Mint arról a portálunkon már beszámoltunk, a füleki Vár alatt tervezett felújításokat leletmentő régészeti feltárások előzték és előzik meg. A munkák során értékesek leletek kerültek elő, melyek java a konzerválás után a Füleki Vármúzeum gyűjteményét gazdagítják majd. A feltárások leghosszabb ideig a terület felső részén, a vár bejáratának közelében zajlanak.
A tervezet szerint itt lesz a látogatók részére kialakított nyilvános WC, melynek alapzata közel 4 mélységben lesz. Élve a lehetőséggel a régészeti ásatások is megcélozták ezeket a rétegeket. Az egyik kérdés az volt, hogy rábukkannak-e itt is a várhegy túloldalán már feltárt bronzkori település maradványaira vagy sem. Ezt az eddig felszínre került leletek nem erősítették meg, viszont nem várt értékes leletek kerültek a felszínre.
A tudnivalókat ezúttal is Titton Viktória régész, a Füleki Vármúzeum igazgatója foglalta össze.
A felső részen a műemlékvédelmi hivatal úgy határozta meg, hogy két szelvényt nyissunk. Evidens, hogy a WC egész területe ki lesz ásva. Szélesítettük a 3. számú szelvényt, illetve a megmaradt kontroll blokkot, ami a két szelvény között van, hogy lássuk a profilban a rétegződést. A továbbiakban ezt kell teljes egészében levenni és még egy méter széles sávot ahhoz, hogy elérjük a WC teljes területét.
Ami a mélységet illeti, a projekt alapján 3,8 m van a toalett járószintje, tehát olyan mélységig haladhatunk mi is, mert az alap azután még lemegy 80 cm-rel, viszont az már nem áshatjuk fel, mert annak egy masszív rétegbe kell bemennie, nem visszaszórtba.
Az őskori réteget nem találtuk meg, ahhoz mélyebbre kellene menni, de az alapok miatt ezt már nem lehet. Természetesen a alaprész ásásnál még figyelni fogunk..
Mit találtatok?
Igen érdekes, amit találtunk. Egy leégett lakóház maradványait, többszöri, több réteges tapasztott padlóval, valamint cölöplyukakat. A házat valószínűleg többször felújították. A legfelső rétegében volt egy kőből rakott tűzhelyszerűség. Körülötte nagyon sok szétszórt magot találtunk – vetőmagot, kukoricát, kölest, búzát vagy árpát. Mindez egy masszív, átégett rétegben volt. Mellettük elég sok cserépedényt, melyek össze voltak törve, de megvoltak a darabjai, és így többet össze lehetett rakni belőlük. Néhány edényen, tálon nagyon szépen megmaradt textilmaradványok is voltak, szövött, vagy valamilyen vászon. Olyan, mintha zsákanyag lett volna és abba volt beletéve a mag.
A kukorica valami zsákocskába lehetett betéve, onnan is megmaradtak textilmaradványok. Ebből, illetve pontosan a felette lévő rétegből egy pénzérme is előkerült, ami valószínűleg 1707-ből származik, de még tisztítani kell.
Előkerültek deszkamaradványok is. Arra következtethetünk, hogy az edények valamilyen ládában a padlóra voltak letéve, vagy a tetőszerkezet szakadt le és ezek a padláson voltak tárolva.
A leégés csak a ház leégése volt, vagy összefügghet a város felégetésével?
Valószínűleg ez a 17. század végi városfelgyújtás maradéka. Vannak írásos említések arról, hogy amikor felgyújtották a várat, a lakosság elmenekült, azután visszajött és újjáépítette a várost. Ez ennek lehet a maradványa.
A magok milyen állapotban maradtak meg?
Elszenesedtek, de mind megmaradt. Küldjük őket analízisre. Nyitrán van egy paleobotanikus hölgy, aki meg tudja állapítani, hogy milyen fajta magokról van szó. Magyarországon azt is meg tudják állapítani, hogy milyen korból származnak. Ha megtisztítjuk, átmossuk őket, akkor megmaradnak. Viszont nem csírázó képesek.
A tervünk az, hogy ha összerakjuk az edényeket, ha sikerül a textilt konzerválni és átmossuk a magokat, akkor a kiállításon egy olyan bemutatót készítünk, ahol a látogatható azt az állapotot láthatja majd, ahogyan megtaláltuk őket.
Előkerült már itt. vagy a környéken hasonló lelet?
Nem, sem a vár, sem a város területéről eddig még nem került elő hasonló lelet. Részben hasonló lelet a Rimaszombati főtér ásatásakor került elő, ahol egy jégvermet találtak, benne sok edénnyel.
Puntigán József
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »