Nagyot erősödött kedden a hazai deviza, pedig sem a kormány, sem a jegybank nem próbálta meg lebeszélni a kurzust. A lakosság elkezdett nyerészkedni a gyenge forintárfolyamon.
Megtáltosodott tegnap a forint, reggeltől megállás nélkül erősödött, és újra 327 forint alá került az euró ára. Ugyan több elemző azt várta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi ülésén kommentálja majd a kurzust, és megpróbálja „lebeszélni” a forintot, de a szűkszavú közleményben az MNB egy szót sem ejtett a devizáról. A Reuters kérdésére is csak annyit közölt a jegybank, hogy a legutóbbi, június 19-i közleményüket tartják továbbra is irányadónak, azaz csak az infláció mértékére figyelnek. A kormány is reagált, Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén leszögezte:
a tárca nem aggódik az árfolyam miatt, a jövő évi büdzsére nincs hatással, és az inflációs és növekedési prognózison sem kell változtatni.
Kormányzati források az ATV-nek úgy nyilatkoztak: csak a sajtó „tupírozza naggyá” az árfolyamgyengülést, az sem a kormánynak, sem a lakosságnak nem okoz problémát.
– közölte lapukkal Ötvös Mihály, a CIB Bank szenior deviza-üzletkötője. A devizapiaci forgalom délelőtt volt igazán magas, a jegybanki ülés után csökkent. Valószínűleg az MNB-közlemény hatására óvatosabbak lettek a befektetők, a likviditás csökkent, és nagyobb mozgást okoztak a vételi ajánlatok. A szakember szerint a következő napokban hasonló mintázat jöhet a kurzusban, nem lesznek ritkák a napi 0,5 százalékot meghaladó mozgások. Az MNB ma adja ki a tegnapi ülés jegyzőkönyvét, és a piac kíváncsian várja, elhangzik-e valamilyen bővebb nyilatkozat az árfolyamról. A jegybank is tudja, hogy sokan spekulálnak a deviza további gyengülésére, ráadásul a tartósan alacsony árfolyam beépülhet az inflációba, ami így hamarabb kényszerítheti szigorításra a jegybankot, mint szeretné – vélte Ötvös.
A forint április elején kezdett zuhanni, azóta több mint 6,5 százalékot gyengült az euróval szemben. Jól jártak tehát azok a kisbefektetők, akik kiszálltak az elmúlt napokban-hetekben devizás befektetéseikből. Bár az OTP Bank lapunkat úgy tájékoztatta, az elmúlt hetekben nem tapasztaltak különösebben nagy forgalmat a devizaváltásoknál, és a CIB ügyfeleit is csak kisebb mértékben mozgatta meg a drága euró, a statisztikákból látszik azért, hogy sokan döntöttek úgy, realizálják az árfolyamnyereséget eurós vagy dolláros befektetéseiken.
Az MNB tegnap tette közzé friss mérlegstatisztikáit, ezekből kiderült: májusban, amikor hosszú idő után először 320 forint fölé ugrott az euró ára, több mint 11 milliárd forintnyi devizabetétből szálltak ki a kisbefektetők. A forintbetétek állománya ugyanekkor több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A háztartásoknak a hazai hitelintézeteknél május végén 1171 milliárd forintnyi devizabetétjük volt, a teljes devizabetét-mennyiség azonban ennél több lehet, hiszen külföldi bankoknál is tarthat pénzt a lakosság.
A jegybank első negyedéves adatai szerint összesen csaknem 1860 milliárd forintnyi devizabetét volt a háztartások számláin március végén.
A lakosság elég nagy összegű külföldi készpénzt is felhalmozott az elmúlt években. Az első negyedév végén 293 milliárd forint körül volt az állomány, a csúcsidőszakban, 2016 derekán 324 milliárd forintnyi valután ültek a háztartások. A készpénzkészletekre viszonylag kevéssé hat az árfolyam, de 2016 harmadik negyedévében, amikor folyamatosan erősödött a forint, és 310 forint alá került az euró ára, csaknem 165 milliárd forint áramlott devizabetétekbe.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
