A negyedik ipari forradalmat legtöbbször a termelőszektorral kapcsolatban szokás emlegetni, pedig nem csak a gyárakban találkozhatunk futurisztikus megoldásokkal. Az ipar 4.0 a hagyományos gazdaságokat okosfarmokká alakítja, segítségével már nem kell kimozdulnunk a szobából, ha pontosan az alkatunkra szabott ruhát szeretnénk vásárolni és a drónoknak hála a pizzát is házhoz szállíttathatjuk néhány perc alatt.
A negyedik ipari forradalomról már nem jövő, hanem jelen időben kell beszélnünk. Az ipar 4.0-ként is hivatkozott folyamatnak hála az automatizáció, a big data és a dolgok internete (IoT) soha nem látott mértékben alakítják át az ipari szektorokat. Az intelligens eszközök elképesztő mennyiségű adatot képesek hihetetlen gyorsasággal begyűjteni, elemezni és értékelni, ezek az információk pedig lehetővé teszik a termelés optimalizálását, vagyis gyorsabbá és hatékonyabbá teszik az ipari működést. Ez pedig végső soron rengeteg pénzt spórol meg a vállalkozásoknak, legyen szó gyártósorokról, erőművekről, mezőgazdaságról vagy kereskedelemről.
Nézzünk meg négy szektort, amelyeket gyökeresen átalakít az ipar 4.0!
Az ipari dolgok internete a mezőgazdaságot is forradalmasítja: drónokkal és szenzorokkal lehetővé vált a termőtalaj minőségének optimalizálása, a vízfelhasználás csökkentése, valamint az üvegházakban a hőmérséklet kontrollálása. Ezek a fejlesztések nemcsak a gyorsabb és hatékonyabb földművelést teszik lehetővé, hanem segítségükkel rövidesen minden egyes állat és növény automatizált ellátása és gyógyszeres kezelése is valósággá válhat, nem is beszélve a betakarítás vagy az állatállomány méretének optimalizálásáról.
A gazdálkodók legtöbbjét eddig – a forráshiány mellett – a szegényes internetlefedettség választotta el az IoT megoldásoktól, hiszen a gazdaságok sok esetben a településektől távol helyezkednek el. Erre nyújt megoldást a Microsoft 2015 óta működő projektje, melynek keretében egy amerikai okosfarmon a kihasználatlan rádiós és televíziós frekvenciákon keresztül juttatják a gazdaságot és benne a kulcsfontosságú szenzorokat interneteléréshez. A szenzorok azonban nem tudnak minden feladatot ellátni, ezért drónokat is alkalmaznak a farmon, melyek segítségével hasznos információkat kapnak a gazdálkodók a növények fejlődéséről és az esetleges parazitákról.
A drónok készítette fotókat azonban a legtöbb gazdálkodó nem tudja értelmezni, ezért a Microsoft kifejlesztett számukra egy alkalmazást, mely
a terület térképére vetíti a drónok alkotta képet, valamint a szenzorok által lemért adatokat,
a végeredmény pedig egy bárki számára értelmezhető elemzés lesz, mely alapján a gazdálkodók számára már egyértelmű, hogy hol szükséges beavatkozni.
Már számos hotelben találkozhatunk olyan IoT megoldásokkal, amelyekkel otthonainkban is: gombnyomásra állítható hőmérséklet, külső fényviszonyokra automatikusan záródó-nyitódó nyílászárók, szokásainkhoz igazodó okosberendezések. A jövő szállodája azonban ennél jóval magasabb szintre emeli az ügyfélélményt: az arcfelismerő alkalmazások már azelőtt megismerhetővé teszik a vendéget a menedzserek és a személyzet részére, mielőtt az illető még belépett volna a hotel ajtaján.
A Marriott International hotellánc a világon elsőként vezetett be arcfelismerő becsekkolási lehetőséget, mellyel állításuk szerint a bejelentkezés időtartama a harmadára csökken. A legújabb kamerák és szenzorok, mint amilyen a nemrég nagy port kavart NTechLab fejlesztése, pedig képesek érzelmeket leolvasni az arcról, ennélfogva pedig előre tudják jelezni, ha a vendég éhes, ideges vagy éppen kíváncsi, ami lehetővé teszi a személyzet számára, hogy még azelőtt reagáljanak egy problémára, mielőtt azt a vendég egyáltalán jelezné.
Habár a drónokra vonatkozó törvényi szabályozás országonként különbözik, és nálunk egyelőre a kanyarban sincs annak lehetősége, hogy drónok tegyék le az ajtónk elé a megrendelt pizzát, vannak országok, ahol ez már a valóság. Izlandon a világon elsőként vezették be a drónok általi házhozszállítást. Reykjavíket, a fővárost ugyanis egy nagy öböl osztja ketté, a várost átszelő kisebb-nagyobb csatornák pedig tovább nehezítik a szárazföldi közlekedést. A drónokkal történő házhozszállítással a kézbesítési idő drasztikusan lecsökken.
Nemcsak a drónok, hanem
a kiterjesztett valóság is azon eszközök közé sorolandóak, melyek jelentősen átalakíthatják a kereskedelmet.
A Gap divatmárka például virtuális próbafülkéket hozott létre, melyekben a vásárlók mobiltelefonjuk segítségével egy saját méreteikkel megegyező virtuális modellen nézhetik meg, hogy hogyan mutat felvéve a kiválasztott ruhadarab. Ha elnyeri tetszésüket, a mobil applikáción keresztül meg is rendelhetik, vagyis úgy vásárolnak, hogy ki sem mozdulnak a foteljükből és még a nem megfelelő modell vagy méret miatti kockázatot sem kell vállalniuk.
A hordható kütyük száma egyre nő, gondoljunk csak az okosórákra vagy az egészségügyi állapotunkat monitorozó, akár szívrohamot is előre jelezni képes mobil eszközökre, mint amilyen például a magyar fejlesztésű HeartBit. Ezek a kütyük egészen új távlatokat nyitnak meg a cégek előtt, akik nemcsak a felhasználók viselkedését, életmódját, de bizonyos esetekben fogyasztási mintáikat is képesek lesznek monitorozni. Az okospalackok, melyekből ma már szinte Dunát lehetne rekeszteni, nemcsak a felhasználó napi folyadékbevitelét monitorozzák, de képesek kimutatásokat is készíteni, valamint jelzik, ha a bevitt folyadékmennyiség nem lenne elegendő a beállított célok vagy az életmód alapján.
Mivel az okoseszközök legtöbbje egy mobiltelefonra letölthető alkalmazással működik, már csak egyetlen lépésre vagyunk attól, hogy mobilunk az app adatai alapján a számunkra legrelevánsabb termékeket ajánlja, legyen az sportruházat vagy egy liter víz. A Diageo italforgalmazó multicég például már évekkel ezelőtt elkezdett kísérletezni személyre szabott üzenetekkel, melyeket a saját gyártású okosüvegeinek falán elhelyezett szenzorok segítségével jelenített meg a fogyasztók okostelefonján.
(A szerző az ipari termék-összehasonlító portál, a Táblázat.hu-t üzemeltető Industria Magyarország Kft. ügyvezetője, közgazdász.)
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
