Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija a Magyar Narancsba írt publicisztikát Milton Friedman Nobel-díjas közgazdászról, akinek nevét augusztus elsejével vette fel az eddig Zsigmond király nevét viselő egyetem. Az intézetet ugyanis tavaly ősszel megvásárolta a Fidesz-közeli Köves Slomó által vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH).
Fináli véleménycikkében élesen kritizálja Milton életművét. Mint írja,
Friedman életútja és „tanítása” csakúgy, mint bármelyik radikálisan és korlátozatlanul piacpárti közgazdászé, gazdasági szakemberé, igen messze esik a Tóra szellemétől.
A rabbi kifejti, hogy ahol hallgattak Friedman monetarista gondolataira, ott ugyan jók voltak a gazdasági makromutatók – példaként Pinochet Chiléjét, Raegan és az idősebb Bush Amerikáját, valamint Thatcher és Major Angliáját hozza fel –, de azt is leszögezi, hogy ezekben az országokban
tartósan nőttek a társadalmi különbségek. Fináli szerint az önszabályozó piac, a társaságok lobbiereje „amelyik még a jogalkotás terében is maga felé gravitálja a paragrafusokat” káros mind a társadalmakra, mind a környezetre.
A rabbi hivatkozik a Misnára (a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények gyűjteménye). Úgy véli, az ember mindent azért kap, hogy másokra „pazarolja”, a többieknek segítsen általuk. Azt, hogy mi „kell”, a kései kapitalizmus írja elő jórészt,
ezért van bajban a Tóra filozófiája abban a berendezkedésben, amelynek az egyik prófétája Milton Friedman volt.
Fináli rabbi következtetése tehát az, hogy Milton Friedman rendkívüli képességű ember volt, rendkívül vitatható életművel, csak zsidó vallási példakép nem volt egészen bizonyosan.
Az EMIH a tavasszal kérelmezte, hogy az általa fenntartott Zsigmond Király Egyetem nevet válthasson. Az Országgyűlés a fideszes többség révén a 2019-es költségvetést megalapozó törvények között a nyáron fogadta el, hogy a Zsigmond Király Egyetem e hónap elejétől Milton Friedman Egyetem néven működjön tovább.
Bodnár Dániel, az egyetem fenntartói tanácsának EMIH által delegált elnöke korábban a zsido.com portálnak Friedmanről úgy nyilatkozott, a közgazdász az egyik legjelentősebb magyar zsidó származású gondolkodó, a 17. „magyar” Nobel-díjas. aki a XX. század második felében az egész világgazdaság sorsára nagy hatással volt. Munkásságát úgy értékelte, az minden mértékadó közgazdasági képzésben megjelenik. Az életművét sok szempontból példamutatónak tartják mindenféle világnézetű ember számára. Bodnár emlékeztetett, Friedman életének utolsó 20 évét a köz ügyeinek és ezen belül is a pénzkultúra, gazdálkodás, mértékletes fogyasztás elveinek a szélesebb nyilvánossággal való megismertetésének szentelte.
Főbb közgazdasági irányzatok
Klasszikus liberális és neoklasszikus közgazdaságtan: legismertebb képviselői Adam Smith és Alfred Marshall. Iskolájuk szerint a gazdaság önmagát szabályozza, a piaci árat és a mennyiséget a kereslet és a kínálat határozza meg.
Keynesianizmus: nevét John Maynard Keynesről kapta, aki szerint az államnak nemcsak szabályozóként, hanem aktív piaci szereplőként is be kell avatkoznia a piaci folyamatokba. Módszereit gazdasági válságok idején sikerrel alkalmazták.
Monetartizmus: a Milton Friedman nevéhez kötött iskola szerint a gazdaság legstabilabb összefüggése a pénz keresleti függvénye, vagyis elutasítják a kormányzati fiskális beavatkozást a gazdaságba. Követői szerint az állam csak a pénzpiacon avatkozhat bea gazdaságban forgó pénz mennyiségének kínálati szabályozásával.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
