Azok is meg ezek is meg vannak róla győződve, hogy az ő feladatuk megalkotni a helyes és megfelelő társadalmat, az új embertípust, aki majd megteremti a szép új világot.
Két világban élünk.
Az egyik világ a jólétben elhülyült, a demokráciából szánalmas bohózatot csináló, unalmában egyre idiótább problémákat gyártó, majd azokat „megoldó” modernek világa. (Ezek nevezik magukat büszkén XXI. századiaknak. És tényleg azok.) Ez a gender, a három férfi meg egy kutya is család, a vallási identitás és a nemzeti identitás elvétele után a nemi identitás elvételén fáradozó „haladók”, „progresszívek” világa.
A másik világról ez olvasható a Pepin bácsi utolsó útjában: „Az »elmaradottság« maga a félelmetes, hátborzongató modernitás, a legnagyobb modernitás, az »elmaradottságba« csak a legnagyobb zsenik, a legbátrabb felfedezők, a legkisebb megalkuvásra is képtelen nonkonformisták merészkednek. A »fenséges tűz csiholói« gyülekeznek az »elmaradottságban«, hogy a maguk módján elkezdjék vagy folytassák a régi életet, ami felér immár egy másik bolygóra költözéssel.”
Tegnap azt írtam, a Nyugatot sokáig Kohlhaas Mihály képviselte, a mi világunkat pedig Lúdas Matyi. Kohlhaas Mihály a legvégsőkig képes keresni igazát a jogrendszerben, mert mindenekfelett a jogban, a joguralomban bízik. S amikor ebben csalatkoznia kell, ámokfutó gyilkossá válik. Lúdas Matyiban fel sem merül, hogy bizodalma lehetne a jogban. Ő eleve abból indul ki, hogy vagy maga szolgáltat igazságot magának, vagy senki. Úgyhogy furfangosan háromszor is elveri Döbrögit, s azzal a dolog el van intézve.
A joguralomból Nyugaton a joggal való visszaélés lett. Igen, Kohlhaas Mihályból Sargentini lett, a demokráciából pedig az EU parlamentje, ahol Sargentinik ítélkeznek, hogy igazolva lássák önmaguk beteg és torz világát, igazolva lássák önmaguk égbekiáltó becstelenségét és a valósággal immár köszönő viszonyban sem lévő hamis tudatukat. És még ezt is csalással verik keresztül, hogy biztosan meglegyen a kétharmad.
Gondoljanak bele: a most elfogadott jelentésben Sargentini többek között azért ítéltette el Magyarországot, mert a „Magyar Gárda menetel az utcákon”, mert „nő az antiszemitizmus, és a zsidó vagyonok és a zsidó emberek nincsenek biztonságban”, mert „a legnagyobb méretű korrupciós botrány” – a négyes metró ügye – tűrhetetlen, s mert a közbeszerzéseken 26 százalékban csak egy induló van.
Ítéljék meg önök mindezt. Magyar Gárdástul, a meg nem nevezett, de ennek a kormánynak a nyakába varrt négyes metróstul, és ítéljék meg a bennünket ért antiszemita vádat is egy olyan világban, ahol Nyugaton minden zsidó intézmény és iskola elé immár gépfegyveres őrséget kell állítani, ahol így is naponta éri támadás a zsidókat, és akkor ezek a beteg és kártékony gazemberek a nyakunkba varrják a növekvő antiszemitizmust.
Ide, Magyarországra tolják át a saját mocskukat, ide, ahol soha nem látott reneszánszát éli a zsidó élet és zsidó identitás, s ahol nem kell fegyveresekkel őriztetni a zsidó intézményeket. Ja, el ne felejtsem azt a 26 százalékot. Tudják, hány százalék az EU átlaga a közbeszerzésen egyedül induló cégeket tekintve? 24 százalék. E két százalék a skandallum.
Igen, Sargentini „jelentése” pontosan olyan, mint a kommunisták „fehér könyve” volt, amelyben összefoglalták az „1956-os ellenforradalom bűneit”. És nincs is semmi különbség ezek és az akkori gazemberek között. És igen, azok is meg ezek is meg vannak róla győződve, hogy az ő feladatuk megalkotni a helyes és megfelelő társadalmat, az új embertípust, aki majd megteremti a szép új világot.
Nekünk ennyit kell tudnunk és megértenünk ebből az egészből. És bő fél év múlva eltakaríthatjuk ezt az összes becstelen gazembert az EU intézményeiből, helyreállíthatjuk a demokráciát, és barátainkkal szövetségben létrehozhatjuk a következő EU-parlament legnagyobb frakcióját is. A normálisok frakcióját. Arra van most a legnagyobb igény.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
