"A Pongrácz Gergely díj átadásáról" ír kongresszusi beszámolójában, ami legalább annyira halmozottan problémás összetétel, mint maga Sneider elnöksége, illetve az arra való alkalmasság.
Nem nyelvtannáculási indíttatásból ragadtunk billentyűzetet, az ugyanis, hogy a Pongrácz Gergely díj helyesen Pongrácz Gergely-díj lenne, ártatlan elgépelésnek tűnhet az olyan pártelnök (?) esetében, akinek még a Jobbik nevét sem sikerül helyesen leírni. Vannak itt nagyobb bajok is.
Az első, hogy a legendás szabadságharcos neve nem Pongrácz, hanem Pongrátz. Ez pedig nem elütés, hanem egy széles körben elterjedt hiba. Sokan így írják, de annak, akinek a pártját Pongrátz Gergely indította útjára, és aki róla elnevezett elismerést ad át, illene tudnia helyesen leírni.
És itt jutottunk el a második problémához, a pártindítás és a "díj" névadójának ügyéhez. Pongrátz Gergely ugyanis nem ennek a Jobbiknak adta át a zászlót, és a legutolsó dolog, amit szeretne, pont az, hogy ez a Jobbik használja fel a nevét bármiféle díjátadáshoz.
Idézünk testvére, Pongrátz András közleményéből:
Felszólítom a Jobbik vezetőit, hogy ne hivatkozzanak a jövőben Pongrátz Gergelyre, mert méltatlanná váltak hozzá! Szegény Gergely bátyám forog a sírjában a vonásodás és Sneider Tamásék viselkedése miatt.
A fentiekhez képest annak, hogy Sneider a saját pártja "kitüntetésének" a nevét sem ismeri, az ugyanis nem díj, hanem érdemkereszt, így tehát helyesen Pongrátz Gergely-érdemkereszt, aligha van már komolyabb jelentősége…
Amúgy az alábbi a kedvenc mondatunk a bejegyzéséből:
Sorra jöttek a beszámolók. A lényegi információkon kívül már ekkor érezni lehetett, hogy az elnökség minden felszólaló tagja kiválóan tudja a dolgát, határozott és egyben van a csapat.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »