A keddi vitával és a szerdai európai parlamenti szavazással nemzetközi alkuba akarták kényszeríteni Magyarországot, ami oda vezetne, hogy el kell ismernie olyan jogokat és kötelezettségeket, amiket soha nem vállalt. A magyar kormány várhatóan ez ügyben lépéseket tesz.
Politikai értelemben több síkon kell értelmezni mind a Sargentini-jelentés, mind annak következményeit – jelentette ki Lánczi Tamás, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A legfontosabb, hogy ez egy szuverenitási vita, ami jelenleg zajlik az Európai Unióban (EU). Magyarországot próbálták megtörni a keddi vitán és a szerdai szavazáson is, annak érdekében, hogy nemzetközi alkuba kényszerítsék országunkat. Ez végső soron oda vezetne, hogy Magyarországnak el kell ismernie olyan jogokat és kötelezettségeket, amiket soha nem vállalt. Például a bevándorlás területén, életmódkérdésekben és számos más ponton, amit a Sargentini-jelentésben követelésszerűen olvashatunk – mondta az igazgató.
Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban (Fotó: MTI/Európai Parlament)
Instabil az unió?
Lánczi Tamás kifejtette, emellett ez a vita szól még az Európai Néppárt belső hasadásáról és konfliktusairól, ami már korábban is jelen volt, azonban csak most vált világosan láthatóvá. A vita szól még az Európai Unió jövőjéről, ugyanis – a szakértő szerint – a jelentés elfogadása, áterőltetése az Európai Parlamenten (EP) azt mutatja, hogy az unió eresztékei recsegnek-ropognak.
A magyarországi jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti voksolásán nem számított leadott szavazatnak a tartózkodás. Erről hétfőn döntött a képviselő-testület jogi szolgálata. Az erről szóló dokumentumokat az 1049/2001/EK-rendeletre hivatkozva titkosították. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint ez több kérdést is felvet.
Tehetnek jogi lépéseket az ügyben
A szakértő szerint olyan nyomós közérdek merülhet fel a dokumentum kapcsán, ami miatt nyilvánosságra lehetne azt hozni. A kérdésben a jogi szolgálathoz lehet fordulni, adott esetben akár az ombudsmanhoz, azonban ez inkább kormányzati hatáskör – mondta az alkotmányjogász.
Az Európai Unióról és a működéséről szóló alapszerződés, illetve az EP eljárási szabályzata is rögzíti azt, hogy milyen szavazatokat kell elfogadni egy szavazás során – tette hozzá.
A műsorban idézték Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádiós nyilatkozatát. A miniszterelnök rámutatott, hogy az Európai Parlamentnek meg kellett sértenie a saját szabályait ahhoz, hogy Magyarországot el tudja ítélni, a jogszabályok szerint ugyanis a leadott voksok kétharmadára volt szükség, és a tartózkodó szavazatokat is be kellett volna számítani, de mivel ez nem történt meg, az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget – hangoztatta.
Jelezte, hogy az ügyben jogi vita indul majd, de ő nem csak jogi kérdésnek tekinti az esetet.
A jelentésnek kedvező döntés
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint érthetetlen, hogy a jogi szolgálat miképp jutott arra a következtetésre, hogy nem számít leadott szavazatnak a tartózkodás. Egyetlen magyarázat az, hogy így tudtak kedvezni a jelentésnek, és így tudták elfogadni azt – összegzett a szakértő.
Hozzátette: az általános ügyek tanácsa elé kerül hamarosan a kérdés, ahol az európai ügyekért felelős külügyminiszterek összeülnek, megvizsgálják az előterjesztést és egy későbbi fázisban négyötödös többséggel dönthetnek arról, hogy valóban sérülnek-e az alapértékek Magyarországon. A szankciókról egyhangúan kell dönteni.
A jelentés egy koncepciós eljárás, amit egy kirakatper formájában szerveztek meg – hangoztatta Lánczi Tamás. Mindenki tudja, hogy mi a szerepe, mit kell csinálnia, a kártyák le vannak osztva. A szakértő szerint az általános ügyek tanácsában egymás meggyőzéséről nem lesz szó, Magyarországnak megvannak az ellenfelei és barátai is. Ez a továbbiakban is így fog zajlani – összegezte az igazgató.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
