!”
(Adolf Hitler)
Hol vannak? – Nem látok, nem hallok, nem beszélek – Hozzáférés megtagadva – Ez a kismalac elment a piacra… – A sertések és az emberek, a trauma genetikája – „Az irányítja a vitát, aki meghatározza a problémát” – Hol a marhahús? – Darabonként halnak meg – Madár agy, csirkék és pulykák – Szenvednek? – Folyamatosan tojást rakni: tojó tyúkok – Faaprító általi halál: humánus vagy elmebeteg? Van tej?, a tejelő tehenek – „Kisbabák:” a borjúhús – Tenger gyümölcsi vagy tengeri élet? – Halak és egyéb tengeri állatok – A halál ajtaján: beteg állatok – „Ez obszcén… A kínzásnak véget kell érnie és csak a hozzánk hasonló emberek segíthetnek nekünk” – Ha a vágóhidaknak üvegfalai lennének
4. Járulékos veszteség: A karnizmus egyéb áldozatai:
„A tények nem szűnnek meg attól, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket!”
(Aldous Huxley)
Mennyire vagyunk biztonságban? – Fertőzések, ellenőrzések és az USDA – A humán vágóhídi állat – Üzemeltetési veszélyek a húsfeldolgozó iparban – Kondicionált gyilkosok – A mi bolygónk, mi magunk – A hús környezeti ára – Demokrácia vagy a hús uralma? – A tisztifőorvos figyelmeztetése: az állati termékek veszélyesek lehetnek az egészségre!
5. A hús mitológiája, a karnizmus igazolása:
„Ha abszurditásokban hiszünk, atrocitásokat fogunk elkövetni”
(Voltaire)
„A meggondolatlan tisztelet, amit a hatalom iránt tanúsítunk, az igazság legnagyobb ellensége”
(Albert Einstein)
N, t. sz, az igazolás három betűje – Ismerkedj meg a mítoszteremtőkkel! – A tekintély megkérdőjelezése – A jóváhagyás hivatalos pecsétje, legitimáció – A húsevés normális – A húsevés természetes – A húsevés szükséges – A Fehérje Mítosz – A Szabad Akarat Mítosza
6. A karnizmus Tükörországban, Internalizált karnizmus:
„A tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója”
(Stephen Hawking)
A Kognitív Trió – Számok és érdektelenség – Szétválasztás, az állatok kategóriába sorolása – Technológia, torzítások és eltávolítás – Torzulások és undorodás – Undor az igazságtalanság miatt – Pszichológiai kárellenőrzés, undorodás és racionalizálás – Érzelmi evés – A kutyahús kivétele, undor és szennyeződés – A mátrix a mátrixban, a karnisztikus séma – Tolsztoj szindróma – A kiút, repedés a karnisztikus mátrixban
7. Szemtanúk, a karnizmustól az együttérzésig:
„Sötét időben a szem elkezd látni!”
(Theodore Roethke)
„Az unokáink egy nap meg fogják kérdezni: Hol voltatok az állatok holokausztja idején? Mit tettetek, hogy megakadályozzátok ezeket a rettenetes bűntetteket? Másodszorra már nem mondhatjuk ugyanazt a kifogást, hogy nem tudtuk.”
(Helmut Kaplan)
Szívvel látni, a szemtanúk ereje – Gondoskodásra huzalozva – Az apátiától az empátiáig – Az ellenállásunk tanúságtétele – A Zeitgeist szemtanúja – Cselekvő szemtanúk, mit tehetsz? – A karnizmuson túl – Bátorság a tanúságtételhez
ÚTMUTATÓ AZ OLVASÓKÖR BESZÉLGETÉSEKHEZ:
FORRÁSOK:
• Átállás egy húsmentes étkezésre;
• Az állati eredetű termékek vegetáriánus helyettesítői;
• Bevásárlási tippek és tanácsok arra az estre, ha étteremben eszünk;
• A vegetarianizmus és a gazdasági állatok jóllétének előmozdításával foglalkozó szervezetek;
• Ajánlott olvasmányok és filmek;
*
RENDELHETŐ!
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
