Az ügyészség súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a két bukott zsaruval, Labanc Ferenccel és Porkoláb Zsolttal szemben

Az ügyészség súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a két bukott zsaruval, Labanc Ferenccel és Porkoláb Zsolttal szemben

Az ügyészség súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a két bukott zsaruval, Labanc Ferenccel és Porkoláb Zsolttal szemben

Súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Ítélőtáblánál Labanc Ferenc  ex-nyomozó és egykori rendőrtársa, Porkoláb Zsolt ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu Csiha Gábortól, a főügyészség szóvivőjétől. Labancékat többrendbeli befolyással üzérkedés, zsarolás kísérlete és önbíráskodás miatt mondta ki bűnösnek júniusban a Fővárosi Törvényszék, amely mindezekért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte – nem jogerősen – a volt egyenruhásokat.

A bűnügy további két vádlottja pénzbüntetést kapott, egy embert pedig felmentettek. Velük összefüggésben az ügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a táblabíróságtól. Labanc és Porkoláb Zsolt (akit hivatali visszaélés miatt is bűnösnek mondott ki első fokon a bíróság) az utolsó szó jogán az ügyészség „áldozatának” nevezte magát, ám a bíró szerint elég bizonyíték gyűlt össze ellenük.

Hírdetés

A vád szerint a korábban a Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc (fotónkon) és társa, az elsőrendű terhelt Porkoláb Zsolt korábban a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja Porkoláb felesége, aki korábban a Budaörsi Városi Ügyészségen dolgozott fogalmazóként, a negyedrendű vádlott pedig  ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást.

Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt – írta Ibolya Tibor. A vádirat szerint a két vádlott 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben -haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy a vádlottak arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízók tudta nélkül – megfenyegették jellemzően azzal, hogy – akár alap nélkül – büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes bűnügyi lapon keresztül – lejáratják őket.

Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz a vád szerint mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek.

A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott 2013. és 2014. évben Porkoláb Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. Porkoláb a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.

Labanc 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett a testülettől, miután a bíróság hivatali vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbírságra ítélte. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett,  mivel az ügyészség  szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre (ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották), így a bíróság „csak” csalás elkövetése miatt marasztalta el a nem túl jó hírű ex-rendőrt, aki évekig „bűnügyi szakértőként” bukkant fel különböző tévécsatornák hírműsoraiban.

A Privatkopo.hu úgy értesült, hogy Labanc és Porkoláb az első fokú ítélet kihirdetését követően – csalás gyanúja miatt – feljelentette a büntetőügyüket tárgyaló dr. Kalina József bírót. Az illetékes ügyészség elutasította a feljelentést.


Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »